Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1935-02-17 / 40. szám
A /jLU-V/ÍK 1 if J S 1 o It i uâr 11. A szó relativitása Irta: KASSZANDRA. Gyermekkorúrákban megtanulunk beszélni, X» :c- megtanulunk. egy csomó szót cs azóta ismételjük óker, A konkret tárgyak után elő* v/A>r ismert io<ga!írnak nevet tanultuk meg. ckább tudtuk, mi az. éhség és csuk azután verriik tudomásuk hogy így hívjak; majd rövidesen oly érzések nevét tudtuk meg, amelyeknek lényegét csak sokkal később ismertük fel: ilyen a szeretet. Utol gira jöttek a jelzők. Kisgyerek félredobja a játékát, de nem mondja, hogy unalmas; kér cukrot, de nem tudja, hogy' édes; elalszik, de nem panaszkodik, hogy fáradt, Annakor az. ösztönélet délibábjából áclép a tudatos valóság realitásába. akkor tanulja meg a dolgok szavakba foglalt miértjét, a világ jelzőkbe szorított tu újdonságait — akkor felejti el az ösztön meghatározatlan és megköteríen, de csalihatatlan igazságát. így növünk fel, így öregszünk neg, es népszokásból egy életen át használjuk, mint rónkszóllott örökséget, a megtanult szókat; legfeljebb néhány újat csatolunk melléjök, a kor követelményei szerint. Alapért elmükhöz, mint tabuhoz, átallunk hozzányúlni, de egyéniségünk szerint néha változatás imyala- tokat adunk nekik, amiért is az emberek rendszerint kissé egymás mellé beszélnek. Csak ritkán akadnak olyanok, akiknek szavai egyenesen és közvetlenül kapcsolódnak egymásba: az ilyenek aztán — a teljes megértés alapján —• vagy nagyon megszeretik, vagy nagyon meggyülölik egymást. Ha érett ésszel vizsgáljuk meg a magunk beszédét, be kell villanunk, hogy sajnos, nem vittük sokkal messzebbre, a jól dresszirozott papagájnak Felszólításra és alkalomszerűen elismételjük begyakorolt szókincsünk egy-egy odaíró foszlányát, a megszokott kifejezéssel megnevezünk egy fogalmat és gondolkozás nélkül meghatározzuk a törvényesen h i relesitett jelzővel. , Elismerem, hogy ez átmenetileg kényelmes, de alapjában teljesen értéktelen és hasznavehetetlen. Ha tüzetesen, mintegy nagyitóüve- gen keresztül! nézzük szavaink értékét, az .ködbe foszlik, vagy ellenkezővé változik és ahelyett, hogy a szellem, érzés és gondola r precíz és váő képét adná, bizonytalan elméleteket, homályos illúziókat, sablónos frázisokat mutat. Ha némelykor egy-egy szóval meg is közelítjük a lényeget, abszolút értékéért felelősséget aligha vállalnánk. Vizsgáljunk meg közelebbről néhány gyakori jelzőt, amelyet skrupulus nélkül és könnyed biztonsággal alkalmazunk naponta és nézzük meg értelmileg helytálf-e a mikroszkóp alatt is? Okos buta. Először is meg kell állapodnunk abban, hogy mi az okosság? A könnyű felfogás adottsága? Gyűjtött ismeretek alkalmazása? Könyvből szerzett tudomány? Életből leszűrt tapasztalatok? Műveltség vagy intelligencia? Megállhat e kettő külön-külön is? És mi a műveltség? Fé halmozott adatok? De minél több van belőlük a fejben, annál jobban, tűnnek fel a hiányok. A mai kor, a technika kora, műveltség tekintetében még mindig erősen humanista követelményekkel él* 1. Müveit ember pl. az, aki négy-öt nyelven beszéli és néhány nemzet irodalmát ismeri, ha nem is tudja, miért szól1 a rádió és honnan világit a viilanylámpa. De miért nem müveit az, oki egy repülőgépet szét tud szedni alapelemeire és összerakja ismét, ha Dante és Beethoven hírét sohasem hallotta? Nem müveit az, aki a lexikont A-tól Z-ig kívülről elmondja, de a maga egyéniségéből mit- sem tesz hozza e beszajkózott tudományhoz. Tehát a műveltség a lélek kérdése is? Ha most még belekapcsoljuk a civilizáció és a kultúra örökké eldöntetlen problémáját, akkor 24 óráig vitatkozhatunk a fogalmak tisztázásán; mert soha még két ember nem gondolt ugyanarra, amikor kimondta a szókat, amelyekkel az ész és szellem, a tudás és intelligencia, a tehetség és műveltség összességét akarta kifejezni. Próbáljunk tehát ideig- cnesen kiegyezni valami átmeneti sémában és mondjuk ki önkényesen (tudom, hogy mindenkinek van még egy elmélete, de sajnos, erre most nem érünk rá), hogy az „okos“ szó mindezeket magábaíoglalja és ezzel- a le egyszerűsített meghatározással közeledjünk az okos és a buta emberhez, nézzük meg, mit csinál ő az életben és mit csinál az élet vé 'e? Az okos férfi rengeteget tud és ezzel útjában áll mindenkinek. Már az iskolában zavarba hozta a fizikatanárt, amikor egy kísérlet nem sikerült és ő megmondta, hogy miért. Később gyűlöli a főnöke, mert mindig igaza van. Kerülik a kollegái, mert érzik fölényéi. Dühösek az. alantasai, mert félnék az. eszétől. Unja a felesége, mert tul- kantoly. Menekülnek a gyermekei, mert túl követelő. Utálják a nők, mert tul keveset, és a férfiak, mert tuO sokait beszéL Ha távol van, mindenki készségesen elismeri, hogy „okoséinber", de senki sem örül, ha együtt lehet vele. Pályafutása félbcnmarod. Mert az akosember saját képességei folytán fényesen startol, de nagy tévedés azt hinni, hogy karriere egy ember maga csinál: a kartier hid, amelynek minden pillére cgy-cgy barát jóakarata és az okosnak nincsenek barátai. Az okosembert dicsérik, de nem szeretik. Egyedül dili eszének magaslatán és magányát súlyosbítja az. éleslátó öntudat, amely felismeri az. ok és okozat összefüggését, de nem tud rajta változtatni semmit. A buta férfit kinevetik és a nevetés mindenkiben meleg érzéseket, elnézést, sogjlelkészséget, jóindulatot fakaszt. A buta fiú írásbelijét szívesen csinálja meg padszom- szédjo, mert ezzel önmagának h izei eg és senkinek sem árt. A buta fiú mosolyog a kedvességen, nevet a szidáson, röhög a gúnyolódáson. Semmit sem vesz a lelkére, meg sem latja saját fogyatékosságait, nem gondolkozik hiányain és nem vágyik sikerekre, ö nem egyenrangú konkurrens, veszélytelenül lehet előtérbe tolni olyan más héyett, aki esetleg félelmessé válhatnék. így bukdácsol felfelé, magasraiv-dő pályáján: ártalmatlansága egyengeti útját. Minthogy soha sincs dolga önmagával, mindenki másnak ráér, vidám, szives és kellemes. Örömmel töltenek ki vele minden keletkező űrt, mert senkit se zavar, csak éppen helyet fogjál: hivatalban, társaságban, életben. Ö a kijátszható főnök, az alázatos alkalmazott, a készséges barát, a kényelmes férj, a figyelmes udvarló, a gyenge apa, a kedélyes cimbora. Ö az „áldott jó butaember“, akinek negativ képességei nem terjednek pozitiv irányba se jóban, se rosszban. Ö az aranyos középszerűség, amelyet a tömeg imád, és ha majdan lehunyja szemét, a gyászbeszédben kedves bár- gvusága a Nagyszerem szerénységének köntösében fog pompázni, míg könnyező gyászolók serege fogja siratni benne a felejthetetEGY ÓRIÁSI SIKF.R ! Felülmúlhatatlan minőség! NAPJAINK LEGKEDVELTEBB ILLATA!!! PARFÜMERIE ex ro se Jen és pótolhatatlan emezt meg amazt. Az okos nő szerencsétlenség önmagának és embertársainak. Szenvedésre született és szeretet nélkül él. Saját problémái elveszik nyu- ga1 mát, kergeti az elismerést és visszautasítást arat. Barátnői ráfogják, hegy csúnya, (nőért ha még csinos is, egyáltalán nem lehet kibírni), barátai ezt elhiszik, mert szörnyen kényelmetlen lenne okos nőbe beleszeretni. Szellemi pályán nem boldogul (kár, hogy nem férfi), a ház körül alkalmatlan (a fellegekben jár), mint nő nincsenek sikerei (brr, de unalmas), mint ember egyedül áll (lásd: okos férfi). Rajta csak egy segíthet, de erre rendszerint későn jön rá: ha egész életén át eltitkolja az eszét. De hol van az a nő, aki olyan nagyon okos, hogy butának mutassa magát!?! A buta nő az emberiség öröme. Hangja lágy, arca édes, tóiké alszik, szelleme hiányzik: ő a női ideál megtestesülése. Szépnek mondják, mert semmi egyéb és sikerei vannak. öntudatlan bájjal nyújtja ki kezét minden földi jó felé és senkinek sincs szive azt megtagadni tőle. Közelében megpihen az okos férfi és önérzetet nyer a buta. Dédelgetik nőtársai, mert későn eszmélnek rá eleni 11 hatatlan vonzóerejére. Társaságban 6 a mosoly, otthonban a derű, házasságában a harmónia, életében a békesség. A buta nőt irigylik az okosak, szeretik a buták, kényeztetik a férfiak és megkíméli a balsors. Ne fárasszák magukat kérem, egyes ellenesetek bebizonyításává], jól tudom, hogy minden szabály a'ó? van kivétel, de én a nagy átlagról beszéltem, általánosságban pedig ilyen szerepet visz az okos és a buta ember az életben. Nem kellene-e vájjon revideálnunk megszokott jelzőinket? Istcint rnWat divatszinekre gyorsan, olcsón fest a Kettős raőlogQllhosság vádlottjai ai itciőtőőia előli KIK ülték meg a sarfli román napot? — A vádlottakra csak a tiltott feggverviseiest sikerült rábizonyítani (Az Ellenzék tudósítójától.) A múlt év júliusában Albamegye Surd községében ismeretlen tettesek megölték és kirabolták Ursii Joan görög katolikus lelkészt. A két rabló- gyilkos álarcosán, bekötött fejjel hatolt be a parochiára egyik nyári éjszakán. A zajra elsőnek a pap ébredt fel, akit húrom késszurússal meggyilkoltak, majd a lelkész feleségét, aki sikoltozni kezdett, leütötték s miután az egész papi lakást kirabolták. nyomtalanul elmenekültek. Az asszonyt eszméletlen állapotban szálliI tották be az alba-juliai kórházba s csak he- ! tek múlva, miután felgyógyult, hallgathatták ki az ügyészségen. Vallomásában nem tudott a gyilkosokról pontos személyleirást adni, mivel azok álarcot viseltek s igy mindössze annyi útbaigazítással szolgált, hogy egyikük magasabb, mig a másik középtermetű volt. A községben történt rablógyilkosság borzalmas hatással volt az egész környék lakosságára s a rablógyilkos banditák annál inkább rettegésben tartották hónapokon át a szomszédos községeket is, mivel a csendőrségnek nem sikerült nyomukra akadnia. Alig másfél hónappal később a Sard község és Alba-Julia közötti országúton újabb rablógyilkossági merénylet történt, amikor is két bandita Dragu Joan GFR pénztárost rabolta ki. Dragu Joan harmadmagával 150 ezer lejt vitt postakocsin a sardi állomás pénztárából Alba-Juliara. A postakocsit, az országúton két bekormozott arcú revolveres bandita megtámadta és kirabolta. A kocsi utasait nem gyilkolták meg, csak úgy összeverték, hogy Dragu pénztáros és másik két társa is eszméletlenül maradtak a helyszínen. Két heti nyomozás után a csend- őrség letartóztatott két környékbeli fiatal földművest, Cercea Pamfilt és Lelei Joant, akik ellen az a nyomós gyanú merült fel, hogy ők rabolták ki az országúton a vasúti pénztárost és ők gyilkolták meg a sardi papot is. A bűnvádi vizsgálatot az alba-juliai ügyészség folytatta le, majd az ottani törvényszék elé került a nagy port felvert bűnügy, de a két vádlott a végsőkig tagadta a reá rótt bűntényt. A főtárgyalás napokig tartott a mult év novemberében és azon számos lanut hallgattak ki, de végül is a bíróság konkrét bizonyítékok hiányában mindkét vádlottat kénytelen volt felmenteni. Ugyanakkor azonban, mivel a bűnügyi vizsgálat során beigazolást nyert, hogy mindkét vádlott engedély nélkül fegyvereket tart lakásán, a törvényszék tiltott fegyverviselésért 1000—1000 lej pénzbüntetésre ítélte őket. Az elsőfokú tárgyaláson tehát egyelőre a kettős rablógyilkosság nádja megdőlt és a bünper két vádlottját csak tiltott fegyverviselésért ítélték el. A vádat képviselő ügyész azonban a felmentő ítélet ellen felebbezett és igy került a bűnügy tegnap másodfokon a cluji ítélőtábla elé, ahol a vádat dr. llea táblai főügyész képviselte, mig a védelmet dr. Muntean Joan ügyvéd látta el. A táblai tárgyaláson a két vádlott közül csak az egyik Cercea Painfil jelent meg és a fontosabb tanuk közül is többen hiányoztak. Ezért úgy a vád, mint a védelem a tárgyalás elnapolását kérte. A védő további újabb tanukat jelentett be, akiknek a beidézését kérte a /vádlottak alibi igazolására. A védelem kérésének a tábla helyet adott és a tárgyalást április 20-ra elhalasztotta. A macedóniai románok fatelepítése BUCUREŞTI. (Az 'Ellenzék tudósítójától.; iBratianu György parlamenti interpellációjával kapcsolatban Eugen Titeanu belügyi államtitkár pontos tájékozást nyújtott arról, hogyan áll a macedóniai románok telepítési ügye. Az államtitkár szerint ebben a kérdésben csupán kél megyével lehet számolni. Caliacra és iDurostor megyék azok, amelyek telepítés szempontjából számba jöhetnek. Caliacra megyében összesen 412 ókirályságbeli és bánáti családot telepítettek le, ezenkívül 312 macedóniai román családnak adtak földet a mull évben. E célból 461 épületet emeltek s öt iskola épült a Macedóniából telepitett családok részére. A megyében igen nagy a vízhiány. Miután ivóvíz csak nagy mélységben található, százezer lejbe kerül egy kút felállítása. Igv is 30 kutat fúrlak a nép részére. A caliacrai pre- fektura különös gondot fordit ezekre a román családokra és ösztöndíjjal támogatja a tanulni vágyó gyermekeket. Durostor megyében szintén teljes erővel folyt a telepítés* miután 140 családot költöztettek ide a mult évben, kiknek részére épületfát adtak két és félmillió lej értékben. Ezzel már 50 házat felépítettek. Durostor város tízezer kilogram vetőmagot adott a letelepülőknek s az állami vetőmagból is 20 vagont utaltak ki részükre. Titeanu belügyi államtitkár rámutatott arra is, hogy a román állam 24 iskolát tart fenn Görögországban, ezenkívül kettőt Albániában és kettőt Bulgáriában s 19 millió lejt költ erre évente. Felfedeztek Amerikában egy uj csodagyógynövényt Amerikában az ős vadonban olyan gyógynövényt fedezett fel egy tudós, melynek kivonata 10—ló éves gyomor, bél, epebajokat rendkívül gyorsan meggyógyít E gyógynövény kivonatát „Gastro-D!:-nek hivják és a külföldi tndós professzorok csodás eredményeket értek el vele, mert e gyógyszer nem csak csíllapitólag hat, hanem a betegség okát szünteti meg s ezáltal az egész emberi szervezetben a sejtélet újjáéled és egy egészséges, normális állapot áll be. A „Gastro-DCi megszünteti a legnagyobb gyomor és bélgörcsöket gyomorégést felfúvódást, szivtájéki nyomásokat, makacs székrekedést, az ebből eredő fejfájást és szédülést, ideges állapotot, álmatlanságot, továbbá a gyomor és bélfekélyeket A „Gastro-D^-vel az emberiség egy olyan gyógyszerhez jutott, mely sok esetben olyan betegségeket is meggyógyított, melyeket diag- nostikálni sem tudtak. E gyógyszer képviseletét sikerült Császár Ernő bucureştii gyógyszerésznek (Calea Victoria 124.) megszerezni, ára 103 lej, vidékre, utánvétellel is küldi, 20 lej költség felszámításával. A bor ára. Tudósítónk jelenti: A földművelésügyi minisztériumhoz érkezett jelentések szerint a következő borárakat jegyzik Erdélyben: Arad: rizling 6—8 lej, ó-rizling 10—12 lej, fehér asztali bor 6—-S lej, kiváló minőség 18—20 lej. Hunedoara: 12—14 lej. Óra vita: 20—32 lej. Petroşani: 16—24 lej. Mures: 15—28 lej literenként. RUDOLF MOSSE S. A. cég a főtér 23 szám alatti uj helységében, te jesen uj fariiá.is rákon folytatja több évre visszatekintő müköiését. Legelőnyösebben és efszakszerübben elintéz bár- rai’yen hirdetést az ország összes napi, heti és hivatalos, mi t például Monitora! O ic al, Corespondentă Economică, lapjaiban, hata'm s és nagy multa ösz- sze ötté esel alapján. _
