Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 4. szám - Kelemen Erzsébet: A szó megvonása
ketten önálló grafikai értéket alkottak, majd Éliás a kettős számjegyeknél „hol konstruktív, hol pedig optikai hatásra törekedve” már-már egybemosta a numerádét.49 Papp Tibor a 22. számtól veszi át a borító tervezését, s a 101. számtól adja át L. Simon Lászlónak, aki már a 99-est követő különszám borítóját is megtervezte, a 101. címlaptervet Sőrés Zsolttal együtt készítette, s a 102. számtól a 149. számig már önállóan alkotta a borítókat. A103. számnál tehát már aktív tagja a szerkesztőségnek, továbbírója a folyóirat történetének. E médium, természeténél fogva, gyors egymásutánban „képes a folyamatos megújulásra, a korszellemmel való lépéstartásra.”50 A könyv csupán „merev tartály”, a folyóirat viszont a folyamatos változás képességét jelenti. Tehát ebből az aspektusból is új értelmezői keretbe kerül a „melléklet”: a művészkönyv textuális transzcendenciáját meghatározza a 103. szám. Nagy Pál labirintusa, Bujdosó Alpárnak egy női testre, egy csigaház vonalaira rajzolt sorai (a 2002-ben megjelent Csigalassúsággal című kötetében már fekete színnel kiemeli az erotikus „háromszöget”), Elekes Károly installációi, amelyekben a ready made-et expresszív objektekké formálja, Ha- raszty István mobilszobrai (például a gépeskönyve, amely rokonítható a művészkönyvvel), Pető Hunor konceptuális installáció terve, Révész L. László komputer-bolygói egyaránt a 90-es évek magyar avantgárdjának sokszínűségét, kiteljesedését jelzik, olyan experimentális hazai kezdeményezéseket, amelyek beszédmódjába szervesen illeszkedik L. Simon László művészkönyve. A nemzetközi avantgárd irodalomból a macskaművészet, a szabadimprovizációs zene és néhány kortárs alkotó művének (Jürgen O. Olbrich, Achim Schnyder és Norbert Klassen Die 3 kleine Freunde projektrészletének, valamint Martin Klapper és Fernando Aguiar vizuális alkotásának) közlése mellett két műfaji kuriózumot mutat be a folyóirat: Szombathy Bálint a kelet-európai küldeményművészetről szól, Piotr Rypson lengyel művészettörténész és irodalomkritikus pedig a művészkönyv megjelenési formáiról, jellemzőiről beszél. A melléklet darabjai különösen az utóbbi két cikkel létesítenek 152
