Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-13 / 36. szám

2 ti LEEN 7 AK 193 3 február 13. v ' wck*-' :>•«■■ MIT IR A ROMÁN SAJTÓ A francia szakértő. Nemet vásár. Nemzeti munka. Nem történt meg semmi... Két mozdony. Ismét Du_ mi trése u tábornak. Válság'*. Pa­rasztomig. Hamis pénz. Újjászületés. VDEVERUL: Auboui bizonyára nem felejtet­te el, hogy a külföldi hitelezők érdekeit képviseli a? országban. Elsősorban a francia tőkét, vagy:s azokat az elgondolásokat, melyek a francia pénz­ügyi politikát irányítják. Az.ok a hírek azonban, melyek Parisból jönnek, azt igazolják, hogy a franciák már lemondtak az Auboin által szünte­lenül hangoztatott követelésekről. ARGUS: A német kormány azt az ajánlatot tette a kercskedelmügyi miniszternek, hogy a Romániából vásárolt árukat német árukkal fizet­hessék. Megengedik, hogy többlet-kivitel történ­jék petróleumból és terményekből, erre vonatko­zóan azonban kikötik azt is, hogy joguk Ingyen aztán Berlinből más államokba szállítani a Ro­mániától árvett mennyiséget. Ennek a kiviteli többletnek árát csak 40 százalékban hajlandók pénzben kifizetni. A német kormány ajánlatát a tornán kormány elutasította. TARA NOASTRA: A nemzeti munka védel­méről szóló törvény nem segítheti csak azokat az. állampolgárokat, kik román származásúak. A rá­galmazások nem ijesztenek el bennünket. „Huli­gánok, soviniszták, rasziaték, rcakciónáriusok, fascisták“ vagyunk — akármik vagyunk, de gaz­dák akarunk lenni a magunk portáján. PREZENTUL: A német képviselők tanácsko­zásra ültek össze a parlamentben, hogy az uj ,,soviniszta huUám"-ról beszélhessenek. A kisebb­ségi politika válsága következett cl — mondták — s a kisebbségek jogait nem tisztelik. A né. met képviselők mind azon a véleményen voltak, hogy az összes kisebbségi pártoknak együttesen kell fellépni ez ellen. Ugyanilyen álláspontra he­lyezkedik a magyar párt Erdélyben, mely tiltako­zó gyűléseket rendez. Azt hisszük, hogy ennek nincs kellő alapja. Nem történt semmi eddig, ami megsértette volna a szerződéseket, alkot­mányt és törvényeket. És nem is fog történni • semmi, ami kisebbségellenes lenne. EPOCA: A vasúti kocsik hosszú sora áll a pá­lyán, melyeknek két végén egy-egy mozdony dolgozik, hol előre, hol hátra huzva a szerel­vényt. így csak egy lehet az elhasznált energia eredménye: az anyag tönkremegy. Ha ez csak a liberális pártot semmisítené meg, akkor nem vennők túlságosan szivünkre. A széthúzással azonban növekedik a káosz s a bizalom megy tönkre. UNIVERSUL: Constantin «cu tábornok leve­lét közli Dumitrescu tábornok, volt csendőrpa­rancsnok ügyével kapcsolatban. Kimutatja, hogy 979 ezer 409 ezer lejjel károsította meg Durmt- rescu tábornok az adóhivatalt 1931—1933 évek­ben. összesen 2 millió 387 ezer lej jövedelmet titkolt el és fizetését sem vallotta be egészen. így 3 millió 366 ezer lejre rúg az az összeg, ami után nem fizetett globális adót. VIITORUL: Minden napra van valami „surló. das“ és „pénzügyi felfordulás". Politikai és pénz- •ügyi téren egyformán jön a „válság". Próbálnak összevisszaságot teremteni a politikai életben. Másnap aztán megcáfolják ezeket. DREPTATEA: Mihalachc leszögezte, hogy nincs szó parasztdiktaturáról. A parasztságnak szüksége van arra, hogy résztvegyen a törvény­hozó és végrehajtó hatalom munkájában. A de­mokratikus rendet akarja biztositini csendben s részt kér a felelősségből. PATRIA: A cluji vármegyeházán nagymennyi­ségű hamispénzt gyűjtöttek össze s nem tudnak kifizetést eszközölni ennek következtében. Cso­dáljuk azokat az elővigyázatos tisztviselőket, kik hamis pénzt fogadtak el a közönségtől jó helyett. MIŞCAREA: Lelkesedés és hit hiányzik az or­szágban. Egy hadsereg már eleve elvesztette a csatát, ha nincs önzetlen kitartás benne, mely S emberről emberre terjed, megtizszerezve az erőt ! cs emelve az erkölcsöket. Nem lehet eredmény- I ről beszélni, meg a román nép nem látja be, hogy hanyatlásban nem élhet. A történelem azt bizonyítja, hogy az esetben, ha valamely népet az anyagiasság elve hajt lelki téren, a végzet ki­kerülhetetlen. STEFAN ZW IG: R QÜeydami Ermsmu diadala és bt&hásas A világhírű iró legmélyebb és talán legér­tékesebb müve. A Luther-korszakban dúló szellemi harc: a fanatizmus és humanizmus küzdelme a tárgya és ahogy olvassuk, ráesz­mélünk, hogy azok az idők kísértetiesen ha­sonlítanak a maiakhoz. Ízléses egész vászon­kötésben 158 lej n: Ellenzék könyvosztályá­ban, Cluj, P. Unirii. Folyik a vita a „numerusz klauzus“ fronton Gogáék véleménye: — Beolvadhat-e a magyarság? BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Vnidu indítványa körül tovább folyik a vita n fővárosi sajtóban. Most a Tara Noastră cimii napilap szólal meg és csodálkozik, > hogy a nemzeti-parasztpárt végrehajtó bi­zottsága a numerusz klauzusz bevezetésére tett indítványt elvetette. — Helytelen nz u felfogás — irjn Goga pártjának hivatalosa -— mely szerint a ki­sebbségeknek középiskolákba és egyetemek­re való uránylagos beeresztése üldözést je­lentene. Természetesen nem hiányoznak az összehasonlítások sem ezzel a kérdéssel kap­csolatban olyan értelemben, hogy az eset­ben, ha a régi Magyarországban több kedvezményt nyújtottak volna u románságnak, ez nem őrizte volna meg nemzeti érzését s beol­vadt volna. ‘Ez az összehasonlítás téves s nem vonatkoz­hat a Romániában élő magyar kisebbségre, melynek ifjai nem olvadnak be, ellenkező­leg, arra törekednek, hogy fölénybe kerülje­nek s versenyre kelve a román eredetű if­júkkal a diplomások sorából, gazdasági vál­lalatokból és a közigazgatásból (?) kiszorít­sák ezeket. A kisebbségek ugyanis jobban vannak megszervezve s hathatósabban van­nak szervezeteik utján segitve, mire nézve bátorítást merítenek (?) a román kormány mérhetetlen türelméből. — Íme, itt van a nngy veszély nemzeti szempontból — árja a lap — s annak dacá­ra, hogy ezt egy volt miniszterelnök jelezte, mégis a nemzeti-parasztpárt többi vezérei leszavazták, napirendre tértek fölötte azért, mert féltek, hogy elvesztik a kisebbségi sza­vazataikat. — De nézzük csak a kisebbségek jogait! — folytatja n lap. — Ki gondolt arru, hogy őket üldözze? A nagy türelem már arra késztette őket, hogy semmibe vegyék a ro­mán uralmat s elmúlt kiváltságaikra gondol­nak. Miután jól vannak megszervezve, sikerült nekik u román pártok egyenetlen­kedése folytán választási lúinogutás elmén különböző előnyöket kisajtolni. (És ezt éppen a csúcsai paktum hősének lap­jában írják. Szerk.) Így több felelősségteljes vezető helyet foglalnak el állami hivatalok­ban és a szabadpályákon fölénybe kerültek. — Románia — végzi a cikk — nem kü­lönböző nemzetiségekből álló ország, mint a régi Magyarország volt, hol a nemzeti politi­ka területenként változott. Románia egysé­ges nemzeti állam, hol városokban és nagy­községekben vannak szétszórva a kisebbsé­gek. Ilyen esetben természetellenes, hogy a többségi elem kedvezőtlen helyzetben legyen a kisebbséggel szemben. SELECT-MOZGÓBA rí­Következő sláger Martha Eggerth csodás hangú művésznő utolsó európai sikere: A bécsi csalogány! Halóira síé íve...! megrendítő film, a főszerepekben: Clark Gable és MYRNA A szász városi tisztviselők között is aratott a nyelvvizsga Késélen ál! a harcasibüui városi tanács román és szász tagjai között Az Ellenzék tudósítójától. A város lakos­ságának nemzetiségi arányához mérten a város vezetésében két nemzet fiai foglalják el a helyet: románok és szászok. Más nem- zetiségüeknek itt édeskevés, vagy éppenség­gel semmi beleszólásuk a város háztartásá­ba. De téves az a hit, mely szerint a látszó­lag békés szász város vezetőségének kebelé­ben teljes béke honol. Szó sincs róla, most még kevésbé, mint ezelőtt. A sibiui városatyák között az ellentétek akkor robbantak ki. amikor az évtizeden keresztül szolgálatot teljesítő Goritz dr. volt szász polgármestert a románok nagy szó­többséggel leszavazták, ami után természete­sei! román férfiú került a város élére. Az interimár bizottság kebelében dúló harcokra jellemző az asszonyaik szavazati jogainak számszeri megvédése. Ismeretes, hogy a nők választójogosultságát a négy polgári iskola elvégzéséről szóló értesítő felmutatása alap­ján ismerik el az illetékes hatóságok. Esze­rint a sibiui női választólistára legújabban kereken ötszáz választásra jogosult szász nőt vezettek be. Ezt a számot azonban egy „kicsit“ túl sok­nak tartották a román oldalról, minek foly­tán Muntean loan ügyvéd, annak rendje és módja szerint megtámadta a sibiui törvény­széken. Ezzel szemben természetesen a szá­szok sem ültek ölbe tett kézzel és panasszal éltek ugyancsak a törvényszéknél az újab­ban bevezetett szavazásra jogosult román nők számának felülvizsgálását illetőleg, amely jóval meghaladja a szász nők közül a vá­lasztásra jogosultakat. A fejlemények elé nagy érdeklődéssel néz a sibiui szászság. A nyelvvizsgák A sibiui szászság csak most eszmélt rá a nyelvvizsgák súlyos és igazságtalan voltára s következményeire. Feljajdul tehát a szász­ság is és mindenekelőtt kifogásolja, bogy a városi szolgálatban lévő kisebbségi hivatal­nokokat. a kormány rendeletére a megyei prefektus vizsgáztatásának vetették alá. Meg­állapították ugyanis, hogy a város hivatalnokainak nyelvvizsgáztatá­sa nem tartozik a megyei prefektus és az általa összehívott bizottság hatáskörébe s minthogy mégis megtörtént, hát törvény­szerűden aktusnak minősítik A vizsgák kez­detén azért nem emeltek ez ellen kifogást, mert remélték, hogy a vizsgáztatások kielé­gítő eredményre fognak majd vezetni, ami­nek azonban a fejlemények teljesen ellent­mondottak. A vizsgáztató bizottság ugyanis a vizsgára állott hivatalnokokat nem a ha­táskörükbe eső nyelvismeretről kérdezték ki, hanem irodalmi és történelmi témák Írás­beli dolgozatainak elvégzését kívánták tőlük. Szóbelileg viszont ilyen kérdéseket tettek például: milyen halak élnek az Oltban? Az osztályozás alkalmazásánál pedig a sibiui vizsgáztatóbizottság súlyos „tévedésbe“ esett. Ugyanis, mig a minisztérium előírása sze­rint az 5.5 minűsités már pótvizsgára köte­lezi a vizsgára állottakat, addig a sibiui bi­zottság az ötös jegyet vette elégségesnek és a négyest elégtelennek, ami által az utóbbia­kat a fegyelmi eljárás következményeinek vetették alá. így' történt aztán, hogy' a város negyvenhét nyelvvizsgára állott kisebbségi hivatalnoka közül huszonöt elbukott és a vizsgáztatóbizottság „jóvoltából" a tiszt­viselői alapszabály értelmében fegyelmi bi­zottság elé állitandók, kettőt pedig közülük pótvizsgára utaltak. A sibiui szászok ezzel az eredménnyel semmiképen sincsenek megelégedve és eré­lyes lépéseket kívánnak tenni. Mindenekelőtt követelik a négyes osztályozás mielőbbi fe­lülvizsgálását, még pedig kifejezetten a vá­rosi vezetőség tagjaiból vegyesen megalakí­tott vizsgáztatóbizottság igénybevételével. nflPIRERD: Naptár: 1935 február 13., szerda. Katolikus: Katalin. •— Protestáns: Katalin. Ortodox: /Martiniam — Izraelita: 10 Adar ; 5695. Nyitvalevő könyvtárak és múzeumok: Kárpát Egyesület múzeuma délelőtt 9—i-iz. — Etnoráfiai muzeum: délelőtt 9—i-ig, délután 2—4-ig- EME Régiség és Képtár: délelőtt n— i-ig. Ereklye Muzeum: délelőtt 9—i-ig. Az egyetem népkönyvtára: délután 3—9-ig. Ma éjszaka a következő gyógyszertárak teljesítenek szolgálatot: Lukács Memorandului utca, Minerva Ferdi­nand kriály ut, Dr. Olariu Maria királyné utca. i Goromba fiataloknak nincs esélyük az angol politikában 'LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az ifjti- konzervativ párt, mely Winston Churchill támogatásával indult útnak s amelynek első képviselőjelöltje Winston Churchill fia, Ran­dolph Churchill volt, az első fontos válasz­tásnál vereséget szenvedett. Randolph Chur­chill, amint a lapok jelentették, éles táma­dást intézett beszédében a kormány vezetői ellen, akiket tehetetlen aggastyánoknak ne­vezett. A választáson azután csak harmadik helyre került a jelöltek között. A munkás­párt jelöltje, Cleary több mint ötezer szó­többséggel győzött Churchill fölött, akinél a hivatalos konzervatív jelölt is háromezerrel több szavazatot kapott. Ugyanebben u kerü­letben az utolsó választásoknál a hivatalos konzervutivpárti jelölt majdnem huszon­négyezer szavazattöbbséggel győzött a mun­káspárt jelöltje ellen. Tizenegy kosikor- dáiumol köíöl! a RÓMA (február). A Vatikán hivatalos lap­ja, az Osservatore Romano jelenti, hogy XI. I’ius pápa uralkodása óta a szentszék tizen­egy konkordátumot kötött. Ezek között a konkordátumok között szerepelnek a Német­országgal, Ausztriával, Lengyelországgal, Romániával, Litvániával, Bajorországgal, Lettországgal, Olaszországgal, Csehszlovák kiával és a németországi Badennel kötött konkordátumok. A szentszék diplomáciai te­vékenységében, mint fontos eredmény szere­pelnek a Franciaországgal kötött megegye­zések is, melyek visszaállították a francia köztársasággal a diplomáciai kapcsolatokat és rendezték a katolikus egyházi intézmé­nyek kérdését. Az összes konkordátumok­ban ragaszkodott a Vatikán annak határo­zott megállapításához, hogy a katolikus val­lás szabadon gyakorolható és hogy az egy­ház alkalmazottai vallási tevékenységükben a konkordátumot kötő államok védelmét él­vezik. Mindezekben az államokban biztosítja a konkordátum a jogi személyiséget a kato­likus egyesületek és a vallási kongregációk számára. Az egyházi oktatás pedig az állam védelme alatt áll. A Németországgal kötött konkordátum a lelkészeknek megtilt minden politikai akciót Az 1929 julius 7-én Romániával kötött konkordátumban egy klauzula szerepel azok­nak az egyházi személyeknek vagyoni hely­zetéről, akiknek nincsen jogi személyiségük Romániában. 1932 május 30-án külön meg­egyezés jött létre Romániával a konkordá­tum 9-ik pontjának magyarázatáról. Az utol­só konkordátumot Ausztriával kötötte meg a szentszék és ennek a konkordátumnak, mely katolikus szempontból különös jelentőségű, az iratait 1934 május 1-én cserélték ki. Meghalt a híres Szénásy papirkereskedő. Budapestről jelentik: Hetvenkét éves korá­ban meghalt Szénásy Béla, az ismert buda­pesti papirgyáros és papirkereskedő. Szé­násy Béla 1894-ben megalapítója volt a Fő­városi Kereskedők Egyesületének, amelynek élete végéig elnöke volt. A magyar ipar fej­lesztésében nagy érdeme, hogy három ke- reskedötársával együtt ő rendezte az első budapesti vásárt, amelyből a későbbi Buda­pesti Nemzetközi Vásár fejlődött ki. Halála osztatlan részvétet kelt Budapesten . Jóhal Mór A jöv^ szájad regénve, három kő­iét, közel 1300 oldal 234 helyett 4 >. A három márványfej, három köM, 465 oldal 152 helyett 3 . A Kráó, 76 helyett 22. Álmodád, 26 helyett 12. Chinchilla herceg 26 helyett 12. Egy hirhedett kalandor, három kö­tet, 377 oldal 152 helyett 3\ Envém, tied, övé, négy kötet, 650 oldal 252 helyett 50. Görögtüz, két kötet. 350 oldal 101 helyett 22. Sirkőalbum, 51 helyett 22. Szabadság a hó alatt, 2 kötet, közel 65") oldal 202 helvett 44. Tégy jót, "00 oldM 76 helyett 22. Jókai-Breviárium, 305 oldal/ finom fehér papíron 404 helyett 36 lej. Fenti rendkívüli olcsó árak csak február hónap­ban érvényesek. — Most vegyen az Ellenzék könyvosztáiyúban Cluj, Piaţa Unirii. — Vidékiek mo t rendeljenek, mert korlátolt mennyi- ség áíl csak rendelkezésre Kérje a teljes árleszállítás jegyzékét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom