Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 1. szám - Gál József: "Szombathely, a mi városunk"

így az egy és félszobás lakást kinőttük. Újabb, nagyobb lakást igényeltem. Igaz, na­gyobb lakást ritkán építettek, végül nehezen, de felajánlottak egy kettő és félszobás OTP-lakást a Derkovits telepen. Ez egy többszintes épület földszinti lakása volt, az előtte haladó járda felett 15 centiméterrel. Ehhez még hozzájárult a kivitelezés gyalá­zatos minősége, a rossz alaprajzi elrendezés, a vasrácsos ablakok és egy tekintélyes be­fizetendő összeg. Az ajánlatot nem fogadtam el, ezzel egy életre kizártam magam a jogosultak köréből. így más lehetőség hiányában építenem kellett. Szerencsémre akkor, 1975-ben már volt lehetőség egyéni szervezésű társasház építésére, viszonylag kedvező hitelfeltételekkel. A nehézségeket nem részletezem, a magyarok fele már átélte, vagy már unja a mesét. Munkaerő és anyag hiányában az építés 10 évig tartott. Kérdezed, hogy a lakásválasztás mit jelent: Hát ezt: Egy minimális igényességet bármi áron. Mi a város értelmezésetek szerinti Minden esztendőben megjelenik a sajtóban a híradás - ma már csak néhány másodpercre a televíziós hírekben is hogy x település - városi rangot kapott. Város Párizs, város Budapest, Szombathely is, meg - bocsánat - Vép is. H. J. Olyan település, amely a benne tartózkodók számára választási lehetőségeket kínál. Ezek száma szabja meg, hogy a város milyen életlehetőséget, milyen szabadsá­got jelent. A város polgárrá tesz. A lehetőségek között emlitem a szolgáltatások körét, a szabadidő eltöltésének változatait. Bük például akkor kérte a várossá nyilvánítást, amikor a városi jogállás semmi különösebb előnyt nem jelentett, viszont elvesztette a falusi turizmus utáni kedvezményeket. Az okos várospolitika, stratégia arra ügyel, hogy csak olyan településeknek adja meg a városi rangot, a vele járó kiváltságokat, melyek egy-egy körzetet látnak el. A vonzáskörzet szó fejezi ki ezt a fogalmat. A vá­rossá válásnak vannak praktikus okai is, például a közigazgatás, az ügyintézés. A von­záskörzet lehet kisebb vagy nagyobb körű, lehet európai méretű is. A bankvilág központja például a negyedmillió lakosságú Bázel, ezért itt több pénzember fordul meg, mint Párizsban. M. L. A középkorban a városi rangot a települések megvásárolták, vagy bizonyos szolgálatokért kapták az uralkodótól vagy a földesúrtól. A városi rang meghatározott kiváltságokkal járt, amely a megnevezésben is kifejezésre jutott. A mezőváros a me­zőgazdasági termékek piaca, míg a szabad királyi városok inkább a törvényhatóság, a vallásgyakorlás, oktatás, stb. központjai voltak. Ma rangot venni nem lehet, igaz, különösebb kiváltságokkal sem jár a város megnevezés. A címet a parlament adja és a cím megszerzéséhez bizonyos, törvényekben meghatározott feltételeknek kell meg­felelni. Napjainkban - úgy tűnik - a feltételeket úgy határozták meg, hogy annak minél több település meg tudjon felelni. Mi a város ? Véleményem szerint a város attól város, hogy a nagyobb népességszá­mon és gazdasági erőn túl valami olyat szolgáltat a környező települések számára, ami ott nem biztosított. Ez lehet közigazgatási, oktatási, vallási, egészségügyi, sport, turisztikai és még sok más szolgáltatás, ami együtt jár a társadalmi középosztály meg­3

Next

/
Oldalképek
Tartalom