Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 5. szám - Sándor Imre Márk: "...valami kenyérízű, ami nélkül most már nehéz volna meglenni"
3 SÁNDOR IMRE MÁRK „...valami kenyérízű, ami nélkül most már nehéz volna meglenni"’ AZ ÉTELEK ÉS AZ EVÉS SZEREPE AZ ISKOLA A HATÁRON-BAN Az Iskola a határon szövegében rendkívül sűrűn jelennek meg a különféle ételek, ízek illetve maga az evés. Ez a tény olyan feltételezést ébreszt, miszerint az ételek és az evés aktusa, valamint az evéshez kapcsolódó egyéb vonatkozások - helyek, történések, motívumok, szimbólumok - talán önmagukon túlmutató szereppel is bírnak. Az Iskolában a táplálkozás gasztronómiai vagy zsigeri életösztönhöz kapcsolódó megjelenései talán nem állnak annyira előtérben, mint például Krúdy vagy Móricz műveiben, ellenben a művet végigkísérő folyamatos felbukkanásaiknak köszönhetően mégis érdemes megvalósítani egy olyan újraolvasást, ami az előbbi feltevést igyekszik megvizsgálni. Egy újraolvasáson alapuló újragondolás akarva vagy akaratlanul a már jól ismert megállapítások mentén indul útjára. Azonnal felfedezhető, hogy a regény szerkezetét alapvetően meghatározó határ motívum jelenlétét néhány jól körülhatárolható ételtípus is erősíti. Bizonyos ételeknek nincs helyük a katonaiskolán belül. Orbán Elemér süteménye már az első napon sem, és később sem tudja „betölteni” azt a funkciót, amire süteményként hivatott. A sütemény - Orbán linzerei vagy Bébé ,,[f jügével, mazsolával, mandulával, cukrozott gyümölcsökkel készült”1 lomnici kenyere - nem adhat teljes, rendszeres, hosszú elmerülést „az evés gyönyörűségében”2 a jogos tulajdonosnak. A sütemény a kinti világ étele, az iskola világán kívül tudja megfelelően betölteni feladatát. Az iskolába is csak csomagban érkezhet, és nagy valószínűséggel szétosztatják születés- vagy névnap híján. Egyébként is, a szünetek végén behozott kinti ételeket - amilyen például a „szalámi, szardínia, sütemény” - „az ember rendszerint az éjjeliszekrényében vagy a szalmazsákjában rejtegette”, azonban „Merényi, a Varjú, Burger és Hornok délutánonként felszöktek a hálóterembe, és fosztogatták a felfedezett rejtekhelyeket.”3 Az említett süteményt, cukorkát, törmelékcsokoládét vagy a boldog civil emlékek közt felbukkanó fagylaltot nem találhatunk az iskola kerítésén belül. Az édes íz az iskola határain belüli területen ritka, és időnkénti váratlan megjelenési formáik (töltött csokoládé, szaloncukor, gyümölcsíz, kintről hozott sütemény) mindig konfliktusokhoz kapcsolódnak. Az ételekhez kapcsolódó terek is mások a kinti és benti világban. A katonaiskolában az evés elsődleges tere a nagy, földszinti, bolthajtásos közös étterem. Az évfolyamonként * Elhangzott 2012. május 12-én Kőszegen, az Ottlik 100 rendezvénysorozat keretében rendezett „...ami biztosan van...” című konferencián 52
