Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1935-02-01 / 26. szám
I 9 3 5 február 1. WB——I ELLENZBK 16. közlemény XaalT» .SdfJ%öJtüJt£öMr RIPORT» fSl&ilWFE Â fáééitosok bab@üá|a szent és sériheteüen Játékos, aki megveri szomszédját, ha a rulettnél tőle tüzet kér — A púpos ember szerencséje — ÁDkéményseprők a kaszinók mellett — A péntek és a tizenharmadika — Mi hoz szerencsét és mi jár balszerencsével Utánnyomás tilos. Vadász embernek, amikor puska van a vállán és elindul hajnalban az erdő felé, nem illik szerencsét kívánni. Minden vadasz babonás, aminthogy babonás mindenki, aki bizonytalanságba indul. Ismertem autóst, aki utjának elején visz- szafordult, mert amikor bekanyarodott az országúira, öreg asszonnyal találta szemben magát. A tengerészeknek a csillagokból jósoltak és a tengerészek babonásak ma is. De babonás a pilóta, a vidéki turnéjára induló könyvügynök, a szinész a premier előtt, leginkább babonás azonban a játékos. Nem ismertem egyetlen játékost sem, aki ne esküdött volna a szerencsét hozó amulettre. A montecarlói kaszinó előtt mindig ott áll egy, néha több púpos ember. Régi kabala: a nyomorék púpját megsimogatni biztos nyerést jelent. Mesélte nekem Monsieur Antoine, a kaszinó egyik főkrupiéja, hogy tavaly egy ilyen púpos ember házat vett Mentone-ban. Vagyonát a játékosok babonájának köszönheti. Állásnélküli, ravasz emberek sokszor öltöznek kéményseprő ruhába és tiz frankért árulják kormos seprőik szálait. Szerencsét hoz az újévi szopós malac szőre is, legnagyobb szerencse azonban a négylevelü, friss lóhere. Ennek van a legnagyobb árfolyama... A nők sokkal babonásabbak, mint a férfiak. Van nő, aki a rulettasztglnál sohasem ruzsozza a száját, más pedig folyton — fé- sülködik. Van, aki csak állva tud játszani és akadnak olyanok, akik addig nem tesznek egy zsetont sem, amíg meg nem kapják rendes helyüket. Ismerek játékosokat, akiknek az a kabalájuk, hogy egyik asztaltól a másikhoz mennek, de ha egy ismerős megkérdezi tőlük: ..hogy megyT', sarkon fordulnak es elrohannak a kaszinóból. Szent a hitük, hogy a kérdéssel elvágták a szerencséjüket. Napokon keresztül álltam ki Badenben a kaszinó elé és figyeltem az érkezőket. Tudtam, hogy már a kaszinóba való belépésnek is meg van a maga babonája. Akadtak, akik csak jobb oldalon mennek fel a kapuhoz, mások pedig megkerülik a kurparkot és csak akkor lépnek be, ha nem találkoznak kövér asszonnyal. Olyanokat is láttam, akik a ruhatár előtti pulton csak ha] oldalra teszik le a ruhájukat, ha a baloldali pult foglalt, várnak, amíg ez szabad lesz. A ruhatári szám külön kabala: az utolsó, az első, vagy a középső számjegyet kell megtenni a belépés után. Játékosok kabalái: négylevelü lóhere, szerencsemalac, patkó, amulett, ruhatári szám és akasztott ember kötele. Egyesek esküsznek a- péntekre és a tizen- bármas számra, mások pénteki napon, vagy tizenharmadikán ki se kelnek az ágyból. Ismertem egy prágai urat. Elegáns, társaságbeli ember. Kifogástalanul szabott ruhában, a legújabb divat szerint öltözve jelent meg mindenütt, ahol találkoztam vele. Az egyik alpesi kaszinóban ódivatú, piszkos, foltozott kesztyű volt a kezén. Később megtudtam: Hamburgban vette valamikor és amikor először húzta a kezére^ rengeteget nyert. Ennek már harminc esztendeje van. A kesztyűt nem dobta el és ha vészit — kifordítja. Rémes megnézni ilyenkor a kezét, de itt nem ütközik meg rajta senki. Azon se ütköznek meg az emberek Salzburgban, hogy egy igen előkelő dán politikus állandóan megkérte a szomszédját: cserélje el vele a székét. És a szomszéd teljesítette is a kérést. Tanúja voltam egyszer Nizzában, amikor valaki tettleg inzultálta a szomszédját, mert tüzet kért tőle. Meg volt győződve, hogy a szomszédja a szerencséjét akarja elrabolni. Az inzultusból affér lett, de jegyzőkönyvvel intézték el a sértést. A megvert játékos sem fogta fel tragikusan az affért: a játékteremben más az élet . . . Kéményseprő a badeni gyógyparkban. Odahaza nem szabad bal lábbal kilépni az ágyból. Meg kell nézni és össze kell adni a taxi, villamos, vagy autocar számát: biztosan kijön . . . Szőke krupiénál vörösre, feketénél noir-ra kel! tenni, ha a krupié kopasz, nagy sansza van a zérónak . . . Nem szabad meglepődni azon, ha a játékos előtt valóságos régiségtár van. Én már láttam piszkafát is a játékteremben. Es nem ütköztem meg rajta, ha egy vaskos fényképalbum, a mult század nyolcvanas éveiből terpeszkedett el a zöld asztalon. Kitömött madarak, rozsdás kések, lepréselt virágok, flanconban Katicabogár, elszakadt selyem harisnyakötő, üveg nélküli okuláré: mindezek hozzátartoznak a rulettasztal rekvizitumaihoz, akár a golyó, vagy a lapát. .De a játékos leginkább a kibicével szemben babonás. Még a különben legudvariasabb ember is elzavarja a kibicét, aki pechet hoz neki: Mások viszont a ,,jó kibieek' fejedelmi módon fizetik. Ismerek egy gigolót, aki hónapokig abból élt — és pedig nagyon jól —, hogy kibicnek szerződtette őt egy gazdag amerikai. Vannak, akik a legnagyobb sértésnek veszik, ha bárki — még a iegjobb barátjuk is — jálék közben kölcsönt í^ér. Mások viszont, azt tartják jó kabalának, ha nyerés esetén „szerencsepénzt“ osztogatnak. Négylevelii lóhere a legjobb kabala. Es női harisnyát tenni a frakk belső zsebébe, szintén nem tartozik az utolsó szerencse-mágnesek közé. Ha úri társaságban, ahol a játékkaszinók látogatói otthonosan forognak, valakinek is olyan ötlete támadna, amilyent a játék minden percében figyelhetünk meg a rulettnél, vagy baccaratnál, kidobnák, vagy legalább is kinéznék onnan az embert. De a játékasztalnál mindent szabad. Már Francois Blanc kiadta a parancsot Hamburgban — hol volt akkor még Monte Carlo? —, bőgj' mindenekfölött tiszteletben ke!! tartani a játékosok babonáját. A legsze- szélj'esebb kívánságot is tisztelni kel. Ha valaki azt kéri, bogy a bank csak 1826-os veretű arannyal fizessen, akkor össze kell szedni ezeket az aranyakat. Es azóta szerte a világon mindenfelé, a Riviérán éppen úgy, mint az osztrák, vagy belga kaszinókban a játékos babonája szent és sérthetetlen. A krupié-iskolában arra tanítják a krupiéjelölteket, hogy sohasem szabad vitába szállni a játékossal a babona miatt. Van olyan játékos, aki maga sohasem teszi az asztalra a pénzét, vagy zsetonját, hanem a krupiénak adja azt oda. Más pedig sirógörcsöt kap, ha a krupié csak fél centiméterrel is arrébb löki a tétet. Rotschild csak ugj* játszott —- nem nagyképűségből, hanem babonából —r-, hogy minden tétjét a bankkal fizettette be. ö maga sohasem vett elő pénzt. Es a nj’ereségét is csak akkor vette át, ami-‘ kor a kaszinóból elment. Már tudniillik, ha nyeresége volt. Tehette, hiszen Rotschild volt . . . Sokan vannak, akik figyelik a játékot. Fél óráig nem tesznek sehol. Csak akkor kezdenek rakni, amikor „kiszámították“, hogy hol ülnek szerencsés emberek és hol arat n pech. Minden igazi nagy játékosnak külön kabalája van. De erre még jobban vigyáz, mint az arany órájára. A Riviéra egyik előkelő hoteljében ismertem egy angol ezredest — Indiában szolgált —, aki sztanioipapirba csomagolt paprikát tett a mellényzsebébe, ha a kaszinóba indult. Vannak játékosok, akik a világért sem felejtik odahaza a születési bizonyítványukat . . . Persze ezek nem nők . . . A nők sohasem teszik meg a születésnapjuk dátumát. . . . Ezt rossz kabalának tartják . . . A kabala a játékosok világában — tabu és dogma. Se hozzányúlni, se vitatkozni felőle nem szabad. Ismertem egy német filozófust, aki előadást tartott a babona ellen és egész életét arra szánta, hogy felvegye a harcot az emberi butasággal. Leleplezte a spiritisztákat, könyvet irt a „gondolkodó lovak“-ról, széjjeltépte a miszticizmus világát. Bátor szóval hirdette, hogy minden babona az emberi butaság szülötte. Lilian Harvey, a világhírű filmsztár _ a legnagyobb kabalista. Tavaly nyáron Ischlben találkoztam vele. Talán akkor is egyik felolvasásáról érkezett . . . Aztán felment a kaszinóba. És nyert. Másnap újra láttam ... Négylevelü lóherét szorongatott a kezében. . . . És esküdni mert volna rá, hogy az hozta meg a szerencséjét . . . minden oldalról VESZÉLY fenyegeti! A Z emberek igen gyakran nincsenek eléggé tekintettel embertársaikra és még fertőző betegségek csiráival is minden lelki- ismereti urdalás nélkül mennek emberek közzé. Védekezzék ilyen betegségek csirái ellen! A spanyolláz, influenza, nátha, mandulagyulladás kórokozói a száj üregen keresztül hatolnak szervezetébe. Ellenük csakis biztos hatású fertőtlenítőszer véd meg. Ilyen szer a jóízű A N A C O T pasztilla. Hatását a szájban szopogatás közben fejti ki. Ize kellemes, aktiv formal- dehyd tartalmánál fogva pedig hatása biztos. Spanyolnátha, influenza, nátha ellen a legbiztosabb szer. Ezért ajánlatos az ANACOT pasztilla rendszeres szopogatása. 30 'pasztillát tartalmazó fiola ára 37 lei. A Dr. W ANDER üzemek készítménye. hogy tegnap zajlott le Aradon Károly Sándor „Tálalva van“ cimü darabjának bemutatója. A zsúfolt nézőtér melegen ünnepelte a szerzőt. Érdekessége a bemutatónak, hogy az Forgács Sándor jóvoltából jött létre. Károly Sándor megírta darabját és betette az íróasztalába. Innen emelte ki azt Forgács Sándor, ő beszélte rá a szerzőt az aradi bemutatóra, amely komoly irodalmi eseménye volt az aradi színházi évadnak; hogy az amerikai rádiótársaság mind a 93 állomásáról kitiltotta a gramofon-lemez közvetítést. Az amerikai rádióban ezentúl csak eredeti zenét lehet majd hallani; hogy a Saar-vidék fővárosában, Saarbrüc- kenben magyar bemutatót tartottak néhány nappal ezelőtt. Zádor Jenőnek, a Becsben élő kiváló magyar zeneszerzőnek „Gépember** cimü balettjét mutatták be nagy sikerrel. Zádor baletje már szinrekerült Braunschwe- igben, márciusban Góthában mutatják be, közvetlenül ezután a bécsi Volksoperben. Budapesten Szentpály Olga tánccsoporlja készül bemutatni a teljesen modern zenemüvet; hogy a jövő szezonban Wagner-ciklust rendez a barcelonai Teatro Lyceo, Európa egyik legszebb operaháza. A Wagner-ciklus- nak két magyar vendégénekesnője lesz: Né- methy Ella és Báthy Anna. Mindketten már többizben vendégszerepeitek a Teatro Lyceo- ban; hogy Claire Waldoff berlini kabaréénekesnőt letartóztatták — egy négysoros vers miatt, amelyet a kabaréban énekelt. Claire Wal- doffnak esztendők óta van egy kupléja, amit minden műsoron elénekelt, más-más szöveggel, de a refrénje mindig ugyanaz. A férfiideált személyesíti meg a kupiéban és ezt a maga kreálta férfiideált Hermannak nevezte el. A vers vége mindig ez: Hermannak hiu- ják. Legutóbbi kupléjában volt négy sor. amely igy hangzott: A pocakja egyre nő, mellén karácsonyfadíszek, űnnepségről-ünnep- ségre utazik. Hermann, ez ö. Tekintettel arra, hogy Göringet történetesen Hermannak hívják, egy túlbuzgó rendőrtiszlviselő felsietett a színpadra és letartóztatta Clarise Waldoff ot; hogy népszínházzá akarják átalakítani a bécsi Theater an der Wient. A tervek szerint a színházban igen olcsó helyárak mellett régi, klasszikus operetteket hoznának színre, elsőrangú szereposztásban. A terv ellen úgy az operettkomponisták, mint a librettisták tiltakoznak — nem akarják engedni, hogy a modern operett egyetlen komoly bécsi színpadától megfosszál: őket: hogy több éven át az Vfa-filmgyár orvosa volt Albrecht Schönhals. \z orvos addig jártkelt a stúdióban, mig maga is kedvet kapott a filmezéshez. A filmgyár most több énre szerződtette az orvost.
