Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-26 / 47. szám

11, L1 N /. íi K I 0 .1 5 február 2 ij Itércshcdclmi Hitelintézet R. T. cluj 1 főelárusitó szerencsés játé­kosai a lefolyt IV.-ik osztály húzá­sában ismét megnyerték; az 1,000.000 lej es főnyereményt a 299.517 számú melléksorsjeggyel, a 100.000 lejes nyereményt a 294.555 számú melléksorsieggyel. SZERENCSÉS SORSJEGYEK AZ UJ JÁTÉKRA MÁR KAPHATÓK! Feltárták Salamon király egyik kincseskamráját Beláthatatlan tudományos értékű uj ásatások a Szentföldem Messzetünt, ókori nagy idők lehellete csap felénk a múltból, amikor beszámolunk arról a Jeruzsálemből érkező hírről, hogy ameri­kai geológusok és régészek feltárták Salamon királynak, a régi zsidók nagy uralkodójá­nak egyik kincseskamráját, amelyben nagy- értékű drágaságon kívül döntő jelentőségű, egykorú feljegyzéseket és a Nagy Király meseországa hajdani nagyságának irott bizo­nyítékait is megtalálták. A biblia e nagy alakja ezekszerint nemsokára teljesen vilá­gosan domborodik ki a mult ködéből s az ásatást végző tudósok máris megkezdték az igazán regényes, minden pillanatában nagy­vonalú királyi életnek tanulmányozását. Csak fokozza az érdeklődést Salamon király iránt hatalmas királytársának, a délarab asszony- uralkodónak és' utánozhatatlan szerelmes nőnek: Sábának az ügye, mert erre a cso­dálatos asszonyra vonatkozó adatok is ke­rültek már napvilágra a kincseskamrából! Világraszóló eredményeket várnak attól az ásatástól, amely Blade, a kaliforniai egyetem tanárának vezetésével hosszú évek óta folyt a Szentföld Mizpah nevű városában, vagyis jobbanmondva ennek a Jeruzsálemtől tizen­három kilométernyire fekvő bibliai városnak — a rommaradványai között. A legutóbbi években a bibliai események több nyomát találták ezen a helyen. Ilyenképen aztán uj irányt vett az ásatás lényege: a tudósok ki­olvasták egykori iratokból, hogy itt kell lenni valahol Salamon király több kincses- kamrájának. Mivel azonban Sámuel városá­nak falai négy. sőt hat méter vastagok és annyira szilárdak, hogy legfeljebb robban­tással lehetett volna szétdulni azokat: rop­pant lassan ment az ásatás, mely azonban végül mégis csak eredményhez vezetett! Tudjuk, hogy Salamon király a leggazda­gabb uralkodók egyike volt a maga idejében. Úgy mondják a szent hagyományok, hogy évente 666 aranytalentumot halmozott fel, ami megfelel 1.332.000 dollár értéknek. Azt is megírták egykori krónikások, hogy maga Sába királynője 120 arany talentumot és tö­mérdek egyéb drágaságot vitt magával, mi­kor Salamon királyt látogatni ment Jeruzsá­lembe. Most következik aztán a szenzáció! A tudósok megállapították, hogy Sába királyné ez útja nemcsak egyszerű látogatás jellegével birt, hanem az volt a célja, hogy a szép asz- szony végleg Jeruzsálemben maradjon, mint Salamon felesége. Bár Salamonnak megvolt a maga háztartása, abban az időben azonban nem botránkozott meg senki azon, ha egy, vagy két asszonnyal több került a családba. Hogy aztán mi történhetett, amiért Sába, otthagyva a hozományul magával hozott ér­tékeket Jeruzsálemben, visszatért országába: az egyelőre még titok, de remélhető, hogy nem sokáig marad az. Jeruzsálem akkoriban gócpontja volt a ke­leti kereskedelemnek, melyét Salamon király alaposan megadóztatott. A kincstárt szinül- tig töltötték meg azok az aranyak, melyeket a nagy király hűbéreseitől szedett. így tehát kétségtelen volt, hogy a tömérdek kincs nem sikkadhatott el nyomtalanul, mert ha igy tör­tént volna, úgy a Biblia feltétlenül megem­lékezett volna a király életének erről az epizódjáról is. A logika láncán megtalált rejtekhely (Évekkel ezelőtt felmerült tehát a nagy kér­dés: hol tartotta rengeteg kincsét Salamon király? Legelsőnek egy lipcsei tudós adta meg a választ, anélkül, hogy valaha is a Szentföldön járt volna! Egyenesen kimon­dotta, hogy Salamon király kincsesházának Miszpah hajdani faltörmelékei között kell lennie! Teljesen bizonyos, hogy a király több­helyen is létesiiett jól őrzött kincseskamrá­kat az országban, de a legjelentékenyebb fel­tétlenül Miszpah-ban kellett legyen, mert itt székelt a király összes pénzügyi hatóságai. Ezen a nyomon aztán kutatásra indult Bade kaliforniai tudós és addig ásott a haj­dani nagyváros romjai között, mig végre egészen különös módon bukkant rá a világ- történelmi kamarára. Óriási költséggel össze- visszaturták az egész vidéket, de számos igen szép oszlopon, templommaradványon, vala­mint szobron kívül semmit sem találtak. Vé­gül az ásatások egészen megközelítettek há­rom régies, vastag kövekből összetákolt há­zikót, melyekben pásztorok laktak s melyeket drága pénzen kellett megvásárolni, hogy a kutatást továbbfolytathassák. A házakat lerombolták és alig ástak két és fél méternyire a föld alá, mikor a csákányok kitartó döngetését pinceboltozatok és üresnek Ígérkező földalatti helyiségek visszhangja ju­talmazta. A munkások csakhamar vastag, szurokkal kevert cementhez hasonló, rend­kívül kemény anyaggal burkolt menyezetet találtak, amit aztán körülástak és igy kibon­takozott a mélyből egy csodálatosan masz- sziv, oszlopcsarnok, egyetlen ajtós, nagy épület. Később kiderült, hogy ezt az egyet­len ajtót is befalazták. mégpedig belülről, igy tehát az épületbe csakis földalatti utakon lehet behatolni. Óvatos robbantásokkal néhány nap múlva megnyílt egy ilyen alagút. Teljes épségben ásított ez a földalatti folyosó a tudósok felé, akik nem sokat vártak, hanem behatoltak az épületbe és ott bámulva állapították meg, hogy ezúttal valóban Salamon király egyik kincsesbázában járnak! Kiásták Jeremiás próféta templomát Arról még nem érkezett tüzetes és részle­tes hir, mik azok az értékek, amiket a Nagy Király kincses házában megtaláltak. Valószí­nű, hogy igen sok érték ledet, mert csak ilyen esetben tílkolódznak ennyire. Csak annyit közöltek eddig a nyilvánossággal, hogy a kamrában többek között valószínűleg a jeruzsálemi templom értéktárgyai is ott voltak. Ezeket akkor szállították volna oda, amikor a babilonok, Nabukodonozor király idejében, Jeruzsálemet fenyegették .... A miszpahi ásatások egyébként egy régi zsidó templom maradványait is napfényre hozták. Ez a templom egy még régibb épít­mény alapjain állt s a tudósok azt hiszik, ez a templom az, melyben Jeremiás próféta prédikált, mikor a zsidók egyiptomi vándor­lásukra készültek. Az n körülmény, bőgj- Je­remiás próféta Jeruzsálem pusztulása után kétségkívül Miszpahban lakott, reményt szol­gáltat arra is, hogy az ásató tudósok ennek a szentéletü férfinek a nyomaira", illetve írá­sos hagyatékaira is rábukkannak. A jelenkor egyetlen esetben sem mutathat fel ekkora jelentőségű kutatómunkát, mint amilyet most a Szentföldön végeznek. Mert ha Salamon király életidejének körülményei, szokásai és egyéb kuriozitásai, valamint a további kincskereséssel egybefüggő többi épület feltárása nyomán a régi zsidók életé­nek epizódjai egyaránt napfényre kerülnek: ezekkel a tudomány legalább is annyit nyer, mint a régi Egyiptom sokezeréves emlékei­nek feltárásával! „Siaztlz erdeim român bankból csak tiz marad meg a konverzió után' Az erdtígi bankok helyzete BUCUREŞTI. tAz Ellenzék tudósítójától.) A Prezentul hosszú cikket közöl Cluj-i tudó­sítójától az erdélyi román bankok helyze­tére vonatkozóan azzal kapcsolatban, hogy felsegitésükre a kormánypárt erdélyi kép­viselői összefogtak. — Már késő — Írja a Prezentul. — A legtöbb bank felszámol és 110 erdélyi román bankból nem marad meg csak tiz a kon­verzió és uj banktörvény következtében. Mert ne feledjük el, hogy az uj törvény szerint tízmillió lej alaptőkével kell minden vidéki bank rendelkezzék s ezt az összeget 40 millióra emelték Cluj-on. Egyetlen ban­kot sem ismerünk Erdélyben a vidéken, melynek tízmillió lej alaptőkéje volna. Az erdélyi hitelélet kérdése pedig nagy fontos­sággal bir ma. Ezt nem lehet néhány hét, vagy hónap alatt elintézni. Tudni szeret­nénk, mi fogja annak az ezer banknak helyét elfoglalni, melyeknek nagy szerepük volt gazdasági szempontból és történelmi szempontból. Ki fog hitelt nyújtani az er­délyi parasztoknak? Ki fog segítséget nyúj­tani ahhoz, hogy a parasztok földet vásárol­janak? Kihez fordulnak a parasztok, ha el­hull a lovuk, tehenük s nincs mit járomba fogni? Ezek a kérdések nyitva maradnak. Jól jegyezzük meg, hogy az erdélyi román bankoknak tiz százaléka sem fog működni, ha az uj banktörvény rendelkezéseinek ér­vényt szereznek — fejezi be cikkét a Pre­zentul. Mondanunk sem kell, hogy a kisebbségi bankok is szomorú helyzetben vannak és a romáp bankokkal együtt várják a kormány általános intézkedését felsegitésükre. Reggel féltizkor Hunyady Sándornál a szállodai szobában Beszél a magyar parlamentről, a Harmadik Biro­dalomról és arról, hogy minden iró szocialista BUDAPEST, február. — Itt drágább az élet és éppen annyival keresek többet — mondja Hunyady Sándor. Reggel fél tiz van, most kel föl. — Pedikür három pengő, fekete (ez a reggelije) két pengő, szeretek minden reggel tiszta fehér­neműt venni kél pengő, nem szeretek gyalog járni, taxi be a szerkesztőségbe egy pengő, azonkívül szeretem, ha van nálam pénz, hogy tudjak adni, ha kell valakinek. Válto­zatlanul nincs pénzem. És se borra, se nőre nem költők. íMemfiszt és nikotexes leventét szivok. Jön a pedikür és a langyos fekete. Meg­szólal az ágy mellett a telefon. „Kezét csó­kolom. Boldogan. De nem baj, ha tiz per­cet? mert szerkesztőség. Boldogan“. Főpró­báról beszélnek, kritikákról... Még álmos, visszaakasztom helyette a kagylót. Hatvány Lili volt. Az ágy mellett két bőrönd, rajtuk köny­vek. Flaubert és Tolsztoj. Számolatlon pénz az éjjeliszekrényen. Csomó cigaretta. — Egy novellám volt a Helikonban, Ró­zsahegyinek jutott eszébe, hogy darabtéma van benne -— mondja uj darabjáról, mely­nek határozott sikere van. — Feltüntettem a műfajt: zenés játék. Pusztán a penzumo­mat róttam le, a színházzal szemben való kötelezettségemnek tettem eleget. Mégis úgy kezelik, mintha valami roppant igényű da­rab volna... — A sajtó helyenkénti rossz kiindulási pontjáról beszél, ami valóban meg van nálunk, edég rossz szokás. Az ablakon a függöny le van eresztve, vil­lanyok égnek a szállodai szobában. Igazi barnás-bordó tónus. Meglehetősen csendes­nek néz ki. Egy sarok mélyedésben van a kis Íróasztal. Áttérünk a parlamentre, ahova, amikor ülés van, naponta jár. Milyen? Hogy uéz ki közelről? — Sokkal jobb, mint a hire. Ha a naiv olvasó a panamákról, leleplezésekről olvas, azt hiszi, hogy valami kigyófészek, ahol be­tegre keresik magúkat az emberek a kijárá­sokkal. Ha azonban tényleg megismernék azt látnák, hogy — Magyarország legszegé­nyebb gyülekezete, koldusszegények, szegé­nyebb, mini a Lipótvárosi Kaszinó. A leg­több magyar képviselő kiíorditott ruhában, talpalt cipőben jár, nincs autója, esőben is gyalog jön be. Nem enged meg magának egy haboskávét ásványvízzel, hanem szafalá- dét eszik. A parlament büfféje nem különb, mint a debreceni vagy valamelyik erdélyi nagyobb városi vasúti resti büfféje. — De érezni az igazi problémákat? A ko­moly, nagy kérdéseket, amik a világot fog­lalkoztatják? — A folyosón. Hitem szerint sehol se érezni... Slondom, végtelenül rokonszen­vessé teszi a szegénysége. Szinte túl vidékies, villamosítani kellene. Persze van e,gy pár demagóg... Hogy? Nem. Az, hogy valaki arisztokrata, az ma inkább teher. Bethlen irtó nagy koncepciójú, de ha nem volna gróf, sokkal nagyobb szerepe volna. Eck­hardt . . . Elegáns. Elegáns. Negyvenhét éves. Az édesanyja Ugron-lány. 0 maga szolgabiró volt Erdélyben... Hatalmi kérdés. Közben lelép az ágyról, megengedi a csa­pot. A diványra ül át, kezével fogja bozon­tos fejét, homlokát. Az embernek az az ér­zése, hogy tulerőitetett szervezet. Kopogtatnak: óváry Elemér jön be. aki a szomszéd szobában lakik. Elviszi a telefon­könyvet. Hirtelen Kuncz Aladár alakja me­rül fel a messzeségből. Hunyadvval a leg­jobb barátok voltak. — Hiányzik? — Ajaj! Olyan mély, bánatos hangja volt ennek az egy szavának! Nem is kellene hozzá magya­rázat: tiz évig laktak együtt, veszekedtek együtt, hordták egymás fehérneműjét Hunyady kint járt Németországban, már a Harmadik Birodalomban. Ismeri a viszo­nyokat hozzá tud szólni. Most újabb letar­tóztatások vannak, megint forrongani látszik minden. — Diktatúrában sose lehet nyugalmi álla­pot A diktátor és suiteje mindig remeg, hogy valahol egy csoport kögül, sűrűsödik, amely veszedelmessé válhat — Egyébként: tartós rendszer? — Igen... amíg külső vagy gazdasági okok meg nem buktatják ... Szervesen ösz- szefügg a német nép természetével. A német nép ilyen. Ruhát vesz magára. Ez csak olyan gyors, reggeli öltözködés. Nehogy elcsábittassa ma­gát és meghívják ebédre. Délután öltözik fel igazán. Erdélyi irodalom. — Magasabbrendü, morálisabb, mint a pesti. Mit mondjak? Hogy nagyrabecsülöm? Ez természetes. Barbusse kerül szóba, aki azt mondta, hogy az Írónak ma más. nemesebb feladata is van, mint hogy csak szórakoztasson. — Olyan iró nincs, aki nem szocialista — mondja Hunyady Sándor. — Még Herczeg Ferenc is az. Egy igazi reakciós rezsim min­den írót fel kellene, hogy köttessen, mert mind szocialista. Ha jobban megnézi, ki­nyitja őket: mind szegényemberpárti, igaz­ságpárti. Szeretheti valaki az urakat, a szép ruhákat, de ez igy van. Az iró már a létezé­sével szocialista. Készen van, indulunk. Bekopog a szom- szobába: Szervusz Elemér. — Nem jó kor ez az irodalomnak — le­gyint, miközben megyünk a lifthez. — Egy XIX. századbeli regényíró összehasonlítha­tatlanul nagyobb, mint a maiak. Tolsztoj, Flaubert! Hol vannak? Csapongnak a gondolatai. — Erdély az igazi hazám, otthonom ne­kem. Nem csak azért, hogy ott születtem, ott nőttem fel... Ott van ■ az a pár ember, akit legjobban szeretek. Legszebb férfíko- rom emlékei fűznek oda. Lent vágjunk az utcán, az egyik kistaxi soffőrje már nyitja kocsija ajtaját. (b—y) LEVÉLPAPÍROK NAGY VÁLASZ. TÉKBAN (Blockposta is) legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában. Az eltűnt ókort milliárdos kincsek rejtélye

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom