Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1935-01-06 / 5. szám
t l.t.fíN Z AK I V 3 3 J a n ii A r h. A Lupény a legcsunyább város a legszebb környezetben Innen még a zsilvölgyi vonat is visszafordul. Epiy Amerika az erdélyi hegyek között Ll Pl NV. (Az Ellenzék tudósítójától Lu |vnv a /silvölgyi vasútvonal végalloma- s;i. \ vonat, miután lihegve és döcögve meg mászta a hegyeket és leereszkedett a Zsil völgyébe, ismét kapaszkodni kezd l.upeuyig, ahol beleütközik a Kárpátok tatába es kénytelen visszafordulni. Az elkesVenyülö völgy közepén a zöldes lükrözésü, kristálytiszta kölyök-Zsil harsog. \ lupényi főutca párhuzamosan halad ''(‘le, lelsövége már lassú emelkedésben nekiindul a hegyeknek. A falu közepén szépen kiépített tér van, melynek két oldalát két közepédet. a községháza és a kultúrpalota szegélyezi. A Zsil túlsó oldalán a bányászvidékek jellegzetes építményei: az uj szénmosó impozáns épületei, brikett-gyár, szénrakodó- lelep. A falu többi részét két vagy három villasorból álló utca alkotja, ahol a hányatársulat igazgatói és méu'jkei laknak és a dombok hátán és a völgy lapályain meghúzódó száz és száz egyforma házból álló raunkáskolónia. Még magasabban a hegyoldalban a tárnabejárók karcsú tornyai. A Páring alatt A szénbányavárosok az egész világon töb- bé-kevésbé egyformák. Ilyen Lupény is. Különbség: u láthatárt köröskörül bezáró, magas erdővel borított hegyek, amelyek a délelőtti napsütésben sárgásbarna pasztellszínekben tündökölnek. A csúcsokat alig-alig látható fehér hólepel borítja, mintha a karácsonyi angyal cukorport hintett volna rájuk. Távolabb a gyöngyházszinü fellegek alapján a magas Páring már hóval borított. Soha sem láttam csúfabb várost szebb környezetben! ... A főutcán, a templomok előtt, a karácsonyra kiöltözött bányászok sétálnak. Hangos ,,szerencse fel“-Iel üdvözlik egymást. Néhány hunyadmegyei paraszt — úgynevezett mumerlan — a szomszédos havasokról vegyül a fekete tömegbe. A férfiak hosszú hajat hordanak, az öregasszonyok fején pedig egész különös fehér hímzett fejkendő: „a propada“ — ahogy itt hívják. Lupény községnek ma 14 ezer lakosa van volt már 19 ezer is 1928-ban), ebből háromezer a bánya társulatnál van alkalmazva, a többi hozzátartozó, iparos, kereskedő és in- tellektuel. Cavalcade A mult század hetvenes éveiben Lupény helyén még lakatlan legelő terület volt. Pár elszórt pásztorkunyhó volt az egyetlen emberi település. A legelő, a hegyeken keresztül mintegy 5 órai járásnyira lévő, Farkaspatak község köztulajdona volt és a falusiak mig a szép idő tartott, itt legeltették jószágaikat. Innen kapta Lupény a nevét is. A lupényi szenet Singer nevezetű ember fede.je fel, aki megszerezte a bányaengedélyt és hozzálátott a kiaknázáshoz. A kilencvenes években Singer 100 ezer forintért eladja a bányaengedélyt a szomszédos Urh kány-Zsilvölgyi szénkitermelő részvénytársaságnak és ettől az időponttól kezdődik Lupény szédületes, igazi amerikai stilü fejlődése. Az uj bányatársaság, amely a salgótarjáni szénbányák érdekkörébe tartozott, először is munkásokat hozatott Lengyelországból. Ezeknek a leszármazottjai ma is itt dolgoznak s számukra római katolikus lengyel nvelvii elemi iskolát tart fenn a romániai lengyel szövetség. A nevüket a „Calicia“ kolónia őrzi. Azután gyors egymásutánban keletkeznek a többi munkástelepek, melyeknek elnevezése — akárcsak Amerikában — a hely történelem egy-egy eseményéhez fűződik. A következő munkáskolóniák vannak Lu- pényban: O- és Uj Centrál, a 80 házkolónia, a Lobslein, (a nevét egy kocsmáros után kapta, akit 191.‘ 1-ban kocsmai verekedésben leszúrtak), a Praia. Nevezetessége a „Kézit csókolom“ utca, amely a legenda szerint nevét úgy kapta, hogy mikor felépítése után a bányaigazgatók elmentek megkeresztelni az utcát, a bányászasszonyok kórusban kézit csókolommnl köszöntötték őket. Újabb keletű a „‘Brazilin“ kolónia neve. 1920-ben több bányászcsalád pénzzé tette a vagyonát, hogy kivándoroljon Brazíliába. A tervük nem sikerült és kénytelenek voltak visszatérni a kolóniára, ami azóta ezt az uj nevet viseli. A kialakulás hősi korszakában a véres verekedések napirenden voltak. Nem telt el hét anélkül, hogy a bicskázásoknak ne lett volna egy-két halálos áldozata. Ennek oka legfőképen abban rejlik, hogy a munkások az első időkben kitünően kerestek és sokat ittak. Minden vidékről özönlöttek az emberek és lassanként „Lupény, a kis Amerika“ elnevezést kapta. A bányásznép ma is erősen szines összetételű. A lengyeleken kivül nagyszámú román, magyar, német és cseh munkás dolgozik itten. A lupényi történelem további eseményei: 1925-ben nacionalizálták a bányatársulatot és a legújabb kor. amelynek határköve az 1931-es év, amikor a bányatársulat fuzionált a többi zsilvölgvi részvénytársaságokkal és együttesen felvették a Petroşani Szénkitermelő Rt. nevek •*. emlékek Ma Lupényban vannak Középeurópa legmodernebb bányái. Ezelőtt pár évvel száz- huszmillió lej költséggel építették az uj szénmosót, mely szakértők szerint az egész világon páratlanul áll a maga nemében. A most készülő uj kőtörő malomba Amerikából különleges gépet rendeltek, amely egymillió lejbe kerül. A főutca fölötti hegyoldalban, a katolikus templom háta mögött van a hősi halottak temetője. Az itt eltemetett hősök — a munka hősei, a bányaszerencsétlenségek halálos áldozatai. A lupényi szénbányák évkönyveiben három súlyos, tömeges bányászszerencsétlenséget jegyeztek fel. Az első 1917- ben történt és 57 halálos áldozata volt. 1922- ben egy tárnaomlásnál 82 bányászt temetett maga alá a leomló földréteg. Még emlékezetes az egész országban az a szerencsétlen véget ért lupényi munkássztrájk, amely 1928-ban 28 bányász halálát okozta és szomorú hírnevet szerzett a községnek. A sztrájkoló munkásság le akarta állítani a villanytelepet és a katonaság parancsnokának felhívására sem akart szétoszolni. Ros- van prefektus a levegőbe lövetett és mikor ennek sem volt hatása, a fenyegető munká*- tömegek ellen sortüzet vezényeltetek. Az áldozatok a hősök temetőjében kaptak sírhelyet. A helyi politikáról K. A. volt magyarpárti tanácstagot és alpolgármestert kérdem, aki készséggel ad felvilágosításokat A legutóbbi községi választásokon a magyar párt és a nemzeti-parasztpárt közös listával indult és nagy fölénnyel győzött. A liberális párt erre kivonult a tanácsból. Most az uj kormányuralom alatt az időközi bizottság tagjai valamennyien liberálisok és egyetlen magyar sincs közöttük. Mindez azonban felsőbb utasításra történik, mert a Zsilvölgyében a legteljesebb összhang uralkodik a különböző nemzetiségek között Itt csak hirből ismerik a gyűlöletet és a népek közötti egyenetlenkedéseket. Kultúra Lupénynak egy algimnáziuma, három állami elemi iskolája van, egy-egy magyar és német tagozattal. Azonkívül a református és katolikus egyházak is fenntartanak egy-egy elemi iskolát, nem beszélve a már említett lengyel elemi iskoláról. A kultúrintézmények közül megemlítjük a tiszti és az altiszti kaszinót, a munkásszakszervezetek kulturhá- zát és könyvtárát. Azonkívül dalárdák, zenekarok és egy jól szervezett sportegyesület tanúskodnak iLupény fejlett közéletéről. Mozi is van Lupényban: egyik a Kulturpnlotáhaii, a másik a szakszervezetek olt honában tart előadásokat. A liberális uralomnak Lupény sokat köszönhet. A bányatársaság csaknem kizárólagosan liberális érdekeltség és ezért a jelenlegi rezsim mindent megtesz, hogy a hely beli állapotok javuljanak. A munkáselbocsátásokat megszüntették és a bányatársaságot nagyszabású rendelésekhez juttatták A munkásság helyzete ma sem valami fényes, de legalább megvan a betevő falatjuk. Annál jobbun megsínyli a jelenlegi válságot az. egykor virágzó helybeli kereskedelem, melynek itt speciális sérelmei vannak. A sérelem oka: a bányatársulat fogyasztási szövetkezete, a Consum. A bányatársulat teljesen érthetetlen okokból kifolyólag valóságos áruházzá fejlesztette, ezt az eredetileg közhasznú intézményt. A szövetkezet tulajdonképen csak hét közszükségleti cikk árusítására jogosult. ‘Ennek ellenére rna a legfinomabb selymektől a parfümig és likőrükig mindent lehet kapni a Consumban. fis ami a legérdekesebb, a rendes piaci árnál magasabb áron árulnak. A dolog legszomo- rubb része azonban, hogy a bányatársaság alkalmazottait előlegezéssel és ha kell elbocsátással való fenyegetésekkel kényszerítik, hogy minden szükségleti cikkeiket a Con- sumban szerezzék be. A kereskedők hiába szaladgálnak panaszra a hatóságokhoz. A nemzetiparasztpárti uralom alatt sikerült annyit elérniük a dévai kereskedelmi és iparkamara segítségével, hogy miniszteri rendelettel megtiltották a Consumnak, hogy a törvényesen előirt -ét közszükségleti cikken kivül egyebet is árusítson, de a rendeletét a prefektura nem hajtotta végre. Most pedig a Consum ügyes sakkhuzással iparengedélyt váltott és nem lehet semmit tenni ellene. így zajlik a főldfeletti Lupény nehéz életküzdelme, mig odalenn a föld gyomrában verejtékező munkáskarok vágják a szenet, amely ennek az eredetileg terméketlen és vadregényes vidéknek létfenntartását jelenti. Karács Andor. GYÁ«ZM]IIAttilT pár óra alatí nagyon olcsón fest, az országosan elismert CZINK-cég, CLU f!! El Erdő, erdő,drága erdő. Eltűnt az eszelős fiú a szájharmonikával KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) A mult év májusában történt, hogy az alsó- fehérmegyei Sólymos községből nyomtalanul eltűnt Gáspár Márton gazdálkodó János nevű testvéröecsc. akit azóta is hiába keresnek a hatóságok. Az eltűnés mögött mélységes emberi tragédia húzódik meg, amelynek elindítója a világháború volt. Az apa hősi halála után elmebaj tör ki a 11 éves finn Idősebb Gáspár Márton, mint népfelkelő vett részt a háborúban s mig néhány évig frontmögötti szolgálatot teljesített, 1918-ban annyi sok más népfelkelő társával együtt az első vonalba került az olasz fronton. Odahaza három gyermeke várta: ifj. Gáspár Márton, Gáspár Julia és a legkisebbik, az alig 11 éves János. Három hónappal a háború befejezése előtt, 191S júliusában kapta a hirt a család, hogy id. Gáspár Márton az olasz fronton hősi halált halt. Amikor az idősebb testvér, a 20 éves Márton közölte a hirt a többiekkel, a 11 éves János, aki azelőtt vigkedélyü gyermek volt, hirtelen elszomorodott és azt mondta: akkor most már sohase jön haza a mi apánk . . . Többet aztán nem beszélt. Hónapok teltek el anélkül, hogy a hangját lehetett volna hallani. Ha többi társai játszani hívták, nem ment s állandóan egyedül bolyongott a közeli erdőben. Később orvossal vizsgáltatták meg a fiút. Az eredmény lesújtó volt. A vizsgálat megállapította, hogy a 11 őves gyermeken súlyos elmebaj tört ki, de mivel állandóan csöndesen viselkedett, a testvérek továbbra is odahaza tartották. A buskomor fiúnak egyetlen szenvedélye a szájharmonikázás volt. Később azután énekelni kezdett s az évek múltak anélkül, hogy betegségében javulás állott volna be. János eltűnik Gáspár János a mult évben töltötte be 25. évét. Testvérei gondját viselték, vigyáztak rá, de nem is kellett minden lépését őrizniök, mert az időközben felnőtt, gyengeelméjű fiú, ha napközben el is barangolt messze, estére mindig hazajött. A mult év májusában egy este aztán elmaradt. Fivére összekutatta az egész környéket, seholsem sikerült nyomára akadni. A rendőrség is kereste, de a legszé- lesebbkörü és legtüzetesebb nyomozás is eredménytelen maradt. Gáspár Márton gaz* dálkodó azonban nem tudott belenyugodni öccse elvesztésébe s a vidéki csendőrök után utóbb a nagyobb erdélyi városok rendőrségeihez fordult, ahol mindenütt körözést adtak ki az eltűnt fiú kézrekeritésére. Tegnap azután a kolozsvári rendőrségen is megjelent a solymosi gazdálkodó. Bediktálta az adatokat s részletesen elmondta az összes körülményeket és öccse eltűnésének előzményeit. Alkalmunk volt a bünügvi osztályon beszélni Gáspár Mártonnal, aki megható szavakkal vázolta öccse tragédiáját. A jegyzőkönyvbe is bediktálta, hogy a most már 26 éves János öccse kezében egy szájharmonikával ment el hazulról, középmagas, barna fin. Amikor a rendőrkomiszár a különösebb ismertető jel felől kérdezi, a gazdálkodó kis gondolkodás után ezt mondja: — Fel lehet ismerni kérem könnyen, eszelős szegény, vagy szájharmónikázik, vagy énekel és mindig ezt a dalt fújja, hogy — Erdő, erdő, drága erdő . . . Ha azt kérdik tőle, hova megy, feleli: Most jön. Ha kérdik, honnan jön. azt feleli: most megy. Végül arra kéri a rendőrséget hogy tegye be azt is a körözésbe, aki tudna valamit róla, közölje Gáspár Márton gazdálkodóval, Sólymos községbe. A rendőri körözés pár perc alatt el is készült s még a mai napon megküldik a többi erdélyi rendőrségeknek is. Néhány sorból áll ez a jelentés, de megrázó, sötét tragédia húzódik, meg a száraz raport minden betűjében. Fiuknak Donászy könyveit vásároljuk: Buda hőse 400 oldal, vk. — Lei 144 Öserdőkön-tengereken 489o.vk. Lei 115 Harc a fenevadakkal vk.-------Lei 54 Vadászkaland, vad tájakon vk. Lei 54 Oroszlánok és tigrisek között vk. Lei 54 Told/ Miklós vk.-----------------Lei 120 Rejtélye* a történelemből vk. Lei 90 Miklós vitéz vk, —-------— Lei 90 Kaphatók az Ellenzék könyvosztályában Kolozsvár-Főtér. Vidékre azonnal szállítunk. Eredeti MSU. (Mapr Éliamsasiiti) legujnbli tpsu öabeáilús-golyihcsopáiyas, scélrJmss cséplőgépekre és hozzávaló üzemgépekre igen olcsó árak mellett rendeléseket már most felvesz a ÍJláV. gépgfúr körlett vezérképviselete AUTOMOBILI A S. f. CLUJ, PIAŢA STlFAN CEI- MA;íE 3.
