Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 11. szám - M. Lezsák Gabriella: László Gyula életműve egy évforduló apropóján
A HONFOGLALÓ MAGYAR NÉP ÉLETE A SZÁRSZÓI KONFERENCIÁN László Gyula könyve témájának vázát 1943. augusztus 23-29. között Balatonszárszón, a református diákok Soli Deo Gloria (SDG) szövetségének telepén, a népi írók és fiatalok 6 napos eszmecseréjén tárta először az érdeklődő nagyközönség elé. Az előadás törzsanyagát a Magyar Élet című folyóirat júniusi és júliusi száma „Régészeti néprajz és magyar őstörténelem” címmel már közölte.32 A konferencia szervezője Püski Sándor (1911-2009), a népi írók legfőbb megjelenési fórumának számító Magyar Élet Kiadó tulajdonosa volt. A konferencián a mintegy 600 munkás-, paraszt- és értelmiségi fiatal arra kereste a választ, hogy a számukra kétségtelen német vereség után kiknek és hogyan kell felépíteniük az akkoritól merőben különböző, új államberendezkedést és társadalmat.33 Németh László ekkor fejtette ki a politikai mozgalmaktól (fasizmus, kommunizmus) független „harmadik út” szükségességét. Máig ható nézete szerint a magyarságnak gazdasági és műveltségi tekintetben a saját útját kell járnia, amihez a szomszéd népek támogatását is meg kell nyernie.34 A konferencián világnézetek csaptak össze, írók, tudósok kutatásaik és egész életükre szóló vállalkozásuk összegzését tárták a résztvevők elé. Kodolányi János bevezető előadásában vészharangot kongatott. „Minket, magyarokat az a veszély fenyeget, hogy elveszítjük magyarságunkat s ezzel fennmaradásunkat (...). Mi nem vagyunk burjánzó, vegetatív nép (...), nekünk szükségünk van a tiszta öntudat, a kíméletlen önbírálat érzékeny iránytűjére is....”35 A felszólalók között a későbbieket tekintve iránytűként mutatkozott Nagy István, Veres Péter, Darvas József, Féja Géza, Gombos Gyula, Juhász Géza, Somogyi Imre, Szabédi László, Szabó Pál, Kardos László, és Dobi István előadása.36 A tudomány területéről Kovács László a néprajz szerepéről és jelentőségéről, Dömötör Sándor a magyar hagyományok életéről, Bállá Péter a magyar népzenéről, Kiss István az állam életéről, Muharay Elemér a közösségi kultúráról, Karácsony Sándor pedig a magyar nevelésről beszélt.37 László Gyula Püski Sándor felkérésére augusztus 26-án, csütörtök délután tartotta meg előadását a honfoglaló magyar nép életéről. A konferencia házigazdája visszaemlékezésében az eseményről így ír. „László Gyuláról az első bennem élő kép: az 1943-as szárszói táborozás negyedik napján, augusztus 26-án ott áll egy iskolai tábla előtt, néha rajzol rá valamit, mondja a magáét a honfoglalásról a régészet tükrében, s a nagy részben 16-40 éves közönség figyelmes nyugvással hallgatja (...)■ Különleges csoda volt, hogy a magyarság őstörténetéről beszélve László Gyula legalább arra a pár órára le tudta csillapítani a baljós jövő nyugtalanságát",38 A megnyilvánult nagy érdeklődést Kovács Imre író, politikus mondatai - aki egyébként a tanácskozást a „bátrak találkozójának” nevezte - fejezték ki talán a leghívebben: „Soha nem gondoltam volna, hogy a sírok elhelyezéséből és tartalmából olyan szépen rekonstruálható a honfoglaló magyarság politikai és társadalmi berendezkedése, mindennapos élete, anyagi és szellemi kultúrája. László Gyula előadását nagy élvezettel hallgattuk: azt hiszem, lélekben akkor egyek voltunk”ß A konferencia egyik hallgatója, a fiatal Sebestyén László (1921-1996) hasonlóan nyilatkozott László Gyula előadásáról: „László Gyula saját kutatómunkáján alapuló régészeti előadása igazi meglepetést keltett.”40 Maga László Gyula a 43-as szárszói találkozás 50. évfordulóján így vallott előadásáról: „Miről beszéltem? Nagyjából arról, amit később „A honfoglaló magyar nép élete” című könyvemben megírtam. (...) Vajon miért fogadták ezt olyan megható melegül
