Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 4. szám - Kelemen Erzsébet: A szó megvonása

vészkönyvekét, amelyek eredete a XX. század első évtizedeire nyúlik vissza, a futu- rizmus, a kubofuturizmus, a dadaizmus, a konstruktivizmus, a szuprematizmus, a zenitizmus és a szürrealizmus műtárgy-kezdeményezéseire. Szombathy Bálint a művészkönyvek négy alaptípusát különbözteti meg: a könyv mint tárgy, a könyv mint műalkotás, a könyv mint dokumentum és a könyv mint elméleti objekt csoportját.25

L. Simon László cím nélküli, valójában a kötetmegjelölésre és a mű megalkotására az ISBN 963 7596 26 7 (1997) jelzést használó miniatűr könyve a hazai irodalmi konceptualizmus történetében innovatív, enigmatikus erejű alkotás. A kötet a műalkotás kategóriájába tartozik, de az elméleti objektre jellemző tulajdonságokat is magában hordozza. Művészkönyve a koncepció elsődlegességének jele, a demate- rializáció megnyilvánulása. Az elanyagtalanítást nemcsak a könyvméret mutatja (16 cm gerincmagasságú, s csupán 43 mm széles és 21 piciny, karcsú lapból áll), de a gondolat tárgyiasításának megvonása is: az alkotó és a néző fejében létezik a mű. Az ISBN-szám ugyanis a meg nem jelenő műre utal, de úgy, hogy közben önmaga lesz a mű ideája, gondolati magva, megvalósulása.

i. ábra

(L. Simon László, ISBN 963 7396 26 7)

Az ISBN (International Standard Book Number) azonosítószám 2007. január 1. előtt tíz jegyből állt.26 Az első jegy, a nyilvántartási csoportelem az országot vagy a nyelvi területet jelölő kód. A köteteim első jegye tehát Magyarország azonosítója (963). A második számcsoport, a kérelmezőelem a kiadót azonosítja (a Magyar Műhely Kiadó azonosítója: 7596). Az ISBN harmadik számcsoportja a kiadó által megjelentetett könyv azonosítására szolgál (26). Az utolsó, az ellenőrző jegy pedig az egész számsor matematikai ellenőrzésére szolgál (csak egy számjegyből áll; jelen esetben: 7).

145