Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1935-01-20 / 17. szám
ELLENZÉK l *J J á január 3>*MW £d£Aűkű&£.m> SdhodUiSoín ni PORT* RÉCÉNKÉ 7. közlemény  töltfilkó családfája Minden kulturnemzet nyelve feltalálható a kártyakifejezésekben — Az első kártyajáték — Egyetlen magyar játék van csak: az alsós, de ez is a kaliberből ered. — A XX. század nem ajándékozta meg uj kártyajátékkal a világot Utánnyomás tilos. Ha leülünk kártyázni, szinte észre se vesz- xziik, hogy minden „bemondás“', legyen az akár alsósban, bridzsben, kaszinóban, lóriimban, pikében, dardliban, ferbliben, ramsli- ban, makaóban, máriásban, römmiben, tarokkban — hirtelenébeu nem jut eszembe több kártyajáték neve — idegenből került el hozzánk. És nincsen talán egyetlen kulturné- pe a világnak, amely ne ajándékozta volna meg — közben mindenütt gyökeret vert szavakkal a kártyások hatalmas sereget, lo- liink is kapott ilyen ajándékot a világ. Az „alsós“, „vannak", „gyerünk“, magyar kártyakifejezések, ezeket használják még Amerikában is azok, akik leülnek alsóst játszani. Az alsós az egyetlen játék, amely magyar alapon született és a bridzsen kiviil az egyetlen. amely egyre fejlődik. Még napjainkban is születnek meg uj figurák. És ezeket még ma is becikkelyezi a kártyajáték törvény* könyve. Még olyan kifejezések is, amelyek első pillanatban magyarnak látszanak, idegenből vették eredetüket. A meghitt vasárnapok csöndes játéka: a máriás, a francia „maria- ge‘‘ — házasság — szóból ered. Ez a játék egyébként, szakasztott úgy, mint a piké. annak a rendeletnek köszönheti megszületését, amelyet Napoleon 1806 januárjának utolsó péntekjén adott ki és amelyben szigorúan eltiltotta a hazárdjátékokat. Az alsós — és régebben a kalabriasz — kedvelt figurája a ..béta“ szintén nem magyar szó, hanem a ..belle“ — szép — magyarosítása. A „kalab- ríász‘‘ eredetére már megoszlanak a vélemények. Vannak, akik a szó eredetét Chalabre lovagtól, Franciaország hires, nagy és szerencsés játékosától származtatják, amivel szem- I > n Porzsolt Kálmán azt állítja, hogy ezt a játékot a Németországból a középkorban ki- uielőzött zsidók csinálták a német Schafkopl- iatékból és a kifejezést három nemzet szavaiból állították össze. A „kol“ zsidó szó és .'ószerinti értelme: mindenki, az „ober“ né- netül felsőt jelent, aminthogy a kalabriász- an a legerősebb kártya a felső, a „jász“ ügyeiül: előkelő, hatalmas, a három össze- out szó, eredeti alakjában — koloberjasz — l jelentette, hogy: minden felső előkelő, .atalmas. Szimbóluma is volt a kifejezés- .ek, mert ezzel akarták a lengyel zsidók a .árom nemzethez való tartozandóságukat ki- ejezni. Amiből a makk ász tűz mellett didergő anyókája kialakult. A „bemondások“ származástana Tartsunk egy pillanatra seregszemlét a rtyának magyar vonatkozásokban is használatos kifejezésein és mindegyiknél ki tudóik mutatni az őst. Az „adu“ francia kifejezés, az „a tont“ — minden — megmagva- ositása, a tromf a latin „triumphus“ — diafal — ered, a tere, kvart, kvint a latin há- om. négy, öt számneveknek a kártyába átvitt alakja, a „kontra“, rekordra“ és „sub- kontra“ latin eredetűek és érdekesen alakult ki ezekből a legmagasabb kontrának, az úgynevezett „hirschkontrának“ alakja. A németek a rokonira szóból a „re“ szócskát fokozni akarván, úgy értelmezték ezt, hogy a „re'“ németül Keh-t, özet jelent, a „Hirsch“ — szarvas - ennél erősebb és a „Reh-kontra“ fokozására megcsinálták a Hirschkontrát. A „poén“ a latin „punctum“, illetve francia „point“-ra vezeti vissza eredetét, a „pech“ német szó, eredete a „Pechvogel“-ben — a lépen maradt madár német kifejezésében — keresendő, a ..kibic“ a bibiemadár német elnevezéséből származik, a francia nem ismeri ezt a kifejezést és a kibicek hadát „gallerio“kokat nálunk „kommersz'-játéknak hívják. Ezzel szemben a francia „jeu de commerce“ kifejezés fosztogató-játékot jelent. A „commerce'' szó annyi, mint kereskedelem és átvitt értelemben jelenti u franciánál azokat a játékokat - - bakk, smén - - ahol a bankár kereskedéssel. iicitáiássaJ adja el kártyáit. Ha valaki Parisban azt mondaná, hogy szeretne kommersz-játékot játszani, nyomban elvinnék egy titkos rulettklubba . . . Magának a „Aür/yn' -kifejezésnck eredetét kétféleképen magyarázzák. Az egyik értelme- 1 zés szerint ez a latin „charta“ — lemez — I szóból származik, ide vezethető vissza a magyar hártva-szó eredete is, mások szerint azonban a szó őse az úgynevezett latin (TehăNo! IHEMav { TsdCTESeselíöi Középkori spanyol játékkártya. nek — nézőközönség — hivja, a „párti“ az angol party, a guberálni azonban már a magyar jasznyelvben találja meg bölcsőjét, ahol a „guba“ pénzt jelent, ámbár bizonyosan ide is máshonnan jutott el. A „tökfilkó" szláv eredetű és a „filkó‘‘ a cseh Fiilöp — Filek — rövidítése. Régebben a tökfilkói „tökkolop“- nak hívták, a kolop viszont a lengyel chlop — gyerek — szóból ered. Az ,,abeug“ és a „házsártos“ Van aztán két szarunk, amely függetlenítette magát a kártyától, pedig eredetileg a játék szótárához tartozott. Ezek egyike a házsártos kifejezésünk. Őse Arabia pusztáin vész el. A kockát ott „az rdr“-nnk hívták. Ebből lett a spanyol, portugál „azar“, ófrancia „hasart“, francia „hazard” és általában a „hazárd“ kifeiezés. A magyar n „házsár- tost“ csinálta belőle. A másik szavunk, amire egyetlen nyelvben se találunk hasonló értelmű példát, az „abeug“! Régi politikai tüntetések elmaradhatatlan kifejezése. Eredetét Jókai Mór magyarázza meg. Az „abeug'* a makaó-játékból — a baccarat őséből — ered. Jókai igy irja ezt le: „Voltál már valaha Makaó szigetén? No hát akkor tudod, hogy mikor a bankadó kezében tartja a pakli kártyát és egyenkint húzogatja le róla a blattot, akkor nagy szerepet játszik az ándung. A játékos, anélkül, hogy a kártyát a hátsó lapjáról ismerné, az ándung által, ami egy neme a spiritizmusnak, megszimatolja, hogy azzal a felső kártyával, ami következik, ő „csiszta bakala“ lesz, az alább fekvővel ellenben slágert fog csinálni. Ekkor tehát előveszi azt az alkotmányos jogát, amit már a hetemuqerek kikötöttek Pusztaszeren a fejedelmükkel szemben, maguk és utódaik számára, hogy azt kommandiroz- hassa: „abeug“! Mire a bankndó azt kérdezi „bi fii blatt?“, ami annyit tesz finnugor nyelven, hány lapot kell lehúzni. Erre jogában áll a játszónak azt kívánni, hogy: „dráje brennen“, s akkor a bankadó köteles a három következő kártyalapot „lehúzni“ és félredobni. Ez az igazi etimiló- giája az „abeug“ szónak . . A „fuccs“ A szolid, inkább szórakoztató káríyajáté„quarta", ami a kártya négy színének megjelölésére szolgált. Ebből lett volna a német „Karte“ és a francia „Cartes“ is. Latin eredetű a „gusztálni“ szó is, a „pászolni" viszont már francia. Ez a kifejezésünk: „plüre esett' a francia „éplucher“ — megkoppasz- tani igéből született. A „maccs“ szavunk, amely vesztes-t jelent, már olasz eredetű, a „marciare“ — megrothadni — szó volt az őse. Ugyancsak olasz szó a „fuccs“ is, a „sfuggino“ olasz szóból — ennek értelme: veszettül menekül — született meg. A rulett és baccarat nyelve már teljesen francia, jóllehet maga a baccarat szó szintén Itáliában látta meg a napvilágot. A baccarat — magyarul: bahánsnő — volt a szülőanyja. Uj kártyajáték sincs a nap alatt j A kártyajátékok kivétel nélkül Keletről j jöttek el hozzánk. Még a magyar alsósnak is megtaláljuk ott az ősét. Minden játék egy másikból fejlődött és országok szerint változott aztán a neve. Minden nép hozzátett valamit nemzeti temperamentumából és nem ritkán nemzeti kultúrájából is. Még a század elején megjelent kártyakönyvek egész csomó olyan játékot említenek, amely akkor erősen divatban volt, ma azonban nem játsza már őket senki. Porzsolt Kálmánnak a háború előtt megjelent kézikönyve mint „népszerű“ játékokról emlékszik meg többek közölt a nasi-vasi, Landsknecht, halber zwölf, L‘Hombre, bésigue, ecarté- iátékokróT, holott ezeket már alig játszák. Ellenben nincsen szó a könyvben a lórum, römmi, bridzs, aztán a ma annyira népszerű „snnpszli“-ró\, pedig ezeket Magyarország határain tut ugyancsak ismerték. Mert a kártyajátékok között nincsen egyetlen uj sem és a XX. század, amely a kultúra minden ágában hallatlan fejlődést ért el, egyetlen uj kártya játékkal se ajándé- j kozta meg a világot. De ha nagyon kutatunk, akkor rájövünk arra, hogy még a XTX. században se születtek uj kártya játékok. A whist, a bridge őse, 1800-ban született meg a spanyol UHombre-böl. Az angol Hoyl Eduard állítja össze elsőnek a whist szabályait. és ez az egyetlen iálék, amellyel Anglia a világot megajándékozta. A römmi története sok-sok évszázadra nyúlik vissza, még akkor is, ha ezt a játékot általában az újabb játékok közé szeretik sorozni. A mah-yong- ból ered. egy olyan játékból, amit évezredekkel előbb már játszottak Kínában, Ősi neve Hispániában „Couu can' voll innen 'i'Ut el Mexikóban és hozzánk Tem»t*ól jutott < l. Ott kapta a nevét is. Angliában, mint ha/ár«] játékot, n Portland Club belilloün. IJj figu iáival Európa gazdagította. A cymi/io-játék olasz eredetű és neve ízt mutatja, hogy «-zt olasz nemesek játszották. A ferbli Lengyelországból jött, neve a német „Fürben“- színek hői ered. Különösen a múlt század közepén nálunk lett nagyon népszerű. Ebből alakult ki a póker. . A tarokk A tarokk öregapáinknuk ez a kedvelt játéka - öt nyelvből és öt országból származik és talán ez a játék tünteti fel legjobban a kártya históriáját. A tarokkban az egész világ teremtése benne vari. Alapja az egyiptomi szent szám, a hetes. Neve az egyiptomi ta-rosz — a kezdet könyve szóból származik. De telistele van perzsa motívumokkal is. Az első tarokkártyákat állítólag a cigányok hozták el az arabokhoz és azokat a szarucénok Gó2-Len hozták volna Szicíliába. A portugálok azt állítják, hogy a „Skis ' egy hires portugál nemestől kapta.a nevét. Valamit a franciák is adtak hozzá, tőlük származik a „tous les trois“ kifejezés. Ámde a „pagát“, az „ultimo“, „skart“, „volat“ szavak olasz eredetre mutatnak. Van azonban benne még — szabadkőműves szimbólum is. Legrégibb leirt alakjának szabályait „Tarocc- hino de Bologna“ címen Francesco FiLbia pisai herceg a XIV. században irta le. Igazán népszerű a XVI. század elején leli. Azóta rengeteg változáson esett át, a tarokk lap- : jain rajta van minden kulturnép históriája, j őse a trappola, az első ismert kártyajáték. I A neve annyit jelent magyar fordításban: egérfogó, akik játszották, azokat trappolnto- réknak, szélhámosoknak hívták. Ebből meg- j állapíthatjuk, hogy a középkorban sem volt valami nagy xenoméjuk a kártyásoknak. A toti őse a farao Hosszú évszázadokon keresztül a legnépszerűbb kártyajáték volt a farao. A nép nnsi- vasinak hívta. Ez a szláv szó annyit jelent: enyém-tied. Feltalálója: XIII. Lajos teljhatalmú minisztere, Mazarin bíboros. aki a játékot boc-nak nevezte el. De már előbb ismerték Landsknecht és Basette néven. Volt idő, amikor — a hoc-játék eltiltása után — barbakolanak hívták. Közeli rokona az Erdélyben ma annyira népszerű és sokat játszott totinak. A XVIII, és XIX. században Magyarországon milliárdok úsztak el farao bankokban. A LHombre — szószerinti jelentése: az ember — egész csomó kifejezéssel ajándáí* kozta meg a világot. Ezt a spanyolok játszották — már 1272-ben említés tétetik róla — és mór matematikusok kiszámították, hogy kombinációi 230 millió eshetőséget tesznek lehetővé. Figurái: primeros, tere major, matador, spadilla átmentek más játé kokba is. A mai bridzs őse. de megtaláljuk egyes alakjait még az alsósban is. Tök ás: középkori német kiadásban. Blücherről, a hires porosz hadvezérről is neveztek el kártyajátékot, de ismertek egy hazárdjátékot, aminek a neve „paskievics1* volt. ősi játék a lórum és tartli is. A licitálás török eredetű, az emelés középkori hagyaték és a hamisjáték megelőzésére szolgál. Az emelés által megállapított elsőbbségi jog a kockajáték maradványa, a lapok kiterítése: az angol udvariasság szimbóluma, a figurák maguk azonban kétségbesonhatatlanul keleti motívumok. A kártya történetének s vannak tudósai. Ezek egyike zolnai Zolnay Vilmos, aki hosz- szu évekig tartó tudományos kutatással igyekezett megtalálni az egyes játékok bölcsőjét. Adataim jelentős részét köszönhetem az ő értékes búvárkodásának.
