Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 12. szám - Szilárdi Béla: Pőrén születtél, pőrén távozol
a korlátnak támaszkodva vártam. Amikor mellém lépett, suttogva mondott valamit. Agyam csak azt jelezte, megértettem. Értenem kell! Jutka nézett kérdőn rám. Csak a fejem jelezte: igen. A villany megint kialudt, közben a szomszéd ordítani kezdett. - Jaj! A francba! Miért kellett? Miért pont itt! Bevágta maga mögött az ajtót. Még bentről is hallatszott, ahogy nyüszítve kiabál. Jaj! Jaj! Érezni kezdtem a hullaszag émelyítő hatását. Csak néztem magam elé, nem tudtam mozdulni. A villany újra világított, ketten álltunk Jutkával a sivár közegben. Bentről a férfi megint kiabálni kezdett: most mi lesz? Mit csináljak? Hogyan? Megpróbáltam ujjaimmal az orromat befogni, de ez sem segített. Közben a két rendőr ki-be járt, telefonált, intézkedett. Egyszerre a fiatalabb elém áll és kérő hangon valami olyasmit mond, hogy azonosítanom kellene a halottat. Miközben bólintani próbálok, újra sötét lett. Agyam szignálokat küld. Ezredmásodpercnyi sebességgel. Segítség, nem bírom. Valami azt sugallja, csak a szíved segíthet. Nincs más erő különben, aki be tudna vezetni abba a szobába, a tett színhelyére. Mi az az erő, amely ezekben a pillanatokban világossá teszi előttem, csak a szeretet befogadásával tudok egyetlen lépést is tenni. Távoli hangokat hallok. Közben ki mondatja velem? Szerető egyesülés, tedd lehetővé, add meg nekem, hogy az Ő isteni lényéből részesüljek. A teremtett szellemek képesek arra, hogy az isteni szeretet egész teljességét befogadják. Ellenállásom lassan oldódni kezd. Különös, fénytől övezett állapot. ,A szeretet önátadás a jóra. ” „Önátadás a valódi értelemben csak egy személlyel kapcsolatban lehetséges. így a szeretet teljes és valódi értelemben csak személyek közt jöhet létre. ” „Az önátadás az eggyé válásra irányul, és ez csak a szeretett személy részéről történő elfogadás révén teljesedhet be. ” „A szeretet magán hordja a személyes sajátosság pecsétjét. Ez, pedig érthetővé teszi, hogy Isten minden egyes emberi lélekben „saját” lakást alkosson. ” Ma már tudom, ezek Edith Stein szavai. Azokban a pillanatokban számomra csak a felismerés (zárójelbe tett) absztrakt formája létezett. Lényegként - megoldásra várva- a segíteni akarás képtelensége világlott fel. Ma már csak sejteni tudom: az Igazság maga segített, hogy ebben a különös állapotban, a világok közötti kapcsolatban, eligazodjak. A rendőr kérdő tekintetére válaszolva elindultam. Szemét nem vette le rólam, miközben előretessékelt. Nem éreztem szagot. Ellenállásom ez irányban is megtört. A zene erősödött, ahogy a szoba felé közeledtem. Első pillanatban csak a takaró nélküli ágyat láttam, aztán ahhoz közeledve, pár lépés után megláttam a másik oldalon földön fekvő testét. Arca a padló felé, háta a közeli falnak feszülve, bal karja előrenyújtva. Kezének merev ujjai a padlószőnyegbe mélyedve. Felette, a polcon rendre egymás mellett személyi igazolványa és egy - már messziről láthatóan gondosan kitöltött - din A 4-es papírlap. A rendőrnek nem kell magyarázkodnom. Most tűnik fel dühös tekintete. Mutatja a papírlapot.- Az augsburgiak még egy kitöltendő formanyomtatványt is küldenek a szerencsétlen áldozatuknak, hogy tisztázzák maguk. Aláírásukkal bizonyítják, saját elhatározásukból, tudatuk birtokában hajtották végre tettüket. 29
