Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1935-02-26 / 47. szám
1*3S te br ai r 26. ELLEN zése & ■jmm m Elöntötte az árvíz Simleul Silvaniei-t As ulvâros vis alatt. — délután a város közműéig nyomult te az ár. — Tatátokon és es iklyâkkal közelítik mega házak led etem szorongó omberaket SKVÍILEU1LJSíLVAOTEI. (Az Ellenzék tudósítójának telefonjelentése.) .Az a hótttmeg, amely a Szilágyságot míndenüi! beborította, az utóbbi napok enyhe időjárása következtében olvadásnak indult. A lakosság már előre rettegett a gyors olvadás következményeitől és aggodalma indokolt voit, mert a Kraszna mentén teljes az árvizvcszedelem. Ide már tegnap reggel rémhírek érkeztek a Kraszna áradásáról. Egyes hírek szerint a Kraszna mindenütt kilépett medréből és a vízállás négy méterrel emelkedett. A hírek szerint több községet elöntött és mindenütt borzalmas károkat idézett elő. Â lakosság rettegéssel várta az előre bejelentett árvizet. Délben 12 órakor a veszedelem tényleg bekövetkezett. A folyammá duzzadt Kraszna patak szennyes árja behatolt a város területére és az úgynevezett Újvárost elöntötte. Pár perc alatt a szennyes ár körülbelül száz házat öleli körül s az elöntött házak lakói csak a legnagyobb nehézségek árán tudták életüket megmenteni és legszükségesebb ruhadarabjaikat magákkal vinni. Tizenkét órától kezdye az árvizvesze- delem egyre fokozódott. A kiöntött Kraszna kilométer szélességben hagyta el medrét és a jégto. laszok pusztulással fenyegették a hidakat. Minden hídnál csáklyás emberek igyekeznek a pilléreknél összetoríaszolódoít jégtáblákat elhárítani. Ez a munka azonban rendkívül nehezen halad előre és fair szerint az áradás már több hidat rombadöntött. Az árvíz következtében a vasúti közlekedés megbénult. Az Oradea felé induló személyvonat délntán öt óra helyett csak este nyolc órakor indult el s az árviz által ostromlott hidakon utasok nélkül kelt át, az utasok leszálltak a vonatról és gyalog mentek át a hidakon. Az autóbuszforgalom, amely csak két nappal ezelőtt indult meg, teljesen megszűnt. Egyetlen irányban sem indulnak autóbuszok. Délután az áradás elérte tetőpontját, áttörte a Szabó-féle téglagyár védőgátjait és benyomult a város közepébe. A megáradt patak szennyes árja bútorokat, állati hullákat, ajtókat, fedeleket, Istállókat sodor magával. Az áradás éjjel 12 óráig egyre tartott, akkor a beállott fagyás következtében kissé csökkent. A városban önkéntes csapatok alakultak az elöntött házakba bennrekedt lakosság kimentésére. Tulajokon és esáklyákkal közelítik meg a házak fedelein szorongó embereket és gyermekeket és az árvíztől védett magasabb területre szállítják őket. 9T lile szállt« ísködiiink itt a feliek i Jele - 9 £* (Első oldali cikkünk folytatása.) „A zsidók mindenünket meg akarják vásárolni. Bizottságokba választanak be bennünket, igazgatósági bársonyszékeket ajánlanak fel nekünk, csakhogy szemet hunyjunk gazságaik előtt. ■ A grafikonokra mutat: „Itt van négy vállalat alkalmazottainak vázlatos kimutatása. Az összes alkalmazottak száma 1401. A külföldi vezetők száma 19 százalék. A többi vezetők mind, kivétel nélkül zsidók. Egyetlen román* sincs. Van azonban a cselédség! listán, ahol a szolgák és aÁ őrzők mind románok. 85 százalék ! . . , Szégyen és mégegyszer szégyen! .■ . .. . ; ,.‘,vrí Vagy vegyük például a Kern & Cömpaniet/ Ennek a hires cégnek, amely a csehszlovák kiái vaskartelinek a romániai képviselője, egyetlen hely sincs áz igazgatóságában -a románok részére. Egytől-egyig mind zsidók az igazgatók és a vezetők. Tehát, ma, a legfontosabb anyaggal, a vassal kizsákmányolják a szerencsétlen román parasztságot. Ugyancsak külföldi utleveles urak igazgatják a Timis—Torontál-i gyárakat. Ez a vidék a románság mikrokozmoszának tekinthető, mert a fejlett ipartól a földművelésig Románia minden gazdasági ereje fellelhető benne. A grafikonra mutat Nadrág-Calán. Vaida, a „diplomata“ (Egy hang: Le Max Auschnitţal az övé...) Vaida diplomatikusan vállat von úgy látszik, minden „numerus valachicus“ ellenére sem mer ujjat huzni a nagyhatalmú iparmágnással s csendesen, alig hallhatóan felel: — Nem tudom . . . (Általános derültség). Ezek az urak mind külföldi útlevéllel tar- iózkodnak Romániáhan. Az egyik ecetgyárban szintén mind külföldi zsidók a vezetők, mintha mi nem tudnánk desztillálni . .. . îî I %mMm mtnticnbSi I románt De menjünk tovább. Ma Budapest után Rucuresti-i a legnagyobb magyar város. Az ebben a városban az újonnan épített házak összértéke 17 milliárd. Az egymillióig történő épiikezéseknek 33 százaléka van csak román tulajdonban, a többi 67 százalék idegeneké. Az egymillión felüli építkezések 93 százaléka tartozik az idegenekhez! (A' grafikonra mutat.) Hogyan is tudna szegény, szerencsétlen román magának milliós házat építtetni, amikor mindenből kisemmizik? ... A román paraszt csak azt tudja, hogy itt van kétezer év ét?) és üt marad minden akadályon keresztül, még akkor is, ha pokollá változik a világ. Felteszi a kérdést: Mi lesz, ha a „numerus valachicus“ párt- különbség nélkül felkerül minden párt zászlaja? Akkor valószínűleg nem kell Genfbe szaladni, ha egy túlbuzgó csendőrőrmester kicsit megrugdal egy székely embert ... elintézzük ezt mi magunk is, itthon. Állítom, hogy javaslatom nem antikultu- rális, mint ahogy azt sokan szeretnék beállítani. A kisebbségeknek 77 felsőiskola áll rendelkezésére, hogy képzettséget nyerjenek Majd a jelenlevő újságíróhoz fordul: Nagyon kérem önöket, úgy adják visz- sza szavaimat, ahogy azokat mondottam. Nem .akarok méltatlan támadások pergőtüzébe kerülni. (Elfordul és tovább folytatja beszédéi): ' '• Ha a zsidókat támadjuk, ne szájhősköd- jüjnk. Itt a tettek ideje. Tetteklceb kell izolálni a zsidóságot, nem szájjal . . . Én nem vagyok a kisebbségek ellen, csak a románság fiait akarom megvédelmezni az idegenektől ! (Hangos éljenzés). Újabb grafikont mutatok Önöknek. Timi- soarán több, mint kétszáz zsidó és kisebbségi ügyvéd- működik, míg a románok száma alig száz. Az állatorvosok, orvosok, gyógyszerészek száma szintén alaposan meghaladja a románság arányszámát. (Számokat olvas fel, a közönség soraiból mind erősödve hallatszik fel ez a szó: Szégyen!) A mült hibáiért nem vádolok senkit. Az a mindenki bűne. De a jövő, az a mienk és abban mindenkinek meg kell tenni a kötelességét. Egyesek azt hányták szememre, hogy a „numerus valachicus“1 alkotmányellenes. Ha az, vállalom! . .: De ez az állítás nem igaz. De tegyük fel, hogy ténylegesen alkotmányellenes volna . . . mit tennőnk? . . . Kitől függ az alkotmány megváltoztatása? . . . Tőlünk és sertki mástól . . . De ügyeljünk: „inter duos litigantes ter- tius gaudet . . amíg mi marakodunk, a zsidók közben kifosztják éléskamránkat. A Keleti Újság viccel, amikor azt irja, hogy nem a cluji ügyvédi kamara döntött a „numerus valachicus“ mellett, hanem csak egy kisebb tanácskozás. Mit szólnak ehhez a helybeli román ügyvédek? Vallom és hiszem, hogy a román ügyvéd képzettség dolgában mindig Telette áll a kisebbségieknek., í román állam kebelén belül. De viszont n román államnak feltétele, hogy intelligens román vezetői legyenek. Ha nem? ... —* nincs értelme a Nagyrománia szónak. Kényelmesen tanulnak a kisebbségiek? Tehetséges fiukat kell nevelni társadalmi különbség nélkül, mert Nagyroinániát csakis igy lehet megmenteni. Ma nem vagyunk egyenlők a kisebbségekkel, mert az a szerencsétlen román diák annyit nyomorog, amig elvégzi az egyetemet, hogy szellemi tartalékja teljesen kimerül, mire a diplomát kezébe kapja. A kisebbségek? Kényelmesen tanulhatnak és kényelmesen csapják be a románokat, ott, ahol éppen csak akarják. Segíteni kell a nőket, akik kifogyhatatlan erőforrásai a nemzeti erőnek. Tegyünk néhány alkotmányos megjegyzést. Kijelentem, hogy nem félek az alkotmánytól. Fenntartás nélkül megyek tovább a kijelölt utón. Most engedjék meg nekem, hogy itt válaszoljak néhány kérdésre, elsősorban, hogy elvem miért nem „romaniis“ és miért „valachicus'“? „Romanusok“ csak a százados sírboltokban vannak. Miért nem „nullus“? Nem tagadhatom a kisebbségek szerzett jogait. To- tus? Clausus? — nem lehet . . . Tudom, sokat fognak még ezért az elnevezésért támadni, de én mégis csak a „valachicus“ mellett maradok. Én nem vagyok antidemokrata!... ők azok, akik ezt rám mondják , . . Szavazat és aránylagosság! — Ez a demokrácia! ... És ez kell, múlhatatlanul kell, hogy Nagyrománia ne legyen hazugság, hanem fénylő való, amelynek fiai az őket megillető jólétben élhessenek. Századok harcai után végre megszabadultunk a magyar mágnásoktól. Most a magát demokratának valló plutokrácia ült a nyakunkra. Higyjék el kérem, még igen sokat fogunk velük harcolni, de ennek ellenére egyetlen öntudatos román sem fogja feladni a küzdelmet. Most csak az a kérdés: Lesz-e, vagy van-e elég erő a román népben, hogy fenntartás nélkül vallja a maga igazát? . . . Lesz-e elég energia, hogy megnyerje magának az országot? Mindenki ereje arányában vegyen részt az újjáépítés munkájában! . . . Ethnikoi arányt követelünk az ipar, kereskedelem és az iskolai oktatás terén! ... Ez a „numerus valachicus“, ami nem más, mint „numerus se- lectus proportionalis“ vagyis az aránylagos kiválasztás arányszáma. Csak azért Is „valach“ És marad a „valachicus'! Ezért a szóért szenvedtem én hat éves koromtól kezdve, ezért cibálták meg iskolatársaim a hajamat, ezért dolgoztam egész életemben, hogy leal- jasitő értelmét dicsővé emeljem. Valah vagyok, valah, valahnak születtem . . . Egész életemben erre voltam büszke 1 . . . Valah állam kell nekünk a Dnyesztertől a Tiszáig és Maramurestől a Dunáig . . . (Percekig tartó, dörgő éljenzés.) Nincs többé román állampolgár, csak ethnikai valah! Nemzeti frontot hozzunk létre Maramurestől Dobrudzsáig, a ,.numerus valachicus“ nemzeti frontját. Éljen őfelsége! Desteapta-te Romane! Ébredjetek Románok! Ezután határozati javaslatot olvas fel és kijelenti, hogy a mozgalmat „Front National“ név alatt elindítja. — Basarabia-tól Maramures-ig és a Ba- nat-ig ezzel megindult a szervező munka! — jelenti be s csak a vak nem látja, hogy a Stelian Popescu által megszervezett anti- revizionista „front“ mintájára uj országos méretű szervezkedés — uj „front“ — indult el Cluj-ról ezzel vasárnap, melyhez Vaida személye és beszéde egy kormányalakítás lehetőségét is hozzáadta. EMÉSZTÉSI NEHÉZSÉGEK, gyomorfájás, gyomorégés, csalánkiütés, rosszullét, fejfájás, >deg- izgaimuk, állmait lanság esetén a természetes „FERENC JÓZSEF“ keaerüviz megszünteti az emésztési zavarokat, fertőtlenki a gyomrot és a beleket, a vérkringést helyes útra tereli és tóír issici a szellemet. Az egyetemi klinikák on végzett kísérletek bizonyítják, hogy alkoholisták a FERENC JÓZSEF víz használata folytán étvágyukat majdnem teljesen visszanyerik. Kél ófát mulat, aki megnézi Eddie Cantor AMERIKA KIVÁLÓ KOMIKUSÁT: Botrány Rómában szenzációs vígjátékban, mely BEN-HUR NAGYSZERŰ PARÓDIÁJA/ — Bemutatja MAI KEZDETTEL a SELECT-MOZGÓ! 4 walesi lierceíj tegnap éjfélkor elutazott Budapestről Tavaszkor, vagy legkésőbb nyáron visszatér a magyar fővárosba, ahol kitünően érezte magát BUDAPEST. (Az Ellenzék távirata.) A walesi herceg tegnap este 11 óra 40 perckor elutazott Budapestről, ahol többszöri kijelentése szerint, kivételesen jól érezte magát. Mintegy félórával a herceg megérkezése előtt a pályaudvarra, egy fiatalember jelent ott meg hegedütokkal és kijelentette, hogy ő is a walesi herceggel utazik. Rövidesen kiderült, hogy igaza van. A fiatalember Jancsik Ferenc operaházi zenekari tag volt, aki a walesi herceg számára a határig magyar nótákat játszott. Az elutazás teljes rendben ment, a herceg az útiterv szerint Bécsben egy félórát töltött, vonatja ezután Münchenbe megy, ahonnan .anélkül, hogy a városban hosszabb ideig tartózkodna, repülőgépen továbbutazik Párisba. A herceg az utolsó napot is kellemes szórakozással töltötte. Délben megnézte a várban az őrségváltást és mintegy másfélórát töltött itten. Közben fényképezett, lefényképezte az őrséget és a szemben lévő erkélyen helyet foglaló Horthy kormányzót és családját. Ebben a pillanatban fényképező riporterek ugrottak elő, akiket a rendőrség azonnal el akart távolítani. A herceg azonban intett, hogy hagyják őket dolgozni s az engedéllyel a riporterek természetesen éltek is. Napközben az angol trónörökös újra autózott Budapesten minden érdekességet megnézett, megint kiment a Margit-szigetre, uzsonnázott a nagy szállodában, ahol a szálloda igazgatója egy kulacsban 1879-es tokaji aszút nyújtott át neki. Bement a fedett uszodába is, kijelentette, hogy szívesen rnegfü- rödne, de már nincs ideje, mert vissza kell mennie szállodájába, ahol az angol követ vár reá. Itt azután az angol követtel cocktail- ozott. Röviddel később fogadta Andrássy Géza grófot, akivel nagyatyjának VII. Edward királynak magyarországi látogatásairól beszélgetett. Kijelentette, hogy pompásan érzi magát Budapesten és az a terve, hogy tavasszal, vagy legkésőbb a nyáron megint ellátogat a magyar fővárosba. Amint budapesti lapok írják, a herceg kitünően megtanult csárdásozni is és szombaton éjjel 22 percig egyfolytában járta a csárdást. Veszünk automata esztergapadokat Részletes ajánlatok a köv. citnre küldendők: SPARKLET Bucuresti-Bdl. Eüsabeta 34. Egységes, erős oh asuidűoe segít* diadalra az Ellenzék célkitűzéseit
