Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 4. szám - Alexa Károly: Rónaszéki Linda kiállítása
biztos.” (2013. október 26.) így a célt már világosan láttam, és csak az ehhez vezető utamról számolok be. Azzal kell kezdenem, hogy meglepő módon ebben az esetben nincs egy vagy kevés számú főszöveg, amelyhez viszonyítani lehetne mindazt, amit e viszonyítás során változatoknak nevezhetünk. Vagyis a Szól a kakas már... nem egyetlen ének, hanem több. Kedves Weöres Sándor, az Ön kötetében persze szerepel egy Szól a kakas már... kezdetű szöveg. Idemásolom, mert én - majdhogynem önkényesen - ezt tekintem mintaszövegnek, azért, mert az Ön által feltett kérdések erre a szövegre vonatkoznak (és nem valamely másik Szól a kakas már kezdetű szövegre). Szól a kakas már, Majd megvirrad már. Kék erdőben, zöld mezőben Sétál egy madár. 5 Micsoda madár? Micsoda madár? Kék a lába, zöld a szárnya, Engem odavár. Várj, madár, várj, 10 Te csak mindig várj. Ha az isten néked rendelt, Tiéd leszek már. Várj, madár, várj, Te csak mindig várj.1 Amikor 1977-ben a Három veréb hat szemmel először megjelent, Kovács Sándor Iván, aki a források tiszteletét tekintve mindig aggályosán, olykor pedig túlságosan aggályosán járt el, a költeményhez csatlakozó jegyzetben ezt írta: „Weöres S. emlékezetből és egy rádióelőadás nyomán közli a szöveget.” Ez így provenienciának meglehetősen nagyon kevés. A szöveg kétségtelenül ismeretes a folklórban. Kodály Zoltán lejegyezte a dallamával együtt, 1912-ben. Mindössze két sor tér el a fenti szöveghez képest: a 3. sor Kodálynál Zöld erdőben, sik mezőben megszövegezésben áll; a 7. sor itt Zöld a lába, kék a tolla; valamint olvasható egy fakultatív befejezés is. A Ha az isten neked rendelt / Teéd leszek már helyett énekelhető ezzel a befejezéssel is: Az én szivem a teéddel / Mindig együtt jár." Megjegyzendő, hogy ebben az esetben Kodály Zoltán a kéziratos és gépelt lejegyzésében (a versszöveg írógéppel készült) nem a kezdősort emelte címmé, hanem a harmadik sor első felét: (Zöld erdőben...). És a dallam, valamint a szöveg mellé fontos megjegyzéseket tett: Füzesavarmat (Hont vm.) / igi2. K. Z. Az adatközlő azonosítása: (Énekelte Deme Péter, / 60 éves). De ami a legfontosabb, az a szöveg jellegére utal. Az oldal tetejére Kodály ráírta, felkiáltójellel: Keverék! Az adatközlő neve alatt pedig ezt a megjegyzést tette: NB. Keverék szöveg:/kezdete „Hajnal- nóta”. Majd ez alatt, áthúzva: Igazi.1 Nos, ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy 1912-ben Kodály Zoltán a szöveget kontamináltnak érezte. A kontamináció jelensége, vagyis az a jelenség, hogy egymástól különböző énekekből kiszakadt részek együvé válnak, igen gyakori a folklórban és a folklórhoz közeli közköltészetben, s ez már a XVI. század derekától regisztrálható.* Kodály Zoltán látni való módon úgy gondolta, hogy az általa lejegyzett énekszöveg két részből áll: az 1. versszakból, mely egy hajnal-nóta vagy annak kiszakadt darabja, és a 2-3. versszakból, amely - a befejezéseket tekintve - óvatosan bár, de valamilyen szerelmi énekből való. A titokzatos madár a Szól a kakas már... kezdet után teljesen el is maradhat. így a Szól a kakas 21
