Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 1. szám - Pelle János: A humorista

- Érdemes megnéznie lencse alatt. A treponema pallidum lenyűgöző baktérium. Hihetetlenül szívós. Ha beeszi magát az idegrendszerbe, magának annyi. Tabes dor­salis. Vagyis elrohad a gerince és meglágyul az agya. Vége van. Kampec doloresz. De rögtön eszébe jutott, hogy hányszor hitte az utóbbi két évben, hogy vége, nincs to­vább. Amikor elindultak a Don-kanyar felé, hogy felváltsák az első vonalban lévő muszosokat. Aztán három napi gyaloglás után mégis visszafordultak, mert áttörtek az oroszok. Vagy amikor Borban a német katona magához parancsolta, hogy vigyen le valami dög nehéz kábelt a bányába, robbantáshoz. Akkor azt hitte, soha többé nem látja meg a napvilágot. Mégis feljöttek, sőt, a fickó még cigarettával is megkí­nálta. Ha választania kell a Tabes és a golyó között, még mindig az előbbi.- Ne essen kétségbe... Ha csak higanyos kenőccsel kenegeti magát, akkor is van még tizenöt-húsz éve. Tudja, hány híres embernek volt szifilisze? Casanovának, Nietzschének, Schubertnek, Van Goghnak, Al Caponénak... A magyarok közül pedig Adynak és Munkácsynak. A nagy Lenin is megkapta. Ha igaz, még 1902-ben, Pá­rizsban, egy utcalánytól. A fertőzés az agyára ment, ezért nem mutatkozott 1921 után a nyilvánosság előtt. Egy angol lapban olvastam, hogy Pavlov, a nagy tudós 1928-ban kijelentette, hogy „a forradalmat egy szifiliszes robbantotta ki”. Csoda, hogy a bolsevikok életben hagyták. Egyébként, tudta, hogy Lenin felmenői között tatárok voltak? Elege volt a kutyafejűekből. Hallani sem akar róluk. De Joliról sem, Pedig ő sze­gény nem tehet semmiről. Valójában hálásnak kellene lennie neki, hiszen ő hívta fel a figyelmét a bajára. Három napja még úgy érezte, akár együtt is maradhatnak. Egyszerű teremtés, kedves, és egész jól főz. Kell ennél több? Mostanra már nyoma sem maradt annak, amit iránta érzett. Vérbajos kurva, csak az hiányzik, hogy újra megfertőzze. Majd talál más nőt magának. Nemcsak a kávéházak ruhatáraiban ér­demes körülnézni.- Magának szerencséje van. Időközben Erlich hatszázhat próbálkozás után fel­fedezte a Salvarsant. Hatóanyaga az Arsphenamine, ez a jótékony arzénvegyületet. Ha a maga Wassermann próbája pozitív, amit majdnem biztosra veszek, kap két in­jekciót a farpofájába. Nem lesz kellemes, izzadni fog tőle, hólyagok támadnak a bőrén, de elmúlik. És mivel idejében elkaptuk a kórt, kikúrálom. Köszönheti annak, hogy annyi Salvarsant vásároltam össze, még az ostrom előtt, amennyit csak tud­tam. Éreztem, hogy szükség lesz rá. Ha kifogy, nem tudom, honnan lesz utánpótlás. De nekem talán nem is lesz szükségem rá. Elmegyek innen, amint csak lehet, jó messzire. Csak akkor nyugszom meg, ha már a hátam mögött tudom az óceánt. Nemi betegek mindenütt vannak, kezelni is kell őket. Nem maradok kenyér nélkül. Na, Isten áldja fiam, és jöjjön vissza kedden, ugyanebben az időben, hogy megszúr­hassam. Irigyelte az öregurat azért, hogy utazásra, új életre készül. Orvos, az ő szakmá­jával megteheti. Igaz, a kora miatt már nem számíthat nagy karrierre. De talán, ha engedik praktizálni, még nyugodt élete lehet Amerikában. Neki viszont maradnia kell ebben az országban, akár tetszik, akár nem. Nem ért semmihez, egyetlen szak­mát sem tudott megtanulni. Csak magyarul beszél. Az üzlethez nincs érzéke. írt ezt-azt, újságcikkeket, humoros smoncákat, mielőtt bevonult, ez minden. És most, hogy nagy nehezen kibekkelte, hogy agyonlőjék, még a szifiliszt is megkapta. Bár 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom