Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 4. szám - Kelemen Erzsébet: A szó megvonása
gyakorlat lett, hogy a könyveken látható vonalkódot az új, 13 számjegyű ISBN-ből generálják. Azaz ebben az esetben a vonalkód is önmagára, az »üres« könyv tartalmára, azaz a könyv technikai azonosítójára utalna. Bár ebben az esetben a hosszabb számsor miatt valamivel a könyv »belső tartalma«, azaz a terjedelme is nagyobb lenne”. 37 Az első konkrét költemény megszületését Eugen Gomringer svájci költő 1951-ben megszületett műveihez köti az irodalom- és művészettörténeti kritika. A brazil költői iskola pedig 1952-ben kiadja az első konkrét költészeti antológiát is. 1953-ban Gomringer, Max Bense és a brazil konkrét költők Ulm- ban találkoznak, s „demonstrálják a konkrét költészet [...] létét - noha magáról az elnevezésről csak 1956-ban állapodnak meg.” Szkárosi Endre, A nyelvi jel mint kép a konkrét költészetben, Magyar Műhely 119., 2001/4., 57-58. Szkáros Endre szerint igazán Öyvind Fahlström az, aki a terminust a költészetre kezdi alkalmazni. A svéd festőművész A konkrét költészet kiáltványát 1953-ban teszi közzé. (Uo.) A spacializmus pedig a konkrét költészet sajátos formája, amit Pierre Garnier teremtett meg, s nevezett el. Pierre Garnier, Plan pilote fondant le spacialisme = les Lettres, no. 31. 2., André Silvaire, Párizs, 1965. Lásd még: Philippe Minguet, Le Sycomore = Écritures, Párizs, 1982,121. 38 Martos Gábor határozza meg ezekkel a jegyekkel a konkrét vers fogalmát, lásd Kép(es) költészet. Kísérleti irodalmi olvasó- és nézőkönyv, Patriot, Sopron, 1995, 92. 39 Szkárosi, A nyelvi jel mint kép a konkrét költészetben, 61. 40 L. Simon László, Hidak a Dunán. Esszék, tanulmányok, Ráció, Budapest, 2005, 90. 41 Szombathy, I. m., 132. 42 Gumbrecht, I. m., 57. 43 Uo., 43. 44 Gumbrecht ezt a megközelítési, felfogási különbséget az eucharisztiával szemlélteti, amely által egy térben és időben távoli szubsztancia válik jelenvalóvá. A katolikus teológia fontos alappillérét, Krisztus testének és vérének a kenyér és a bor formájában való jelenvalóságát a protestantizmus Krisztus testének és vérének az emlékezetévé, a „jelentésnek” a megidézésévé fogalmazta át, azaz „jelöli”, „helyettesíti” értelemben használja. Uo., 31. 45 Ulises Carrión, Egy új művészet: a könyvkészítés, 1975. Carrión írása még nem jelent meg magyarul. Az idézett rész az ARTPOOL Művészetkutató Központ kiadványából való. 46 Lázár Eszter, Book, bookwork, bookmark, Magyar Műhely 102. szám, 1997. 47 Az Erdély Miklós-szimpózium anyagát a Magyar Műhely nő-in. duplaszámában jelentették meg, amelyet szintén L. Simon László tervezett, s az egész kiadványt barna nátron csomagolópapírra nyomtatták. 48 Fedőlaptervezőnek a folyóirat 2. száma Marie-Joseph Philippont jelöli. Ez lehetett az oka annak, hogy a Magyar Műhely: 40 év című kötet is a 3. számtól kezdődően jegyzi Éliás Erika nevét. Fiolott már a 2. számot is ő tervezte. A folyóirat nevének címbetűtípusa, valamint a megjelenési szám is karakteresen ezt jelzi: az új tervezést, az Éliás-formát. A fedél hátoldalán egyszerűen elkerülhette a szerkesztők figyelmét az ott felejtett, korábbi név. A pálya mentén című interjúkötetben is Éliás Erika neve kapcsolódik a 2. szám fedőlapjához. Lásd Papp Tibor - Prágai Tamás, A pálya mentén, Napkút, Budapest, 2007,102. 49 Szombathy Bálint, Benne lenni a „folyamatban" = Magyar Műhely: 40 év. Címlapok, fényképek, dokumentumok, szerk. L. Simon László, Magyar Műhely, Budapest, 2002, 65. 50 Élet és művészet egysége, Kelemen Erzsébet beszélgetése Szombathy Bálinttal, Napút 2010. április, 74. 51 Könyvek a szék és az emlékmű között. Lázár Eszter Piotr Rypsonnal beszélget, Magyar Műhely 103. (1997/2), 25. 52 Dick Higginst Piotr Rypson idézi. Lásd: Uo. 53 L. Simon László a 100 számozott példányt saját maga jelölte és írta alá. 156
