Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 4. szám - Kelemen Erzsébet: A szó megvonása
15 Joseph Kosuth, Filozófia utáni művészet, ford. Bánki Dezső = Uő., Művészeti tanulmányok/ Texte über Kunst, Knoll Galerie, Wien-Budapest, 1992,113. Marcel Duchamp-t elődüknek tekintik a konceptu- alizraus követői (lásd Tatai, I. m. [kötet], 71). 16 Tatai, 1. m. (kötet), 61. 17 Szkárosi Endre, Mi az, hogy avantgárd. írások az avantgárd hagyománytörténetéből, Magyar Műhely, Budapest, 2006,115. 18 Margócsy István, Az észlelés költészete, (Ferencz Győző: Magamtól egyre messzebb), Alföld 1998/4., 100. (hálózati verzió: http://epa.oszk.hu/00000/00002/00028/margocsy.html ). 19 Papp Tibor, Ige és kép, = Válogatás a 20. századi vizuális költészetből, szerk. Kovács Zsolt -L. Simon László, Felsőmagyarország - Magyar Műhely, Miskolc-Budapest, 1998,13. 20 Szombathy Bálint, Art Tot(h)al. Tóth Gábor munkásságának megközelítése 1968-2003, Ráció, Budapest, 2004,123,125. 21 Lakner a szobájában hasonlóképp tárolta Lukács György dedikált Esztétika című könyvét. A falon spárgával felkötözött műről készült szitanyomat, a My Georg Lukács-book pedig „nemzetközi karriert futott be.” (Dékei Krisztina, A magyar irodalom és képzőművészet néhány kapcsolódási pontja [1963- 1974] = Kép - írás - művészet. Tanulmányok a 19-20. századi magyar képzőművészet és irodalom kapcsolatáról, szerk. Kékesi Zoltán - Peternák Miklós, Ráció, Budapest, 2006, 57-58.) 22 H. Nagy Péter, A betűcivilizáció szétrobbantása. Szombathy Bálint szupergutenbergi univerzuma, Ráció, Budapest, 2008, 35. 23 Jesa Dinegri, Szombathy Bálint, ford. Sándorov Péter, Híd 1983/1., 112. 24 Tatai, 1. m. (kötet), 30. 25 Szombathy, I. m., 132. 26 Az ISBN-szám 2007. január i-től 13 jegyű. A korábbi, 10 jegyű ISBN-számban nem szerepelt az előtagelem (prefix element), amely háromjegyű szám és az EAN Internacional jelöli ki. A GSi prefix 978 vagy 979. Ha bővíteni kell az ISBN kapacitását, akkor további számsorokat is kijelölhetnek majd. Lásd: ISBN útmutató, összeállította Szabó Orsolya, Országos Széchényi Könyvtár - Magyar ISBN és ISMN Iroda, Budapest, 2006, 9-10. Az ISBN ötlete W. H. Smith nevéhez fűződik, aki a könyvkereskedését 1965-ben egy számítógépekkel felszerelt raktárépületbe költöztette, s 1966-ban Berlinben egy könyvkereskedelmi konferencián készítették elő a nemzetközi könyvszámozási rendszert. A bevezetésére először az Egyesült Királyságban került sor 1967-ben, az Egyesült Államokban 1968-ban, 1970-ben pedig a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) kidolgozta és jóváhagyta a rendszer nemzetközi használatát. Magyarország 1974 óta tagja az ISBN-rendszernek. (Uo., 6.) 27 Jogszabály ugyan nem írja elő az ISBN kötelező használatát, de a kiadó érdeke a nemzetközi 1SBN- rendszer alkalmazása, hiszen könnyebb a kötetet megrendelni, terjeszteni és nyilvántartani. Ezért a kiadók egy saját maguk által kötelezően betartott íratlan, belső jogi szabály szerint járnak el. 28 Kari Heinz Bohrer, Ästhetische Negativität, Fink, München, 2002, 7. 29 George Steiner, Real Precenses, Chicago UP, Chicago, 1989, 227. Idézi Hans Ulrich Gumbrecht, A jelenlét előállítása. Amit a jelentés nem közvetít, ford. Palkó Gábor, Ráció Kiadó-História Litteraria Alapítvány, Budapest, 2010, 53. 30 Ezzel a fogalommal lehet talán a legjobban megragadni a mű lényegét. A „megismétiésében” kifejezés például (amit első lendületemben először leírtam) azért nem lenne helyénvaló, mert nem változatlan szubsztanciális megjelenésről van szó, hanem a változók azonossá tételéről. S ebben a változásban válik nyilvánvalóvá az azonosítási késztetés konceptuális alkotói gyakorlata is. 31 Erdély Miklós, Azonosítás-elméleti tézisek, kézirat; idézi Hajdú, 1. m. 32 L. Menyhért, 1. m., 58-59. 33 Peternák, Uo. 34 Margócsy, I. m., 100. Az 1960-as évek táján a dematerializációt egyre többen kifogásolták. A mai konceptuális művek tehát inkább már materiálisak, sőt egyre fontosabbá válik az anyaghasználat, viszont az elanyagtalanodás is jelen van (lásd Menesi Attila és Christoph Rauch projektjeit vagy Szegedy- Maszák Zoltán számítógépes műveit). Tatai, I. m. (kötet), 27, 44-46. 35 Godfrey, 1. m., 4. 36 A kötet hátulján nullákból álló vonalkód látható, egy üres jel, amivel a szerző - az akkori szándékának megfelelően - azt akarta kifejezni, hogy a művészkönyvben nem található meg a könyvekre jellemző szokásos tartalom (szöveg vagy kép stb.) és elrendezés, hanem olyan a kötet, mintha üres lenne. Csakhogy ez a mű nem egy geg, nem egy olcsó poén, mert van benne mondanivaló, tartalom: az lSBN-kód betűinek, számainak és szóközeinek a kivágatai, üzenetei. L. Simon László vallomása szerint, ha ma alkotná meg ezt a könyvet, akkor „a hátsó borítón látható vonalkód nem üres jel lenne", hanem az ISBN-számból generált vonalkód, „hiszen azóta a könyvészetben általánosan elterjedt 155
