Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 1-3. szám - Zinner Tibor: Emlékfoszlányok az első semmisségi törvényhez vezető útról és göröngyeiről

A belügyminiszter két határidős feladatot kapott. A „rendőrhatósági őrizetben 1949-1953 között fogva tartottakról készüljön nyilvántartás” március 31-ig, továbbá „készüljön előterjesztés a rendőrhatósági őrizetben fogva tartás anyagi és nem anyagi következményeiről” május 15-ig. A kormány ez utóbbi határozat végrehajtá­sáért felelőssé tette a belügyi mellett az igazságügyi tárca vezetőjét is. Azzal, hogy vonják be a munkába a szociális és egészségügyi tárca első emberét, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét, valamint az Országos Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság vezetőjét. A kormányülést követő sajtóértekezleten Kulcsár bejelentése a koncepciós bün­tetőperek felülvizsgálatáról „igazi szenzációként hatott”. Szólt arról - szemben a határozattal, ahol 1945-1962 szerepelt -, hogy megkezdődik a felülvizsgálat, aminek egyéves határideje van, kik a társelnökök, jelezte, „hogy e munka befejezése után sort kerítünk az 1962. évet követő törvénytelen ügyek felülvizsgálatára is”. Részletes tájékoztatást majd az Országgyűlés előtt ad/'5 (Az ilyenkor szokásos sajtóterv szerint a következő nyilatkozó a belügyminiszter volt, az ő nyilatkozata is hamarosan meg­jelent.)64 A kormány ülése még tartott, még el sem fogadta a határozatot, amikor az engem telefonon kereső Aczél Endrétől, a Magyar Televízió - „A Hét” című műso­rának - főszerkesztőjétől végre megtudtam az igazat: engem jelöltek történész társ­elnöknek. Arra kért, hogy keressem meg délután, és adjak nyilatkozatot a vasárnapi műsor részére. Miután a kormányfő megnézte a velem készített beszélgetést, en­gedélyezte bemutatását.65 A másnapi sajtó nagy terjedelemben foglalkozott a kor­mányüléssel. A kormányszóvivő tájékoztatója a már ismertetett tételeken túl semmi érdemlegeset nem tartalmazott.66 A sajtó képviselői ezért azonnal keresték a társ­elnököket. Földvári finoman elutasította őket azzal, hogy „bővebb információval csak a minisztériummal történt egyeztetés után szolgálhat”. Engem nem értek el, feleségemtől viszont megtudták, hogy március 8-ig Kulcsár teljes hírzárlatot rendelt el, akkor fog felszólalni a honatyák előtt.67 Február 24-én délelőtt László vezetésével - aki mellett jelen volt a tárcától Jakucs és Palánkainé - megbeszélést tartottunk a tárcánál a törvénysértő büntetőperek fe­lülvizsgálatáról. Ezen részt vett még Czili, Nyíri, Rabóczki Ede, az LfB Katonai Kol­légiumának helyettes vezetője és Földvári.68 Ekkor találkoztam velük először. (A január 10-én tartott értekezletről minden érintett hallgatott....) Négy kérdéscsopor­tot vitattunk meg: a bizottság összetétele, a vizsgálandó ügyek, a vizsgálat eredmé­nye és a külön vizsgálandó ügyek. A vizsgálat eredményéről folytatott megbeszélésünket úgy összegeztük, hogy „az egyedileg feldolgozott ügyek tapasztalatai, a bizottsági tagok által a konkrét ügyekben kialakított vélemények összegzése után kell javaslatot tenni a normatív, a törvénysértéseket felszámoló, feltehetően törvényi szintű felhatalmazáson alapuló intézkedésekre. Ez előreláthatólag az elítéltek kártalanításának, a vagyoni hátrányok kiküszöbölésének, a szabadságvesztés szolgálati időként való elismerésének stb. kö­vetelményét jelenti.” Végezetül megállapodtunk a külön vizsgálandó büntetőügyekről azzal, hogy „Demény Pál előrehaladott korára tekintettel, az ellene 1946-ban lefolytatott ügyet előre kell venni”.69 Indokoltnak tartottuk azon büntetőügyek felülvizsgálatát is, amikben már volt perújítás, de bizonyítottság hiányát vagy büntethetőséget kizáró 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom