Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1. szám - Sajó László versei
leszek nemsokára halott legyen meg a Te akaratod! én ugyan mit akarhatok? élni ÉLNI ÉLNI ÉLNI SABAKTAN1! felküldtél a hegyre meghalni semmit nem kértem nem reméltem csak még nem éltem annyi mindent nem láttunk mi ketten! a kertben ezen a hosszú irgalmas őszön egy dércsípte kóbor diólevélre csak ennyit írtam: készülődöm mire? mire a levelek lehullanak hulla vagy mondom magamnak és nem csak a rím miatt Neked ilyet hogyan is mondanék? költő volnék de rossz a kép az ősz szép színes halál hull a fákról ismerős ez a lágy nesz szívemben egy harkály lakik hallgatnám ítéletnapig mielőtt még minden miután lesz gesztenye hull rám az idő rendesen kiszámol csak úgy sétálgatok kifelé a világból buja parkon át aztán sivatagos mezőkön keresztül ha tudnád miken megyek keresztül dehogynem tudod ezt adtad nekem keresztül hallgatsz mit is mondanál halott madár dalolt a fán azt dalolta... mit is dalolt nem tudja már mert halva volt látod ilyeneket írok zizegnek a levelek papírok persze csak a rímkényszer végett össze is gyűröm ezeket a levélkéket mert nincs a levelemre bélyeg és szólítalak Téged 6
