Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 1-3. szám - Horváth Miklós: Magyarország szuverenitásának helyreállítása

nai szervezetének felszámolása céljából, illetve a haditechnikai ellátás kérdéseit vizs­gáló - tárgyalásokon csak konzultációs jelleggel vesznek részt. Magyarország a VSZ közös hadgyakorlatairól távol marad. A PTT novemberi - budapesti - ülését köve­tően a Honvédelmi Minisztérium központi harcálláspontját kivonjuk a szövetség riasztási rendszeréből, kezdeményezzük a képviselőcsoportok létszámának a csök­kentését, és hatályát veszítettnek tekintünk minden beszámolási és jelentési köte­lezettséget. A második - 1991. január 1. és június 30 közötti - időszakban megkezdődik a Magyar Honvédség kiválásának folyamata, melynek részeként már január i-jén megszüntetjük a magyar csapatok EFE alárendeltségű vezénylését, hatályon kívül helyezzük a közös hadműveleti terveket, továbbá a hadszíntér-előkészítésre és a közös hadászati készletekre vállalt kötelezettségeket. Magyarország kezdeményezi az EFE Főparancsnok képviselőcsoportjának a visszahívását, ezzel párhuzamosan minimálisra csökkenti az EFE törzsbe vezényelt tisztek számát. A VSZ egységes lég­védelmi rendszerben a tevékenységet a kölcsönös rádiótechnikai tájékoztatásra kor­látozzuk, Magyarország kizárólag a leszerelés és a fegyverzetkorlátozás témakörében fogad be, rendez katonai tanácskozásokat, tárgyalásokat, de aktívan részt vesz a VSZ felszámolására irányuló munkában. Kezdeményezzük kétoldalú katonai egyezmé­nyek megkötését a VSZ tagállamaival, valamint a szomszédos semleges és el nem kötelezett országok haderejével, továbbá kétoldalú bizalomerősítő kapcsolatok ki­alakítására törekszünk a NATO tagállamok hadseregivel. A kiválási folyamat harmadik - 1991. június 30-tól december 31-ig tartó - befe­jező szakaszában visszahívjuk a magyar összekötő csoportot, e helyett Magyarország megfigyelőket küld a VSZ és a NATO törzsébe, illetve - ha megalakul - a VSZ Ka­tonai Konzultációs Csoportjába. A kilépés hivatalos bejelentését megelőzően Ma­gyarország hatályon kívül helyezi a VSZ-ben való részvételt szabályozó minden határozványt. A tervezet elkészítői kívánatosnak tartották, hogy erre az időpontra Magyarország a biztonságát szavatoló kétoldalú megállapodást kössön minden szomszédos ország hadseregével. A magyar delegáció - a kormány-meghatalmazotti bizottságok ülésein43 és a szervezet teljes megszüntetése érdekében - kezdeményezésünkre megtartott kon­zultációkon44 eredményes munkát végzett. Küpper V. Béla szófiai tanácskozást követően megállapíthatta: mandátuma sze­rint a magyar küldöttség elérte, hogy „a Varsói Szerződés felülvizsgálatáról, illetve le­hetséges gyökeres átalakításáról folyó tárgyalás keretében érvényesítsük a VSZ katonai szervezetének elhagyására vonatkozó koncepciónkat, elérjük a tagállamok egyetértését ahhoz, hogy a katonai szervezet - a tervezett magyar kilépés határidejénél fél évvel ko­rábban -1991. július i-jével megszűnjön. Ez az időpont egybeesik a szovjet csapatok Ma­gyarországról történő kivonásának határidejével.”45 A Varsói Szerződés felszámolására vonatkozó döntés a PTT 1991. február 25-i Budapesten tartott soron kívüli ülésén született meg. Ekkor a tagállamok képviselői elhatározták a katonai szövetség teljes felszámolását. Az e tárgykörben született jegyzőkönyv szerint 1991. március 31-ével a katonai szövetségre vonatkozó okmá­nyok, továbbá minden más okmány és dokumentum hatályát veszítik és ezzel egy- időben a szerződés keretében a közös katonai tevékenység, katonai szerv és struktúra megszűnik. Ugyancsak megszűnnek az EFE Parancsnokság részére a be­147

Next

/
Oldalképek
Tartalom