Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-20 / 17. szám

193 & Jtatiit 21. T.LLEWZBX % mom Tetem r i sf ;' W* Válasz Nyíró József „Pusztuló magyarság“ c. cikkére MEZÖlSZENG YEL, január. Hónapok óta olvasom a sajtó hasábjain Földes Károly lelkész testvérem kiáltó szavának visszhang­jait a mezőségi pusztuló magyarság érdeké­ben. Legutóbb Nyirő József a „Keleti Újság“ január 13. számában „Pusztuló magyarság“ eimü cikkében — mint írja — még egyszer visszatér a mezőségi magyarság -megrendítő helyzetére. Cikkét azzal fejezi be: „meg kell rázni a magyarság lelkiismeretét, fel kell hívnunk úgy a magyarság, mint az egyhá­zaink vezetőinek a figyelmét és mindent meg kell tennünk a mi árva, magukrahagya- tott, szétszórt, örvényben vergődő szeren­csétlen magyar testvéreinkért“. Nyirő József cikke elején panaszol, hogy a „Papbeiktatás“ cimii novellája miatt sok támadás érte, amiért olyan megdöbbentően túlozva, a valóságnak meg nem felelően állí­totta be a szórványok veszendő magyarságá­nak életét, mert ,,faa egy kis része is igaz volna annak, amit leirt, lélegzetelállítóan szörnyű volna“. Nem volt akalmam olvasni a „Papbeikta­tás“ cimü cikket, Nyirő Józsefet sem isme­rem személyesen, de ismerem a Mezőséget, a mezőségi állapotokat és a szórványokban pusztuló árva testvéreinket. Magam is osz­tályrészes vagyok Földes Károllyal; hasonló munkakörrel és sorssal. Leikész elődöm épp eg}? elpusztult szórvány miatt lett kényszer- nyugdijazva, amely szórványt — Mezőke- ménytelkét — öt évi intenzív munka mellett sem tudtam már többé életre kelteni. írja Nyirő József, hogy sokan vannak kételke­dők, kik annyira lehetetlennek tartják ezt az állapotot, hogy egyenesen az iró felcsi­gázott fantáziájának minősítik. E kételke­dőknek hadd üzenjek én is, a mezőszengyeli református lelkész, kérve őket, hogy vegye­nek maguknak annyi fáradságot, látogassa­nak meg akár engem, akár Földes Károlyt, | vagy bármely szórványgondozó lelkészt, j hadd győződjenek meg tárgyi bizonyítékok alapján, hogy nem is egy elszigetelt terület­ről — Mezőujlakról — nem egy speciális állapotról van szó, hanem a Mezőségen szór­ványban élő magyarokról. Mezőujíakon túl még sok mezőségi örvényben vergődő ma­gyal’ testvér fájdalmas sorsán döbbenhet meg a kételkedő. Megjegyzem, a valóság sokkal tragikusabb, mint ahogy írták. Földes Károly Írja a „Szórványraissziójá- bun“, hogy szórványainak sorsában gebéje életéért aggódik állandóan. Ebben semmi túlzás nincs. Pár héttel ezelőtt meglátogat­tam Földes Károlyt. Újlak felé ínár oly nagy volt a sár, hogy gyalog megközelíteni teljes lehetetlenség volt. A közeli faluból kétlovas fuvarral indultam; igy is egy kilométert csak egy óra alatt tudtunk megtenni a tengelyig 'érő kerékkötő sárban. Hát még azt az óriási mezőségi körzetet (60—70 km.) bejárni, amely Földes Károly osztályrésze, gyalog Oaioáijon egy teljesTogal-kurát! A Togal-tabletta a hügysavak oldása által mérgeket távolit el a testből! Hasonló biztos hatású a Togal-tabletta Gsúz* Idegzsába * Spanyotiíátha és mindennemű főfájás esetén. A Togal biztos gyógyulást jelent. Minden gyógyszertárban és drogériában.Lei52.- és Let 130.- A Togal-tabletta svájci készítmény. e urnát I biztosan gyó99ii: fizikai lehetetlenség, lóval is. Hit és erő­próba, mert vannak zimankós, esős-sáros, itéletes idők is, amihez hozzájárul az éppoly nagymérvű szegénységgel járó hiányos ru­házat is. Nekem gebére se telt. öt éve járom a me­zőségi dombokat, évente 60—70 utat teszek kizárólag gyalog, egy útban kb. 20 kilomé­tert. Amint Földes a szórványgondozásban a gebéjéért aggódik, nekem éppoly állandó gondom a lábbeli. Egyik évben egy nagyon távoli jóltevőm küldte el bakkancsát nekem a mezőségi szórványok megmentése érdeké­ben. Egy másik évben hosszú ideig nem tudtam látogatni az abszolút lábbelihiány miatt, mig esperesem, dr. Musnay László, gyűjtés révén bakkancsravalót nem küldött. Magánéletünk sem irigylésremél tó. Ami­kor Földes Károlyt karácsony előtt meglá­togattam, másnap vallotta be, hogy látáso­mon örömkönnyeket morzsolt szét szemé­ben, mert épp aznap az ottani állapotok miatt feleségét erős csüggedés fogta el. Gyermekeik tőlük távol iskolában vannak s a nagy távolság és az e1 ríselhetetlen költ­ségek még a karácsonyi ünnepekre se lát­hatják őket viszont Tessék elképzelni egy karácsonyt a mező- újlaki elhagyatottságban, nélkülözés és küz­delmek között, összedőlni készülő papilak­ban. Éveken át küzdve, menteni a szórvá­nyokban pusztuló magyarságot és még a karácsonyi ünnepeken se lehessen együtt a család. Még a nagy távolságban élő misszio­náriusoknak is van egy otthonuk, ahová hosszú évek nehéz munkája után pihenni meg-megtérnek, honnan egyesek és sokak állandó közös imája és szeretete hordozza őket. Mit tesz az erdélyi magyarság a mező­ségi szórványokban pusztuló testvéreiért, vagy azoknak munkásaiért? Teljes elisme­réssel kell adóznunk Földes Károlyné tisz- teletes asszonynak, ki Földes nehéz mun­kájában — mint férje bevallotta — amikor férje csügged, akkor ő az, ki hitvesi hűsé­gével és szeretetével újabb küzdelmekre buzdítja és bátorítja. Elismeréssel kell adóznunk Nyirő József iró urnák is, ami­kor cikkeivel fel akarja rázni a magyarság lelkiismerétét. Én még azzal se dicseked- hetem, amivel Földes barátom, mert az éh feleségem, kizárólag a mezőségi állapotok miatt, egy évi ittléte után hazatávozott, szü­leihez és harminc hónap óta a mai napig se tért: vissza. Azóta magam vagyok négy éves kis fiammal s igy a mindennapi erőt az Istentől és a biztatást igen sokszor a kis fiacskámtól nyerem. Bizony-bizony kételkedő Barátaink, ezek az állapotok még a legerősebb családi köte­léket is széttépik s a legerősebb hitet is sú­lyos próbára teszik. Egyházi életünk! Mezőszengyelen és kör­zetében templom nincs, igv nemcsak orgo­nánk, hanem még egy harmóniumunk sincs, ímátermet és magánházat használunk isten- tiszteleti és összejöveteli célokra. Reformá­tus tankötelesünk csak Szengyelben több mint húsz van, kik már három éve beisko- lázatlamil az utcán vannak intenzív vallástamtással vasárnapi iskolá­val próbálom pótolni n nagy hiányt; magam lévén egy személyben, minden segítség nélkül, lelkész, kántor és tahitó is. Gyermekeink érde­kében mindent elkövettem, de minden inter­vencióm eredménytelen maradt. Ezek és a hasonlók miatt kényszerítve vagyunk az egyetemes magyarság nyilvános­sága elé vinni e téren is a mezőségi szór­ványmisszió ügyét. Nyirő Józsefnek ez utón köszönöm cikkeit a pusztuló magyarságról a mezőségi szórványban élő magyarság ne­vében. Egyre kérem, mint volt római katoli­kus plébánost — emlékezzék arra a harmo­nikus felekezeti életre, amelyben úgy neki, mint nekem is részem volt Kidében, ahol a református Presbitérium féltékenyen őrkö­dött azon is, hogy a református iskolába járó nagyszámú római katolikus gyermekek nehogy több tandijat fizessenek a reformá­tusokénál. pedig ott a római katolikusok részéről gyermekeikért alapítvány sem volt téve a reformátusoknál és a szórvány örvé­nyében vergődő magyarokról sincs szó. Emlékeztesse és rázza fel a magyar tár­sadalom lelkiismeretét a szórványokban élőkért is, mig nem késő, mert halottá me­revedett szórványaink már vannak, kikhez már későn érkeztünk, életrekelteni számunk­ra már nem lehet őket s mig köztük járunk, csak némán lemondóan intenek, leikükből örök vád, örök szemrehányás sugárzik fe­lénk s arcukra kiül megkövülve bűneink meinen tója, mert mig a magyarság testén éltek, nem tudtuk szeretni őket; de akik még élnek, azokat meg kell menteni. Csáki János református lelkész. Fesszévei vágta el alvó fia nyakát a reszkető kes&i nagyrápoltl vénasszony A súlyosan sehesüll fiút falán sikerül megmen­teni az éleinek DÉVA. (Az Ellenzék tudósítójától.! Teg- j nap a törvényszék folyosóján töpörödött j öregasszonyt kisért a fogházőr. Kicsorbult ; élű rozsdás fejsze volt kezében, amellyel — amint később kiderült — édes fiát akarta megölni. Stef Erzsébet nagyrápolti 72 éves falusi asszony. Demeter nevii 36 éves fia, aki kü- lönváltan élt feleségétől, este lefeküdt az édesanyja szobájában. Az öregasszony ki­használva azt a pillanatot, hogy senki sincs a házban, fejszével a kezében odalopózott fia ágyához és le akarta vágni a fejét De a fejsze rozsdás, kicsorbult élű volt és az utolsó pillanatban az öregasszonyt is elhagy­hatta az ereje s igy csak az inakat vágta cl fia nyakán. 12 cm. hosszú és 2 cm. mély sebet ejtve. A fejszecsapásra a fiú felébredt, de a kővet­kező pillanatban a fájdalomtól eszméletlenül esett össze. A gyilkos merényletet a szomszédok fedez­ték fel, akik a fiút azonnal beszállították a piskii kórházba, mig az elvetemült anyát átadták a csendőrségnek. Kihallgatásakor a csendőrörsön tett vallomásából kiderült, hogy a fiú hat évvel ezelőtt, anyja bele­egyezése nélkül, annak akarata ellenére nő­sült s jóllehet egy évvel ezelőtt elvált a fele­ségétől, anyja állandóan szidalmazta, a veszekedések napirenden voltak köztük és a fiú többször meg is verte édesanyját. Vallomása szerint az anya ezért akarta meg­ölni a fiát. A súlyosan sebesült áldozatot kórházba szállítása után azonnal megope­rálták. Állapota még mindig súlyos, de or­vosai bíznak felgyógyulásában. (FALUSI MULATSÁG — VEREKEDÉS — BICSKA — HALÁL. Marosvásárhelyről jelen­tik: Öt éve vándorol már Kiss Ferenc ügye tárgyalóteremről-teremre. 1929 novemberé­ben ártatlan házi mulatság volt Vadadon, Iszlai Mihályéknál. Kiss Ferenc feleségével, sógora vendége volt és kitűnő hangulatban teit az idő, szombattól vasárnap estig. Kiss Ferenc végre, felesége unszolására hazafelé indult, azonban a házigazda erről hallani sem akart. Erre az ittas emberek összevere­kedtek. Józan a társaságban már csak Deme­ter Lajos volt, Iszlai Mihály apósa, aki szét akarta választani a verekedőket. Kiss Ferenc kirántotta a bicskáját és szivenszurta az öreg embert, aki azonnal meghalt. A gyilkossá vált i Kiss rémületében megszökött tette színhelyé- ] ről, azonban rövidesen kézrekerült s azóta [ járja a bírósági termeket. Óvadék ellenében szabadlábon. A tegnapi főtárgyaláson Butur j ügyész és dr. Ghila Juliu mondták el perbe- í szédüket, majd a bíróság Kiss Ferencet, az I enyhítő körülmények figyelembe vételével, 5 évi súlyos börtönre Ítélte. A védő felebbezett, mig Butur ügyész kérte a gazdálkodó letar­tóztatását. A bíróság azonban továbbra is szabadlábon hagyta. A vizüzem értesítése a háztulajdonosok­hoz. A kolozsvári városi vizmü igazgatósága a háztulajdonosok tudomására hozza, hogy az 1934—35. évi felülfogyasztások dijának leszállítása iránti kérvényeket 1935 április 1—30-ig lehet beadni a vizmü igazgatóságá­hoz. Ebben a kedvezményben csak azok a fogyasztók részesülnek, akik viz és csatorna­díjaikat 1935 február 1-ig rendezték. Egységes, erős olvasótábor segíti dindalra az Ellenzék célkitűzéseit. Renaiwamse Penzin Budapest í*™iyí-aicn 21. A íőuiro5 sziliében Hideg es meleg iolynviz a szobásban, központi fii es, a szobákban telefon. Elsőrendű ellátás, I ivánatra diéta is. o—o OLCSÓ ARAK. — TI ——BB —raa—

Next

/
Oldalképek
Tartalom