Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 1-3. szám - Horváth Miklós: Magyarország szuverenitásának helyreállítása
DÖNTÉS A SZOVJET CSAPATOK KIVONÁSÁRÓL Az MSZMP Politikai Bizottsága (PB) az európai hagyományos fegyveres erők csökkentésével összefüggésben - 1988. augusztus 9-én - kialakított álláspontja szerint Magyarország abban érdekelt, hogy a Déli Hadseregcsoport távozása már az első szakaszban megkezdődhessen. A szovjet csapatok csökkentésének, majd távozásának fontos előzménye, hogy Mihail Gorbacsov egyoldalú lépésre szánta el magát. Az ENSZ Közgyűlésének 1988. decemberi 7-i ülésén a főtitkár bejelentette, hogy a Szovjetunió 1991-ig mintegy félmillió katonával csökkenti a Közép-Kelet-Európábán állomásozó haderejét. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter Gorbacsov bejelentésére - december 8-án reagálva - kijelentette: a kinyilvánított egyoldalú haderőcsökkentés a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok egynegyedét is érintheti. Egy hónap múlva - 1989. január 10-én - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára nyilatkozatban közölte: rövid időn belül megkezdődik a szovjet csapatok részleges kivonása Magyarországról. Pár nap múlva - 1989. január 19-én - a bécsi Helsinki utótalálkozón Eduard Se- varnadze szovjet külügyminiszter a csapatkivonásokkal összefüggésben megismételte: a Szovjetunió „kész a külföldi támaszpontok felszámolására, minden idegen területen állomásozó csapat kivonására, ha erre a másik fél is hajlandó”.10 „Amikor csak lehetőség volt rá, - olvasható Kárpáti Ferenc könyvében - minden alkalommal újra és újra a tárgyalások fontos témája lett a szovjet csapatok kivonásának kérdése. így a Grósz Károly és Gorbacsov közötti, 1989. március 23-24-i tárgyalások során, majd később is az 1989. július y-8-ai tárgyaláson, amikor Nyers Rezső és Grósz Károly tárgyalt Gorbacsowal”.u Az első lépések már 1989 tavaszán megtörténtek. Szovjet döntésre április 25-től június végéig a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok mintegy 1/5-ét, kb. egy hadosztálynyi erőt - összesen 11 300 főt, 470 harckocsit, 200 löveget és aknavetőt, 2900 db különböző típusú gépjárművet - kivontak. A részleges csökkentés eredményeként - Kárpáti Ferenc megállapítása szerint - az osztrák-magyar határ sávjában szovjet részről csak légvédelmi csapatok maradtak. A szovjetek ebben az időszakban 10 laktanyát ürítettek ki, így ezen belül visszaadták a gödöllői Grassalkovich-kastélyt és az esztergomi Bazilika mellett lévő - 100 fős kórházként használt - műemléképületet is.12 Für Lajos - 1990. május 23-tól 1994. július 14-ig honvédelmi miniszter - a könyvében többek között arra a kérdésre is kereste a választ, hogy miként „ment végbe néhány hónap alatt, történelmi léptékkel mérve mondhatni pillanatok alatt az 1990 tavaszán még megdönthetetlennek hitt óriási katonai monstrum, a Varsói Szerződés eltűnése, szinte hangtalanul?”'3 Mint az a fentiekből is látható, a megszállás felszámolásának folyamata nem 1990 tavaszán kezdődött. Fontos előzmény, hogy 1956-ban a magyar forradalom és szabadságharc legfontosabb követelésévé a megszálló szovjet csapatok távozásának elérése, a szabad és független Magyarország megteremtése vált. E követelések megvalósításának érdekében - egyszersmind a november 4-i újabb szovjet intervenció megakadályozása céljából - a magyar kormány 1956. november i-jén a Varsói Szerződés felmondásával egyidejűleg kinyilatkoztatta Magyarország semlegességét.14 Orbán Viktor 1989. június 16-án a Hősök terén a „Nagy Imre és társai újratemetésén” kijelentette: „Az orosz megszállás és a kommunista diktatúra negyven évvel ez139
