Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 1. szám - Marek Viktor: A Kesztölci Köztársaság

A következő napokban a nemzetőrök rengeteg fegyvert hoztak az esztergom-tá- bori9 laktanyából, és azt mind szétosztották maguk között. Szereztek egy harckocsit is, amit a falu határában hagytak a magyar katonák a forradalom kitörésekor. A falu népe félelemben élt, mivel felelőtlen emberek kezében voltak a fegyverek.

A falu újonnan választott vezetői földet is akartak osztani. Egy helyütt a falu határában meg is próbálták, de aztán összevesztek a kérelmezők, így felfüggesztették a földosztást. A bányászok nem jártak dogozni, teljesen leállt a termelés.

November 4-én „visszajött a szovjet hadsereg rendet csinálni a nagy zűrzavarban, megmenteni az országot a pusztulástól, visszaállítani a munkáshatalmat, megvédeni a szocialista vívmányokat, hazánk függetlenségét.”10 Ennek a híre Kesztölcre is eljuKárolyi Antal: Művelődési és Sportház

tott. Amikor a falusi ellenforradalmárok hírül vették, hogy megalakult a Kádár-kormány, összeszedték a kommunistákat, és a tanács- illetve a tsz-elnök kivételével bezárták őket a párthelyiségbe. Halálra ítélték őket, de a kivégzéshez már nem volt merszük. Kertész Ferenc lemondása után a Nemzetőrség parancsnokhelyettesét, Si- monek Lukácsot választották meg az új „köztársasági elnöknek”. A dúlás és fosztogatás december 15-ig tartott, amikor is karhatalmisták érkeztek Kesztölcre a nemzetőrség lefegyverzésére. Statáriális úton három embert ítéltek el fegyverrejtegetésért. Minczér Józsefet halálra, Minczér Károlyt 10 évre, Dudik Aladárt 15 évre ítélték. Simonek Lukács elbujdosott. Fekete Mihály nyugatra szökött. Ezzel fejezik be az újságok a történtek ismertetését.

így született meg tehát az a legenda a faluköztársaságról, amely tökéletesen illett a Kádár-rendszer által sulykolt történelemképbe.

90