Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 4. szám - Benkő Krisztián: Propaganda, dokumentarizmus, esztétikum

tevékenységében, a MANSZ vezetőjeként és a Napkelet főszerkesztőjeként: „hogy beteljesüljön a feltámadás...” (445).

1 Az írás a 2012. április 14-ei „Prózahorizontok. Tormay Cécile és a Napkelet" című konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata, és részlet egy készülő nagyobb tanulmányból.

2 Bánki Éva: „Lobogó sötétség. Tormay Cécile: Bujdosó könyv” Múltunk, 2008/2., 99.; Tegyük hozzá, hogy Hayden White történelembölcseleti kutatásai óta még a műfajilag történetírásként meghatározott művek esetében is csak szubjektív nézőpontú szövegekről beszélhetünk. Vö. Kollarits Krisztina: Egy bujdosó írónő - Tormay Cécile. Vasszilágy: Magyar Nyugat Kiadó, 2010, 82-83.

3 Kollarits Krisztina: „Szereplője lettem a halálos, komor tragédiának« Tormay Cécile Bujdosó könyve' Magyar Napló 2009/3., 23.; Szigeti Csaba a műfaj lényegében már tisztázott kérdését újra elővette 2011-ben, és a filológiai adalékok útvesztőjében sajnos beváltatlan maradt ígérete, miszerint vizsgálódásának célkitűzése „[pjolitikum helyett poétika”. - Szigeti Csaba: „Tormay Cécile Bujdosó könyvének műfaja” Forrás, 2011/5., 45.

4 Orwell, George: „The Frontiers of Art and Propaganda” Listener, 1941. május 29.

5 Szerb Antal: „Tormay Cécile” Nyugat, 1937/5.

6 A következőkben idézett részletek a legújabb kiadást veszik alapul: Tormay Cécile: Bujdosó könyv. Szeged: Lázi, 2009; az oldalszámokat a főszövegben közlöm zárójelben.

7 Boehm, Gottfried: „A képleírás”, in: Thomka Beáta (szerk.): Narratívak 1. Képelemzés. Budapest, Kijárat, 1998, 19., 36.

8 Kosztolányi Dezső: Édes Anna. Budapest: Osiris, 2000, 9.

9 A szöveg egy helyén Tormay fel is oldja a plakátok és készítőik közti metonimikus viszonyt: „A mi korunknak csak - plakátjai vannak! És a mostaniaknál aljasabb, ocsmányabb plakátok sem emberek formájában, sem papiroson sohase voltak forgalomban’ ’(186).

10 A Vörösmarty-féle „állatember” kifejezés részletesebb értelmezéséhez ld. Benkő Krisztián: „Tömegiszony (Vörösmarty Mihály Julius Caesar- fordítása)”, in: Uő. Önkívület. Olvasónapló a magyar romantikáról. Pozsony: Kalligram, 2009, 175-191.

11 A következőkben az újkatolikus fordítást és jegyzetanyagát használom: Biblia. Budapest: Szent István Társulat: 2000

12 „A »megalapozó mítosz« fogalmát Jan Assmann vezette be a szakirodalomba, olyan elbeszélést ért alatta, amelynek lényege, hogy »a múltra hivatkozik, hogy onnét vessen fényt a jelenre és a jövőre [...], szükségszerűnek és változtathatatlannak« láttatva a jelent”. - Kollarits Krisztina: Egy bujdosó írónő. Tormay Cécile. Vasszilágy: Magyar Nyugat Kiadó, 2010,72.

63