Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 1. szám - Kulin Ferenc: Túlélési stratégiák

elsősorban nem az érzelmeket, hanem a lelkiismeretet szólítja meg. A lelkiismeretet a szónak nem hétköznapi, hanem ha tetszik, kanti, heideggeri: egzisztenciál-filozófiai, vagy éppen a XX. század erdélyi filozófusa, Varga Béla által adott értelmében. A ’lelkiismeret’ szónak e mélyebb jelentéstartalma szerint az együttérzés, a megrendülés élménye eltörpül a személyes létezésünk értelmének titkát feszegető kérdés sokkoló hatásával szemben. Azzal a kérdéssel szemben, amely így szól - bármily patetikusan hangozzék is, egyszer mindenkinek fel kell tennie magában vajon mi magunknak van-e olyan ügyünk, amelyre feltennénk az életünket is ?! Ha van: képesek vagyunk- e a kockázatvállalás folytonos készenléti állapotában élni? Ha nincs: miért hisszük,

Zalotay Elemér: Kámoni Csillagvizsgáló

hogy bármi is - rangunk, pozíciónk, műveltségünk, nemzeti hovatartozásunk - felhatalmazhat az ítélkezésre mások elvhűsége, elkötelezettsége felett?!

Batthyány Lajos és az aradi 13-ak példája nem arra ösztönzi tehát a kortársakat, hogy folytassák vagy kezdjék újra azt a fegyveres harcot, amely a túlerővel szemben végképp esélytelenné vált, hanem hogy az adott feltételek között vigyék tovább a reformkor legértékesebb örökségét: a közügy szolgálatának az egyéni sorsprogramokat is formáló éthoszát.

Lám, amikor az 1848/49-es szabadságharcunk hőseire, hősi halottjaira és mártírjaira emlékezünk, kétfajta örökség folytathatóságának, használhatóságának problémáival is szembesülünk. Egyfelől egy mindmáig le nem zárult történelmi folyamat sodrásában lélegzetvételnyi szünetet teremtve magunknak újra és újra mérlegre kell tennünk egy csaknem két évszázada kezdődött kollektív vállalkozás célját és eredményeit, másfelől értelmeznünk kell a világosi katasztrófa politikai következményeinek a szellemi életünkre - az irodalomra, a kultúrára - és nem utolsósorban az önszemléletünkre, a lelkiismeretünkre gyakorolt hatását. Mert amiként nincs a je73