Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1935-02-10 / 34. szám
, 8 F LLPH7fiK 19 3 8 10b ru i r 10. BUM m m E$y órái Amerikában íöiíöíSem ©'csó Lírámluiás, vesieJelmek nélltül — Molnár Ferenc tsz «smerâSiai olvasóközönség kedvence — Siearingyer^yo az c merskai miÍÍomo$o!í asztalán CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Talán a legomberibb élmény a ka!tand. Aki soha nem mozdult ki hazulról, az a dolgokat úgy Látja, mint a fényképezőgép lencséje: mindig egyetlen pontról, egyetlen síkban, mélység nőkul. Hogy valamit igazán ismerj, kell, hogy ismerj még valamit, amihez hasonlíthasd. Saját városodnak, ahol gyermekkorod óta tököd életedet, legkevésbé ismered nevezetességeit, szépségeit, karakterét. De ha sok utazás után hazatérsz, a gyakran látóit, unalmas, szürke kövek vonalait újnak ritod, érdekesnek és beszédesnek. Vonaton, hajón, repülőgépen, nekem mindegy volna, hogyan, szeretném bebarangol az egész világot, sajnos, ehhez rengeteg pénzre volna szükség. Irigyellek téged. így beszéltem barátomnak, aki többször járt Amerikában és legutóbb európai kőrútról érkezett haza. Amerikába utazunk. — "Wel? — mondta 5 angol hangon és angol szájcartássaí — szóval utazni akarsz. Tehát utazni fogunk, Amerikába. A technika mai fedettsége mellett ez semmi különösebb nehézségbe nem ütközik. — De nekem nincs se pénzem, se időm ... — A technika mai fejlettsége mellett egy nehány íej és egy nehány óra tökéletesen elegendő. — Nem értelek — hebegtem. — A helyváltoztatás egészen relativ dolog. Vagy te mássz Amerikába, ez régimódi, hosz- szadallmas, kényelmetlen eljárás, esetleg tengeri betegséget is kaphatsz. Vagy Amerika jön hozzánk és mi csak körülnézünk benne. Induljunk. Meglepetésemből alig tértem magamhoz, máris ott állottunk egy mozi jegypénztára előtt, ahol) néhány lejért (a repülő bélyeget is beMeértve) jegyet váltottunk ás beültünk a nézőtérré. Izgatottan vártam a fejleményeket. Nem sok idő tek el, a terem elsötétedett s a vásznon felvillantak a képek. Szegényes lakás belsejében vagyunk. Egy egyszerű asszony varrással foglalatoskodik. Leánya az ágyon hever és dVas. — Ilyen nálunk is von — súgom a barátomnak. — Ez az. Amerikában is emberek laknak, mint nálunk — világosit fed ő. Egy nő jön látogatóba. Anyát Ibánya ellen izgatja. Csak henyél, azt mondja. A :eány holdja a beszélgetést, felkerekedik, hogy állást keres. Az utcán hatalmas sokemeletes házak. A házak fölött villamos robog. —- Newyorkbam vagyunk. A forgalom olyan nagy, hogy az utcai és a földalatti közlekedési vonalak nem bírják lebonyolítani. Amerikai erkölcsök. S mivel hősnőnk közben isancrctsóget kötött egy jóképű fiatalemberrel, oki éppen a szomszédos házban Lakik, alkalmunk nyílik együtt Bátrai őket, este, a 'épcsőn ülve, amint elmerülnek egy nyilvános csókban. — Hopp! ez tilos — figyelmeztet a barátom engem, mert a fiatalokat, sajnos, nem figyelmeztetheti, pedig éppen feléjük közele- ! dik a rendőr... — A nyilvános csókolózás Amerikában tilos és ennek a rendőrnek jogában d'H bevinni őket. Tyüh, ez baj. Na, de az amerikai rendőr sokkal megértőbb, minit az amerikai törvények. Botjával hatalmasait koppant, mire a szerelmesek felriadnak és kissé riadt, ártatlan arccal várják meg a policeman elvonulását. Hősnőnknek ez a fiatal barátja különben megveti a pénzt, a rangot, a szü'étést, a szép ruhákat, némi bánatára kis barátnőjének, aki rajong a jó társaságért és a szép ruhákért. A fiú pipázik is. Amerikában a komoly, intelíletktuel fiatalság pipázik, magyarázza barátom (aki különben szintén nagy pipis), míg a léhább, társasági fiatalemberek cigarettáznak. Mit olvasnak az amerikaiak? Hősnőnk a divatáruház liftjén idősebb úrral ismerkedik meg, aki azonnal leveszi fejéről a kalapot, mihelyt a hölgy belét) a liftbe. — Ez a szabály, magyarázza barátom. Férfiak egymásközt fejükön tartják a kalapot a 'Ütem, de a hölgy jelenlétében ez sértő, udvariatlan volna. — Ez az idősebb ur (mindjárt eí is áruljuk, hogy titokban hősnőnk atyja), könyveket ajándékoz a leánynak. A könyvek sarkát pre- mier-pi'ian-ban mutatja a film; lássuk csak, mit olvasnak Amerikában komolyabb olvasók? Az egyik könyv címe The mind in the making, jelentős lélektani munka F. Harvey Robinsontól, a másiké Eva and the derelict boat Molnártól. Azaz „Eva és az elhagyott csónak“, egészen magyarul' evedig „Egy gazdátlan csónak története“ Molnár Ferenctől. Csak Molnárból Molnár lett és Piroskából Éva. A magyar könyvsikernek őszintén örvendünk itt a messzi idegenben, ahol tengerek választanak el otthonunktól Hősnőnket idősebb úriember (aki titokban atyja neki) 'egy előkelő orvos mellűé juttatja állásba, ahol a leány elmondja, hagy az ő apja Indiában vöt az angol hadsereg tisztje nyír« elragadja, hogy mindjárt meg is hiv- ják őt egy »oirée-na. A pazar villanyfénnyel kivilágított étterem közepvén dúsan teriiett asztal, melynek közepén három steorin-gyer- tya ég. — Ezek talán megbolondultak? — kérdezem aggódva barátomat. Mintha múltja volna. — Dehogy. Ezt a három, finommivü valódi ezüst gyertyatartót, ősi családi örökségként szeretné feltüntetni, másképen lehetetlen volna bemutatni a vendégeknek. A meggazdagodott amerikaiak minden demokrata szólamuk mellett Í9 sznobok. Minden előkelő vacsorán ott égnek ezek a gyertyáit, pislákoló fényükké! kitűnő szimbólumai a vaksi és képmutató amerikai lelkiségnek.Valóban, ez érdekes, csak figyelni kel1. Hősnőnk finom úri fiúval ismerkedik meg (ez pversze nem pipázik, hanem cigarettázik), aki hevesen udvarol az indiai angol riszt leányának és feleségül is kéri. Mint jegyesek, I együtt szórakoznak a fiú szüléinek pompás, : ősrégi kastélyában. A falakról omlik a vako- ! Itat, töredezett, szabálytalan alakúvá mállott i téglák látszanak ki ... — Nehogy bcdÜÜj! — óv a barátom. — Ez az épület még biztosan nincs tíz éves. — Legalább száz — mondom én. — Nézd meg1, milyen állapotban vannak a téglák ... — ... amik nem is téglák. Azt gondolod, hogy Amerikában téglából épitik a házakat? Ez ugyanolyan, mim a három gyertya a száz meg száz gyertyafény erősségű pazar vilftmy- világitós me'lett. Amerikában a meggazdagodott demokraták olyannak építtetik a házat, mintha múltja vo’ba. Az amerikai léleknek ez a Legkinzóbb problémája. Káprázatos civilizációvá! dicsekedhetik, gépkufcurája verhetetlen, de nincsen múltja. A muknélküli- ség-okozta lelki gyötrődés szülte meg ezt a mintha-múltja-volna építészeti stílust. Figyeld meg azokat az ódivatú, súlyos bronz- függőlámpákat a mennyezeten, amelyek mindössze néhány deka súlyú villany égőt hordoznak. — Nevetséges. — Hát igen, nevetséges. De figyeld meg a darab végét. Hősnőnk, miután többheti menyasszonykodása után rájött, hogy vőlegénye őt szegény, varrásból élő asszony természetes leányát nem hajlandó feleségül venni, kiábrándulton tér vissza régi életéhez és barátaihoz. Boldogan tudja meg, hogy az az ur, aki a I Mölnar-regényt ajándékozta neki, éppen az ő apja (dolgozó polgár és nem az indiai hadsereg tisztje). Kis huza-vona után, pipris barátja is megbocsát neki. Happy-end. A szív és az ész győz a hiú társadalmi ragyogáson, a talimi múlttal ékeskedő amerikai képmu tatáson. Ez a győzelem is amerikai. Egy egészséges, fiatal Amerika harcol az öregséget mímelő, beteg Amerikával. És győzni akar. — abé, — és ez a demokrata amerikai előkelőket anyA leány előkelő divatáruüzletbe jut be, ahol próbakásasszonyt keresnek. A próba- Idsasszonyok zenére iejtenek el a terem oldalában lévő kis fülkék d'őtt, ahonnan csupa férfiak bámulnak ki. — Nem a ruhákat nézik, hanem a nőket. Amerikában rengeteg erkölcsvédő egylet van, amelyeknek sikerült kivívni sok mindent a nyilvános erkölcstelenség eben. Ezeken a divatrevükön, amilyent most is látunk, az érdekelteken kívül főként pénzes emberek jelentnek meg, akik kiválasztják az ízlésüknek megfelelő próbakisasszonyt... — És? — És aztán aján%tot tesznek neki. Persze, a kisasszonynak jogában áll visszautasítani az ajánlattevőt. Amerikában rengeteg; erkölcs- védő egylet van. Ez a mi hősnőnk egyike a visszantasitók- nak. Pedig az édesanyja közben meghalt, de ő vigyáz magára. Barátságos magánlakást bérel egy inkább külvárosi utcában. — Nézd meg jól, ezek a házak itt mind teljesen egyformák! Csakugyan. Egymásután húsz-harminc ház, teljesen azonos homlokzattal, bejárólépcsővet. Ha itt laknám, mindig eltéveszteném, hogy hol lakom. Hősnőnk viszont pompásan éigazodik. Talán a postaládáról.. Amerikában a postaláda nem a házak mellett van, hanem a járdának az úttest felé eső szélén. A test gondozása — OTTHONI SZÉPSÉGÁPOLÁS — Ha a testápolás a kozmetika tudománya- j nak más fejezete alá is tartozik, mint az arc- | ápolás — és ha a kozmetikai kultúrának és a szépség ápoló szerek reklámjainak nagyobb része az arc szépítését favorizálja is — az a nő, aki az igazi jólípoltság feltételeinek megfelelni akar, a testápolást se kezelje mostoha gyermekként. Lényegében sorrendszerint a ; testápolás következik először és csak azután ! kerülhet a , sor az arc szépítésére. Nincs ki- 1 rivóbb ellentét, mint kiszépitett, kifestett arc | és ápolatlan, izzadtságszagu test. E kérdés- • sei úgy vagyunk, hogy mikor az arc kulturá- \ j járói, kiszépitéséről, áp>oláisárÓl beszélünk, j ; feltételezzük, hogy a szemünk elől étakart i j testrészek már el1 vannak látva az általános 1 higiénia és a szorosabban vett testápolás sza- | bolyai szerint. E feltevésben porsze a gyakorlat sokszor és nagyon csalódik — és minthogy e rovat mindig a komoly testkultúrát I kívánja szolgálni, jelien cikkünk éppen azt a differenciát igyekszik kiegyenlíteni, ami az arc szépítés és testápolás között van — az s utóbbi hátrányára. Az arcápolásról szóló cikkeinkben refrénként szokott ismétlődni: „az arcra ne hasz- , ná' junk szappant“. Miután meg vagyunk győződve arról, hogy mindenki részére egy bizonyos mennyiségű szappan elfogyasztása van előírva, hogy a gazdasági egyensúlyt helyrebillentsük, amit az arcunkon spórolni kell, használjuk él a testünkre. Aminthogy az arc- ápolással! ellentétben, a testápolásban tényleg a szappan a legfontosabb. Ezt az egész cikket meg lehetne imi ezzel az egy szóval: „szapp>an“, hacsak éppen ez ke'Ilene a testápoláshoz. De kell hozzá meleg viz is. Ez már nehezebb kérdés és a testápolásra fordítandó idővel együtt szociális izü kérdéseket érint. Nem óhajtunk a kérdés szociális vonatkozásaiba belemélyedni, ehelyett inkább engedtessék meg azt megállapítanunk, hogy e téren sok mulasztás történik még azok részéről is, akiket a kérdés szociális óldala nem érint. Nem tudom, hol a hiba: zsebünkben, vagy nevelésünkben, de tény, hogy kevés utánjárással és kevés költséggel a mindennapos fürdésünket biztosíthatnánk. Ennek a mindennapiságinak fontosságát nem tudom eléggé hangoztatni. Eltekintve attól, hogy ezzel a testápolás legnagyobb követelményének tettünk eleget, ideg-, izamerősitő, lélekderitő gyógyszer L» a fürdés A testápolás szempontjából a tisztálkodási melegfürdőt értjük a mindennapos fürdő alatt — de nem kelfl okvetlenül 40—jo liternyi, nyakig érő, teli kád forró viz legyen. Ez fölösleges jxizarlás volna. A cikkíró kísérleteket végzett és mega lapította, hogy — bármennyire hihetetlenül hangozzék is — öt liter vizzel tökéletesen le lehet mosni az egész testet. Ez a tuvs-rendszer. Egy liter viz a test benedvesitésére elegendő, a jól beszappanozott testet pedig 4 literre bőségesen le lehet öblíteni. Ahol vizvezeték és fürdőszoba van, a megoldás könnyebb, mert a 28—30 fokos Langyos víz a szappsan oldására és tisztálkodásra megfelelő. A fürdőszoba állandó és olcsó fűtésére p>edig kisebb csa'ádi házaknál egyszerű technikai megoldást alkalmaznak az épiteszek. A megoldás az, hogy egyáltalában nem kell külön fürdőszoba, hanem az a'ikov- rendszeriien kiképzett konyharészben ke! a kályhát és kádat felállítani s szükség szerint a helyiséget elfüggönyözni. Ahol p>edig vizvezeték nincsen, több utánjárással! ágyán, de olcsóbban épp>en olyan jól megoldható a mindennapos fürdés kérdése. Itt is a tuss-rend- szer adja meg, a megoldást. A két méter magasra helyezett víztartályra u. n. spirál-kábelt és erre viz-szóró rózsát szerelünk. Az enyhe nyomású vizsugarat a rózsán keresztül úgy engedhetjük testünkre, hogy az szét nem szóródik. Ilyen feüszerdés készen kapható. Vaskarikára fűzött körfüggönnyel (lepedő) megakadályozhatjuk a viz az étsugárzását s alul nagy lavórba fogjuk a lecsurgó vizet. Mindezt akármelyik falusi kovács is össze tudja álitani. Legegészségesebbnek az esteli fürdést vagy tisztálkodást tartjuk, mert a napi tisztátlan- ságot nem visszük az ágyba magunkkal. Az alvás is nyűgödtabb, reggel csak a fejet kell hideg vizzel megmosnunk. De aki mindezt reggel végzi, épp annyira eleget tett a testápolás követelményeinek. — Mindennapos fürdéssel járó, gyakori, bő szap>- panozás a szárazságra hajlamé» bőrnél viszketést, égést okozhat, ezért a testre is jó minőségű szappant kell használni és célszerű a bőrt fürdés után enyhén bezsirozni cold- krémmel, vagy csak másodnaponként fürödni. A langyos viz nem fosztja meg olyan könnyen a bőrt természetes zsírjától, mint a forró víz, é'őbbi inkább megfelel a mindennapos fürdés céljaira. Érzékeny bőrűek használjanak gyenge ecetes-alkoholos (1 kávés kanál ecet, i ded 90 fokos szesz 1 liter vízre) lemosást fürdő után, vagy teljes fürdőhöz a divatos fürdősókat. Ennek az a célja, hogy a bőrön tapadt szappant közömbösítse, a szappan káros hivatását ellensu Vozza és a bőrnek visszaadja a savi védőrétegét. Az ecet ezenkívül frissitő érzést ad a bőrnek. Fürdés után enyhe frottirozás és a test behintése ajánlatos hintőporral, főleg a melegebb évszakokban. A hintőpor a testnedveket felszívja és bomlásukat megakasztja. Főleg a testhajlatok gondosabb puderezése szükséges, ezzel a ruhák átizzadását s a felső ruházat gyakori költséges mosatását elkerülhetjük. Dr. Berényi Dezső. Tanárnő. Leírása hiányos. Részletes tanácsokat csak a kérdőív beérkezése után adhatunk. A púder puszta bőrre hintve, azt szárítja, izgatja. Tekintve, hogy a legtöbb zsíros arcbőrnek felső rétege rendszerint száraz, borzas, a zsíros arcbőr sem nélkülözheti az alapozást a puderezés előtt. Erre az arctejet ajánljuk. A fekete pontjait higanyos kenőcsök okozhatták, szénsavas arcpakolás eltünteti. Andapuszta. Bárminy téli sportot végezhet, de arcbőrét gondosan védje. Legjobban a 9portkrém fed. Száraz bőrre a vitaminos-la- nolinos éjszakai krémeket ajánlhatjuk. — A megadott címre kérdőívet küldtünk. B. A. Hunedoara. A száritó arcpakolás az epidermiszt felborzolja és lassanként koptatja. Ez a .gyógyulás menetéhez hozzátartozik. Végezze csak másodnaponként. Púder alá arctejet használjon. — A barna főtök gyógyítására csak a szárító kúra u-tán kerülhet sor. Sibiui. Szőrirtásra inkább ajánlhatjuk a diatermiás, vagy a régi galvanos eljárást. Röntgennel ma már nem végzik. A részletkérdésekre is csak a személy« vizsgálat adhat ponte» választ. Joh lt Mó?: âRANYEMB ER 86 lejes propaganda kiadásban az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Most rendeljen, mert csak néhány példány kapható már ebből az olcsó kiadásból.
