Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 3. szám - Csák Gyula: Háttér (önéletrajzi részlet 18.)

Nemsokára országút melletti étkezőhöz érkeztünk, ahol többnyire kecskelábú asztaloknál állva lehetett fogyasztani. Mindannyian oda sereglettünk, hiszen reggeli nélkül voltunk.- Hideg uborkaleves, tarator - adtam fel a rendelést a tolmácsnőnek, de oda se bagózott. Intézkedett, anélkül, hogy velem bármit megtárgyalt volna. Imponált is ez a magabiztosság, ámbár gyanakodtam, hogy az irántam érzett bizalmatlanság az alapja. Másik fúrcsaságnak azt találtam, hogy a fiúk a lehető legtávolabbi felvevőhelyhez nyomakodtak, noha itt nem volt árkülönbség, ami indokolhatta volna, hogy elkü­lönülten étkezzenek. Zacskókból kezdtünk rágcsálni a tolmácsnővel s távolodtunk lassan a sátortól. Amikor bizonyosan hallótávolságon kívülre értünk, szétnézett a tolmácsnő és tele szájjal, de azért jól érthetően mondta:- Budapesten és Debrecenben ellenforradalmi felkelés tört ki, amit azonban a szovjet csapatok levertek. Tompa dübbenést éreztem a mellemben s az ég felé néztem.- Mit lát? - kérdezte a tolmácsnő.- Egy fejet formáló szürke felhő rám mosolygott.- Ne akarjon égiekkel ismerkedni. A földön van dolga.- Szegényes mimikája van annak a bizalmaskodó felhőnek, de ni! - már el is bújt. Emlékszik még kocsi parancsnokunk bon mot-jára? Úgy hangzott, hogy a sztá­linizmus hosszú csóvájú üstökös, ami visszatér a pályáján. Lehet, hogy ezt a jelen­séget is láthatnám az égen, ha éjszaka néznék fel.- Értette, amit mondtam?- Értettem, de nem tud a fejemben képpé formálódni. Mi történik?- Tegnap éjjel elfoglalták a rádiót és ledöntőtték a Sztálin-szobrot.- Kik?- Az ellenforradalmárok.- Kik azok?- Akiket fellázított például az írószövetség, amely nem az egy nézetet vallók, hanem a különböző nézetet elhallgatok együttese. Meg a reform kommunista ér­telmiség. Együtt szervezték és vezették a tegnapi tüntetést, ami társadalmi porvi­harba torkollott. Kivágták a zászlóból a magyar címert. Lyukas zászlókat lobogtatnak. Beérett a végeláthatatlan gyűlöletkampány, amit a kommunista kor­mány ellen folytattak Magyarországon Nagy szelet kapott és most dagad a vitorla! Gyürkőzik Magyarország a múlt ellen, de nem küzd a jövőért. Jövőépítés helyett a múltba megy vissza, miközben rengeteg vért áldoz. Mennek az elvakítottak, akár vak ló a gödörnek. Az utolsó mondat a tolmácsnőé volt, de a többit valamilyen politikai eligazításon hallhatta. Soha nem fogalmazott ő így, ha nem tolmácsi kötelességéből fakadt. Már mondatai közben kezdtem hátrálni, ő követett, s visszajutottunk a sátor közelébe. Láttam, hogy az idősebb sofőr az orrnyerge fölé, a szeme közelébe emel­kedő sörös korsó szélét is nézte, miközben felém is bandzsított. Elhallgatott a tolmácsnő és mintha kényszeredett zavar állt volna be. Nehéz, ügyetlen csend ereszkedett ránk az után is, hogy autóba ültünk. 146

Next

/
Oldalképek
Tartalom