Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 1-3. szám - Zinner Tibor: Emlékfoszlányok az első semmisségi törvényhez vezető útról és göröngyeiről
„9- Van mintegy 10-15 különösen nagy jelentőségű, koncepciós elemeket tartalmazó büntetőügy, amelyeknek a vizsgálata nem a bizottság által végzendő átfogó vizsgálat keretében történik... Ezekben az ügyekben a vizsgálatot az Igazságügyi Minisztérium a Legfőbb Ügyészséggel együttműködve végzi, és ennek eredményeként tesz javaslatot a Legfelsőbb Bíróságnak”. A vizsgálat határidejét 1989. augusztus 31- ében javasolták meghatározni.60 Az előterjesztés utolsó pontja szerint a vizsgálatnak „azonban magában kell foglalnia egyéb intézkedések, különösen a kitelepítések és az internálások vizsgálatát is, amelyre nézve a Belügyminisztérium külön előterjesztést tesz”. A határozati javaslat tervezete szerint a Minisztertanács „elfogadja az igazságügy-miniszternek a koncepciós büntetőügyek felülvizsgálatára vonatkozó előterjesztését és az előterjesztéshez mellékelt minisztertanácsi határozat tervezetet. A Minisztertanács határozatát az érdekeltek közvetlenül kapják meg.” Még a kormányülés előtt az 1. M. Büntetőjogi Főosztálya az 1945-től 1951-ig terjedő időszakban elítéltekre, illetve halálbüntetésre ítéltekre vonatkozóan fellelhető bírósági statisztikai adatokról feljegyzést állított össze, segítve a kormányülésre készülő minisztert.61 Mi történt az 1989. február 22-én tartott minisztertanácsi ülésen? Kulcsár emlékei szerint voltak, akik azzal érveltek, hogy a felülvizsgálat csak ’56- ig tartson, de ezt a kormányfő elutasította. Csak annyi változás történt az előterjesztéséhez képest, hogy „Nagy Imre ügyében - de nem perének felülvizsgálatán, amelyet nem engedtem letéríteni a törvényes útról - külön albizottság is dolgozzon”. A kormány tagjai elfogadták, hogy „rendezni kell a kitelepítések, internálások ügyét is”, és célszerű Recsket külön kezelni. A bizottsági (társ)elnököket a kormányfő nevezi ki, előtte tesznek esküt.62 A végleges határozat szerint - és itt csak azokat a pontjait emelem ki, amelyek pontosítva lettek az előterjesztéshez képest, vagy amelyekben a korábbitól eltérő érdemi változtatás következett be - 1989. március 15-ig kell a bizottsági tagokra javaslatot készíteni. A bizottság társelnökeit és tagjait - a munkájuk során tudomásukra jutott adatok tekintetében - titoktartásra kötelezték. A bizottság munkájával kapcsolatos nyilatkozattételre, a közvélemény tájékoztatására Kulcsár tesz javaslatot a kormányfőnek. A bizottság feladata lett „a/ azoknak a büntetőügyeknek a számbavétele, amelyekről nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy koncepciós elemeket tartalmaznak, b/ az a/ pontban megjelölt ügyeknek jogi és történészi szempontból való elemzése, c/ véleménynyilvánítás a megvizsgált ügyekről, javaslattétel a törvénysértés következményeinek kiküszöbölésére.” A bizottság vizsgálati körébe az 1945-1962 között folyamatban volt büntetőügyek tartoznak. A pénzügyi tárca 1989-re 5,4 millió Ft bérköltséget, a dologi kiadásokra egymillió Ft-ot biztosított az állami költségvetés terhére. Végül „a bizottság munkájának segítése érdekében minden természetes és jogi személy köteles a birtokában levő iratokat - minősítéstől függetlenül - a bizottság rendelkezésére bocsátani.” A nagy jelentőségű büntetőügyek tételes felsorolása elmaradt, a feladatot azonban rögzítette a határozat. 97
