Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 5. szám - Zalán Tibor: Ének Igorról és csapatáról
Megrendül alattatok a föld, sok távoli tájék hunok, litvánok, jatvjágok germánok és polovecek kopjáikat földre ejtik, s fejüket meghajtják jó dömöcki kardotok alatt. És te, barát, ön elvtárs, mind! Nem hitvány fészek hatszárnyú sólymai! Ti nem kockajátékkal győzve harácsoltátok hatalmatokat! Hol vannak hát sisakjaitok, lengyel kopjáitok s pajzsaitok? Zárjátok el a puszta kapuját éles nyilaitokkal, az orosz földért, Igor sebeiért, a szilaj Szvjatoszlavfiért! MIND De Igor könyörgése meg nem hatja őket, nézik közömbösen, hogy a harcba egyedül indul gyönge hadával a hatalmas, számlálhatatlan polovec-had ellen, a rendőrök, a katonák ellen, a rendnek nevezett elnyomás ellen, sisakjukat nem merik fölvenni, kardjaik rozsdásan földön hevernek, nyilaik szétszórva, hogy félre ne értsék, nem lázadni tartják szoros tegezben, a vasizmú legények izmaikat rejtik, tekintetüket leszegzik a földre, félelem igazgat 56
