Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1935-02-26 / 47. szám
IBEZBff ZÉ re 1939 tebrair 26. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Nagy kérdés. A telelőn előnye. 1 iin és bünkődés. Művirágok. Korporáció. Dinu Bratianu győzelme. Bulgár okítás. Urak. Szabad-pályák \ DEVERUL: Fdmerül « kérdés- Vaj;«u a valóságban n kisebbségi ügyvédek mind oly t>i£- mesés helyzetben vannak-e, amint azok g1'r>- dcJjók, akik a numerus-klauzustól remélik, hogy nn-nyi jó hely akad, amennyi kisebbségit félre tóinak? A.' egész, ügyet nem kiír: anélkül megérteni, hogy választ ne kapjunk erre. Határo- zottan rudjuk, hogy a kisebbségi ügyvédek Móriban1—|S nemcsak az ügyvédek között sokan vannak, kik a szó igazi értelmében éhen halnak s tegnap nem tudták még, hogy mi mit esznek. Ha az ő helyeik megüresednek, mi hasznuk lesz ebből azoknak, akik ezt elhatározták? ARGUS: Azt mondják, hogy a költségvetési munkálatokkal kapcsolatban tárgyalás céljából nem küldenek többé bizottságokat külföldre s levél s telefon utján fogják lebonyolítani a tárgyalásokat. A gondolat nem rossz, bár a külfölddel való beszélgetés is sokba kerül. De legalább nesn beszélhet tiz ember egyszerre, amint ezt bizottságaink tették, mikor feleségeikkel és a Banca Naţionala külföldi valutájával elutaztak. TARA NOASTRA: A dolgok másként állanak. A hadfelszerelés ügyének elintézése sürgős és szükséges. Tehát ezt akár a Skoda-gyárral, akár más céggel, el kell intézni. A régi szerződés ügye azonban a parlament elé kerül rövidesen s az árleszállítás lesz legnagyobb bizonyíték a bűnösség megállapítási ra. TEMPO: Komikus és fájdalmas. A román— orosz barátság fája telve van virággal és gyümölccsel, de ez mind csak papírból van. Mind művirág, tintával és szokásos megegyezésekkel. Ostrowski Bucuresti-ben, Ciuntu Moszkvában. Kér „pioner"? Még nam. Két ,.pr.zionrr.'‘ DREPTATEA: A ,,korporáció“ (testületi- rendszer) hívei tudják meg, hogy csak egy osztály van, a — parasztosztály. Ha ezen az utón más érdeket akarnak szolgálni, — nem kellenek nekünk. Ha a parafeztország fogalmán túl másként akarják az államot megszervezni, akkor sem kellenek nekünk. Politikusainknak zavaros a ruhatára. EPOCA: Dinu Bratknu azt jelentette be, hogy a liberális párt két nagy harcot kell megvívjon. Első: a szövetkezeti törvény tervezete. Az eredmény — a parlamenti tárgyalások felfüggesztése volt. Tehát Dinu Bratianu az első csatát megnyerte. UNIVERSUL: összesen 101.98z kilométert kitevő ut van az országban, amiből 18.000 kilométert lehet csak jónak tekintni. Abban az esetben, ha a gazdasági és katonai szempontokat vesszük tekintetbe, 6—7 évenként 59.000 kilométer makadam-utat kellene építeni. Közel 40 milliárd lejbe kerülne ez a mai árak szem előtt tartásával. PREZENTUL: Akármilyen nehéz is a maii helyzet, legalább a szabad-pályán lévők ne kérjék az államtól, hogy ez megélhetésüket biztosítsa. Az ügyvédi kamarák kötelessége megfelelő megoldást keresni a válság leküzdésére, mely a perek számának és általában a jövedelmeknek csökkenését okozta. A legfontosabb az egészség Arra ianittm&k c könyvek Hogyan éljen a szívbajos ember? irta: Dr. Bcdon Károly c. rn.-tanár 56.— A dohány és a dohányzás. Irta: dr. Hohenberg József, főorvos 99.— Hogyan éljen a gyomor- és bélbajos ember? Irta: dr. Lukács Pál, főorvos — — 86.— Orvosi tanácsok fiaatí asszonyoknak. Irta: dr. Földes Lajos, főorvos 1— — 99.— Az érelmeszesedés megelőzése és gyógyítása. Irta: dr. Bucsünyi Gyula, főorvos — 50.— Idegesség és ösztönélet. Irta: dr. Feldmann S., főorvos — — 99.— A. tuberkulózis megelőzése és gyógyítása. Irta: dr. Müller Vilmos, főorvos — 99.— A cukorbeteg kosztja. Irta: dr. Horvay Lajos, főorvos — 86.— A női betegségek megelőzése — védekezés. Irta: dr. Földes Lajos, főorvos — jiz.— Hogyan kerülhetjük el a korai öregedést? Irta1: dr. Káldor Miklós, főorvos — 99.— A nyers diéta, mint természetes gyógytéoyező. Irta: dr. Bucsányi Gyula, e. ü. főtan. 99.— Hogyan éljen a vesebajos ember? Irta: dr. Lukács Pál, főorvos — — 86.~— A prostata. Irta: dr. Goldner Viktor, szakorvos ir2.— A rákbetegség. Irta: dr. Verebély Tibor, egy. tanár 27.—LEPAGE-nâl, Vidékre postán utánvéttel. Kérjen ingyen orvosi jegyzéket, I esteim mumt mm a., | A numerusz-klauzus ügye az ügyvédi kamarákban A„ Dimineaţa“ jelentése szerint csupán a szélső jobboldali fiatalok vesznek részt a mozgalomban. — Mást mond a jobboldal: „Numerusz klauzus“ — „Numerus romamis“ — „Numerus nullusu (BUCUREŞTI. (Az (Ellenzék tudósítójától.) j Az ország minden részéből jelentések érkeznek. hogy az ügyvédi kamarákban mozgalmuk indultak a numerusz-klauzus bevezetésére. A jelentésekből azonban megállapít ható az is, hogy az erdélyi ügyvédi karban nem tud igazán gyökeret verni az áramlat. Itt ugyanis az ügyvédi kamarai választások is bebizonyították, hogy sikerült kielégítő eredményre jutni a kamarák vezetésében. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt másfél évtized alatt egy-két esettől eltekintve, a választmányok mindenütt simán és akadály nélkül működtek. A felmerült ellentétek sem a román és kisebbségi ügyvédek között törtek ki, hanem mindig román párt- politikai érdekek miatt és éppen a kisebbségi ügyvédi kar volt az, mely ilyen esetben a szembenálló felek közti nézeteltéréseket elsimította. A Cluj-i ügyvédi kamarában szombaton délután rendkívüli közgyűlést tartottak, melyen „a faji számarány elvének bevezetése az ország ügyvédi kamaráiban“ volt napirendre tűzve. A közgyűlésen ötven Cluj-i ügyvéd jelent meg. Több volt köztük a kisebbségi, mint a román. A dékán megállapította, bőgj' a rendkívüli közgyűlés nem volt szabálj'szerüen meghirdetve s igy nem határozatképes. Ezután dr. Tamoveanu fiatal ügyvéd szólalt fel s a kisebbségi ügyvédek tultengésének megszüntetését sürgette. Fer- sigan Romulus ügyvéd rámutatott arra, hogy azok. akik felvetették a kérdést, a közgyűlésen kisebbségekben vannak. Péterffy Jenő dr. a jelenlevő kisebbségi ügyvédek nevében kijelentette, hogy csak törvényes keretek között összehívott gjülés hozhat döntést. A rendkívüli közgyűlés berekesztése után dr. Vertan ügyvéd a távollevő román iigj’véde- ket gyáváknak nevezte. Giurgiu Janos, Gherman Traian és Fersigan Romulus beszédei után a visszamaradt ügyvédek elhatározták, hogy tovább folytatják a harcot és határoORADEA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Nagy gyásza van az erdélyi magjrar újságírásnak, Fehér Dezső, a Najló alapítója és főszerkesztője szövődvényes influenzában szombatra virradó reggel 67 éves korában meghalt. Fehér Dezső halálával ismét kevesebb lett azoknak a romániai magyar újságíróknak a száma, akik a hidverés gondolatának meg- gj'őzödéses katonái voltak. Közel ötven éven át jó és rossz időkben kérlelhetetlenül és szent hittel hirdette az erdélyi nemzetek közötti szükséges békét s most az élők sorából való kidőlés meggyengitette azoknak a keveseknek a számát, akik ennek az elvnek ma is és mindörökké rendíthetetlen harcosai. Fehér Dezső 1869-ben született a Miskolc melletti Diós községben. Néptanítónak, majd tanárnak készült, de egészen fiatalon eljegyezte magát az újságírássá!. Ezelőtt 43 évvel költözött Oradeára, ahol a „Nagyvárad“ felelős szerkesztője lett. 1898- ban elvi kérdésekben összekülönbözött kiadóival és többed magával kivált a „Nagyvárad“ szerkesztőségéből és megalapította a Naplót. Az uj lap a progresszív gondolkodók lapjává lett. Mondhatni azt is, hogj' ez a lap s a köréje csoportosult újságírók, szabadabb szelleműek csoportja, de elsősorban Fehér Dezső teremtette meg az oradeai közvéleményt Haxcos ember volt Febér Dezső és elveit zati javaslatukat a velük rokonszenvező többi kamarái: ügyvédtagjaival is aláíratják. Nagy figyelemmel kisérik a numerusz- klauzus körüli harcokat az ókirályságban. A Dimineaţa megállupitja, hogy csak a szélső jobboldalhoz tartozó listai ügjvédek vesznek részt a mozgalomban s a numerusz- klauzus hívei voltak eddig is ezek a fiatalok. N. Costnchescu volt miniszter, a paruszt- párt lasi-i tagozatának elnöke és I. Rang dr. Iasi-i ügyvéd a numerusz-klauzus ellen nyilatkoznak. Constantin Pelrescu Braila-i dékán a következő nyilatkozatot adta a sajtónak: — A mi foglalkozásunk a gazdasági élet pulzusát jelenti. Hu az ország dolga jól megj\ üzleteket kötnek, hitelt adnak, akkor az ügj’védi foglalkozás is jónak nevezhető. 1929 óta a gazdasági válság azonban mind nagyobb. Ezt különösen Braila érzi, mert a legnagyobb dunai kikötőt temetőnek lehet ma tekinteni. Ebben a helj'zetben a legtöbb ügyvédnek nines dolga és tiz százalékát sem keresik meg annak, umit régebben kerestek. Így tehát nem numerusz-kluuzusra, de nu- nierus-nullus-ra van szükség, hogy minden fajra, vallásra való tekintet nélkül néhány évre lezárjuk az uj bejegyzések elöl nz ügyvédi kamarákat. Az ország több helyén a jobboldali ügyvédek gyűléseket hívtak össze a kérdés le- tárgyalására. Ezeknek a gyűléseknek határozatait a jobboldali lapok nagy eredménynek tekintik s irányadónak tartják a további harcokban. A Curentul szerint a numerusz-klazus hivei közös megbeszélést tartottak a Galat-i Inlirn-Clubban s elhatározták, bőgj’ a Bueu- resti-ek mozgalmához csatlakoznak. A lap azt is közli, hogy a Botosani-i ügyvédek a „numerus-romanusz“ mellett foglaltak állást s elhatározták, hogy az ország összes ügjuré- di kamaráinak megküldik határozatukat. sohasem adta fel. Hallatlan energiával kezdett hozzá ahhoz az épitő munkához, ameljmek a mai Oradea képét köszönheti. Vezette ezt a várost. Úgy vezette, ahogj’ csak egy bevándorolt szerethet meg egy munkateret. De a nagj’ konstruktiv munka mellett, vagy talán éppen ezzel, megteremtette Oradean a modern magyar újságírást. Kitűnő szemmel maga mellé vette a fiatal tehetségeket, mint amilyenek például Dutka Ákos, Ligeti Ernő, Sziies Dezső, Kradj' Gyula. Nagy Endre, Biró Lajos és Adj' Endre voltak. Ezeket atj'ai jóindulattal nevelte, tanította és bizonj' senki sem tagadhatja, hogj7 ezek érvénj'esülésé- nek fundamentumát Fehér Dezső rakta le. Az újságírók és közéleti férfiak százait az ö tolla, rendíthetetlen akaratereje helj'ezte magasabbra, ahol anyagi és erkölcsi jólétbe érkeztek. De amíg mások vagyonhoz jutottak, amig mások karriert csináltak, addig Fehér Dezső itt maradt, ebben a városban és nehezen küzdött a mindennapi kenyérért s most, amikor eltávozott — nem hagyott maga után semmi vagj-ont. Regényt lehetne írni Fehér Dezső küzdelmes évtizedeiről, amelj'ek színesek a fájdalmak és csalódások érzésvilágában, de igazi, vérbeli, újságírói kötelességét minden időben fanatikus hittel teljesítő toliharcosnak apró örömeit is jelentették. Bámulatos energiával irányította a legutolsó percig lapvállalatát, amelynek erkölcsi és anyagi sikere egyaránt F«l:ér Dezső munkásságától függött. A szer kenztőségi munka végeztével otthon ült Író asztalához év hatvanhétéves korában Irta meg Ady Endréről nagy feltűnést keltő könyvét, amelynek címe: „Ha hiv az acélhegyii ördög“ . . . Az Ady-könyvnek nagy visszhangja támadt és Ady Endre életének uj színfoltjait vetette papírra benne Fehér Dezső és ezek a mesterien papírra vetett színfoltok igazi újságírói gyöngyszemei voltak. Az. utóbbi években erősen betegeskedett. Csak az ősszel is a budapesti Siestá-ban igyekezett fizikumát felfrissíteni, hogy megkez- dett kultúrtörténeti munkáját a Biharmegyei Vén Diákok albumát elkészíthesse. A rnü 70 százalékban elkészült, de Fehér Dezső nem tudta megélni azt, hogy a mü meg is jelenhessen. Talán a nagy és, megfeszített munka mégjobban aláásta az egészségét s a náthaláz, amelyet négy nappal előbb kapott meg — igen könnyen végzett vele. Utolsó szavai is a munkáéi és a családjáéi voltak: „Csak most maradnék még meg, mert annyi sok mindent kell értetek elvégezzem“. Ezt mondta feleségének, akit nagyon szeretett. A Végzet azonban mást rendelt. Fehér Dezső szervezete nem tudott megbirkózni a halálos kórral, szombatra virradó reggel meghalt. Ezrek kíséretében tegnap délelőtt helyezték nyugalomra űz erdéljn újságírás nesztorát. A koporsójánál az ujságirószervezet meghatva búcsúzott Fehér Dezsőtől, tanítójától, aki itthagyta e2t a várost, amelyért dolgozott és itthagyta feleségét, leányát és unokáját, akiket annyira szeretett. A Lugoj-i volt iárásbiró Meglepődtek kissé Lugojon, mikor arról értesültek, hogy egy lugoji volt járásbiró urat a2 ilfovi ügyészség gyilkosság büntette miatt letartóztatott. Ki gondolta volna, bogy a biró ur nyugdíjazása után barna házvezetőnőjét vadászi egyverével meggyilkolja s kiderül róla, hogy egy másik szőkét is eltett láb alól vidéki házában. Önként merül fel a kérdés. Ki ez az ember s hogyan kerülhetett Erdélybe járásbirónak ? A biró urnák „licenta“ja, azaz jogi diplomája van, ha ugyan ki nem derül, hogy ez is hamisított. Megélhetésének biztosítására a közigazgatási pályát választotta s elhelyezkedett Ialomitában. Itt politikai érdemeket szerzett s protekcióval kieszközölte, hogy kinevezték bírónak Valcea-megjébe, bár nem volt meg az ókirályságban kívánt bírói vizsgája. Mit gondolhatott akkor, mikor a bírói esküt letette?... Ezt csak ő tudja! Mikor a kinevezések revízió alá kerültek, észrevették, hogj’ nincs kellő képesítése. biró ur munkába lépett és portărel (bírósági végrehajtó) lett belőle. Rövid időt töltött ebben a szolgálatban és egy adott pillanatban biró lett ismét a Muscel-i törvényszéken. Nagyobb pályát azonban nem tudott befutni az őkirályságban. Ezért 1920- ban áthelyezteti? magát Erdélybe, hol három évig működött, mig nymgdijba helyezték lugoji járásbirói minőségben. A Dimineaţa c. lap jelentése szerint négy-ötmillió lejt érő vagyont gyűjtött össze pályafutása alatt. Betétjei vannak bankokban és szép emeletes villája Bu- curesti-től 40 kilométerre Meri-Petchi faluban, hol a villa kertjében régi szőke áldozatát saját kezével temette el a virágágyakba. Volt táblabiró, ügyvéd, igy hangzik árván maradt táblája. ■— Mindkét cim hamis. Sem fáblabiró, sem ügyvéd nem volt soha. Émberbőrbe bujt állat volt a lugoji bírósághoz került portărel a valóságban. (st.) Mozgószinházak műsora : HÉTFŐ: CAPITOL: GYILKOSSÁG, VAGY ÖNGYILKOSSÁG? Bűnügyi film. Rendezte Kertész Mihály. Fősz. William Powell. Marj' Astor. EDISON: I. DALOL A SZIVEM. Fősz. Jean Kieptira és Eggert Mártha. H. JOURNAL. III. MICKY MAUS. 3, 5, 7 és 9 órakor. Helyárak: 7 és 10-f-3 lej. MUNKÁS-MOZGÓ: I. F. P. I. NEM VÁLASZOL. Fősz. Hans Albers és Paul Hartmann. II. EXPRESS HÁZASSÁG. Fősz. Dolly Haas, Hans Rühmann és Verebes Ernő. Előadások 5 és fél és 9. Szerdán és csütörtökön este 9 órakor közkívánatra HÓSTÁTI lakodalom a MAGYAR SZÍNHÁZBAN. ,HA HÍV AZ ACÉLHEGYII OWDQ9“... Meghalt Fehér Dezső, a nagyváréi ujságirótársidaioni nesztora, Ady Endre felfedezője az influenza járványnak esett áldozatul
