Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 4. szám - Kelemen Erzsébet: A szó megvonása
dialógust: Abajkovics Péter mail art munkájának egymondatos üzenete (C’EST PLUS QU’UN CRIME ’több mint egy bűncselekmény’) a küldeményművészet transztextuális megnyilvánulása, L. Simon László ISBN-kötete pedig válasz Rypson kérdésére: a művészkönyv „önmagáért született-e meg, vagy azért, hogy egy művészről beszéljen vagy, hogy reprodukciók gyűjteménye legyen?”51 Dick Higgins de- finícójával: „A művészkönyv olyan könyv, amely semmi másért nem jött létre, csakis önmagáért.”52 L. Simon László alkotása ilyen. Nemcsak azért, mert megfelel az interjúban közölt további Rypson-kritériumoknak (a művészkönyv kis példányszámban jelenik meg, általában 500-3000 példányban, egyéni struktúrát hoz létre, tradíciót olvaszt magába, például az avantgárd irányt, a fluxus vagy fluxus utáni tradíciót, és kapcsolódhat intermediális formákhoz is, olykor a művész kézjegyével látja el,55 beleír, belerajzol stb.), de az ISBN a konceptualizmus, a konkrétizmus és a lettrizmus olyan egyedülálló szintézisét valósítja meg, amelyben a formai és mediális határokat kitágítva a könyv metaforává változik. A művészkönyvet nem lehet kiállítani, sem egy fotósorozat lenyomataként szemlélni, hiszen egy tárlat médiumában elveszíti eredeti funkcióját: teátrálissá válik, s így megnő a távolság az alkotás és a befogadó között. A művészkönyv rendeltetése egy intim kapcsolat megteremtése, hogy közel kerüljön egymáshoz mű (művész) és befogadó. Ezt az intimitást biztosítani kell. A Magyar Műhely szerkesztői pedig ezt meg is teszik. 1 A konceptualizmusról szóló kutatásom a Papp Tibor vizuális költészetét tárgyaló doktori disszertációmban olvasható. L. Simon László művészkönyvének concept vonásait elemezve a bevezetőben az ott közölt megállapításokra, részletre támaszkodom. (Testet öltött szavak. Papp Tibor vizuális költészete, Magyar Műhely, Budapest, 2012, 205-211.) 2 Lucy Lippard kritikus fanyar megjegyzése szerint a conceptual artnak annyi definíciója létezett, mint amennyi konceptualista művész volt. Lásd Tony Godfrey, Conceptual Art, Phaidon, London, 1998 (reprint 2008), 13-14. 3 Hajdú István, Concept Art, Kísérlet egy műfajtalan műfaj rendszerezésére, www.c3.hu/collection/kon- cept/images/hajdu.html 4 Siegfried J. Schmidt, Perspectives on the Development of Post-Concrete Poetry = Precisely: 13-14-15-16 Poetics of the new Poetries, szerk. Richard Kostelanetz - Benjamin Hrushovski, New York, 1982,114- 115. Viszont Schmidt téved abban, hogy a concept art „cél nélküli művészet” lenne, hiszen például a Hans Haacke által képviselt irány is politikus művészet volt. Haacke mellett Mary Kelly, Martha Rosier és Victor Bürgin is „alkotói módszerként” használták a politikai művészetükhöz a konceptu- alizmust (Tatai Erzsébet, Neokonceptuális művészet Magyarországon a kilencvenes években, PhD disz- szertáció tézisei, ELTE, Budapest, 2006,17). A conceptual art politikai kontextusa már az 1960-as évek második felében kialakult. Az amerikai nemzet életében az 1968. év ugyanis „annak a válsághelyzetben lévő hatalomnak a tetőpontját képviseli, amely számára a conceptual art szimptóma és diagnózis is egyben”. A vietnami katonai vállalkozás gyalogsága - humorból, kétségbeesésből, vagy pusztán összezavarodott virtuskodásból - régi hadműveletek elnevezéseit, barátnők neveit, háborús neveket (Far from Fearless, Mickey’s Monk, Avenger V, Short Time Safety Moe), agyszüleményeket (Born to Lose, Bom to Raise Hell, Born to Kill, Born to Die - vesztésre, pokolra, öldöklésre, halálra születve), információkat írt a sisakokra és légvédelmi kabátokra (Hell Sucks, Time is on My Side, Just You and Me God - Right? Why Me?). Ez a kezdeményezés művészeti formává vált. Tim Page fényképész sisakja, akinek képei leginkább megragadták Vietnam zűrzavarát, például Frank Zappa-t idézte: „Segítség, Kő vagyok.” Mások a sisakjukra naptárt róttak, és áthúztak rajta minden egyes napot, amit letöltöttek és túléltek. „Óriási elégedetlenség van a modern kultúra romboló erőivel szemben: háború, szennyezés és a természetnek az általánosságban elterjedt hanyagolása” - írta a San Franciscó-i művész, Tom Marioni 1969- ben. Azzal, hogy a conceptual art hangsúlyozta az igazság és hazugság kimondását, és elégedetlen 153
