Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 1-3. szám - Horváth Miklós: Magyarország szuverenitásának helyreállítása
Antall József javaslatait a plenáris ülés elfogadta és döntés született arról is, hogy a Kormány-meghatalmazottak Ideiglenes Bizottsága első ülését 1990. július 15-ig Prágában tartsa meg, és a havonta más és más tagállamokban megtartott ülésein elfogadott javaslatait október végéig terjessze a PTT elé. Egyetértésre jutottak abban is, hogy a testületet november végéig Budapesten kell összehívni. Mihail Gorbacsov - a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) első embere a magyar delegációval június 7-én folytatott megbeszélésen kihangsúlyozta: „a Varsói Szerződés felülvizsgálatával egyetért, de annak elhamarkodott megszüntetésével semmiképpen nem”17 Für Lajos utólagos értékelése szerint szó nem volt arról, hogy ezen a megbeszélésen a szovjet vezetők - Gorbacsov, a miniszterelnök Nyikolaj Rizskov és a külügyminiszter Eduard Sevarnadze - buzgó egyetértéssel fogadták volna a magyar kormányfő javaslatait, de nem tanúsítottak kategorikus elutasító magatartást sem. A magyar küldöttség tagjai úgy érezték, az ügyben a frontáttörés megtörtént.38 Ilyen előzmények után, a demokratikus választásokat követően - 1990. május 2-án - megalakult magyar országgyűlés döntése a Varsói Szerződés felmondásáról39 1990. június 26-án megszületett. A kilépés szándékának kinyilvánításán túl az Országgyűlés e határozatban a következő feladatokat rögzítette:- A Magyar Köztársaság kormánya a Bécsi konvenció 62. cikkelye alapján történelmi a szerződéskötés körülményeinek alapvető változására hivatkozva, valameny- nyi tagállammal egyetértésre jutva kezdjen tárgyalásokat a Varsói Szerződésből való kilépésről.- A kilépési folyamat első lépéseként Magyarország részvételét szüneteltetni kell a katonai szervezetben, a Honvédség ennek megfelelően ne vegyen részt közös gyakorlatokon és a VSZ csapatai az ország területén ne tartsanak hadgyakorlatot.- Második lépésként a VSZ tagállamaival tárgyalásokat kell folytatni a kétoldalú barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződések felülvizsgálatáról, amelyekből e tárgyalások eredményeként törölni kell mindazt, ami katonai beavatkozásra ad felhatalmazást, vagy más módon sérti Magyarország szuverenitását. A határozatban állást foglalt az Országgyűlés, hogy a Magyar Köztársaság békében és barátságban kíván élni valamennyi szomszédjával és területéről harmadik állam elleni támadást senki sem indíthat.40 A határozat 1990. július 3-án lett kihirdetve.4' A magyar kormány-meghatalmazotti bizottság - amelynek vezetője nagyköveti státuszban Küpper V. Béla volt - tevékenysége a miniszterelnök által jóváhagyott mandátum szerint arra irányult, hogy a tárgyalásokon első lépésként a VSZ katonai szervezetének - együttes határozattal történő - felszámolására kell törekedni, illetve ha a VSZ feloszlatásra tett kísérlet nem járna sikerrel, akkor 1990. december 31-ig Magyarországnak úgy kell kiválnia a katonai szervezetből, hogy ezzel ne zavarja a bécsi tárgyalások menetét, ne veszélyeztesse a szovjet csapatkivonások befejezését és a német újraegyesítés folyamatát.42 A VSZ fokozatos felszámolásának, illetve a katonai szervezetekből történő kiválás folyamatát - az 1990. július-augusztus hónapban elkészült magyar tervezet szerint - három időszakra bontották. Az első szakaszban - a kiválás előkészítése céljából - szabályozzuk a katonai szervezetekben való magyar részvétel tartalmát. Így a küldöttségeink - a VSZ kato146
