Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 6-7. szám - Tóth Erzsébet: Lakitelek
kedves Lajos elveszett akkori hozzászólásom úgy emlékszem a televízióról és a történelemoktatásról írtam közben meghalt Illyés ott álltam szürke kosztümben a díszőrségben arra gondoltam jól vagyok-e felöltözve Esterházyra emlékszem a szemével köszönt akkor az elég volt arra a napra később észrevétlenül elterjedt Lakitelek többnyire megrémültem a sok embertől de mentem busszal autóval autóstoppal később saját autóval a legelső vidéki utam Lakitelekre vezetett értelmet akartam adni az autónak megnézni milyen az a ház az az udvar üresen beszélgetni Lezsákkal csak úgy nem lehetett nagy munkában vagyunk mondta igaz közben tíz év telt el már nem kell elmennem hogy ott legyek mert amikor Csoórit hallom beszélni karácsony reggelén a rádióban az is Lakitelek az is ez a tízéves aprómunka és Szentendre is Lakitelek volt csak Szentendrén és Szentendrén még nem volt divat „nagyimrézni" csak egy pillanatra elakadtak a lélegzetek később a Jurta színház is csak Budapesten a Hősök tere is a Parlament is mi ugyanott vagyunk csak a rendőröknek kell mindég költözködni. (Hitel, 1989. 10. sz. 16-17. p.) 100
