Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 1. szám - Gál József: "Szombathely, a mi városunk"
jelenésével, a közösségi épületek szaporodásával. A magyar városok közül minden szempontból kiemelkedik a főváros, de megnevezésben és megjelenésben kiemeltek a megyei jogú városok is. Ez utóbbiak közel azonos vonzáskörzettel, közel azonos szolgáltatási körrel, közel azonos fejlettségűek. Ma már a közművek kiépítettsége, az utak minősége, a városi közlekedés színvonala közel azonos a nagyobb településeken. Minél magasabb színvonalú és minél sokrétűbb a szolgáltatás, annál inkább városnak tekinthető a település. A jelző nélküli városok közt már nagyobbak a különbségek. Tartalmában a lakosszám, a szolgáltatások sokrétűsége és színvonala, a gazdasági élet pezsgése teszi várossá a települést. A városias megjelenést inkább a település történeti múltja, a műemlékek mennyisége és minősége határozza meg. Kőszeg és Vép összevetésével ez könnyen belátható. De vehetjük példaként a két frissen várossá vált települést, Oriszentpétert és Büköt is. Az előbbi kevés és fejletlen szolgáltatással, utóbbi nagyobb régiót kiszolgáló fejlett egészségügyi, rekreációs, turisztikai szolgáltatással. Ez a fejlettségi különbség a városias külsőben is egyre nyilvánvalóbb. Lajos a város történelmi múltjának meghatározó szerepét hangsúlyozta. Szombathely a nagy történelmi múltú városok közé tartozik. 1943-ban - amennyire a háborús viszonyok lehetővé tették - az alapítás 1900. évfordulóját ünnepelték. A város azonban nem csak épületek összessége. Az egyes épületek is fontos szerepet játszanak a történelmükben. Ti Szombathely melyik 10 épületét tartjátok a legjelentősebbnek a város alapításától a második világháború végéig építettek közül? H. J. Én nem 10-et, 12-t említenék. Értelmezésemben azonban a jelentős nem a legszebbet jelenti. A jelentőségnek legalább két fázisa van: az egyik - mit jelentett saját korában és mit az utóéletében. E szerint az építési sorrendben mondom. A Ferences templom. A XIV. század végére épült meg gótikus stílusban. A török hódoltság idején erősen megrongálódott, használhatatlanná vált. Sennyei István győri püspök és királyi kancellár szorgalmazására az elmenekült ferencesek 1630-ban költöztek vissza a romok közé. Akkortól épült meg fokozatosan mintegy évszázad alatt a ma látható épület. 1930-ban lett plébániatemplom. (XIII. Leo pápának köszönhető, hogy Európa-szerte megszaporodott a plébániák száma.) A napjainkban látható 1670 körül épült barokk Domonkos {Szent Márton) templomnak. legkevesebb három elődje volt a mai helyén. Közvetlen elődje évszázadokig plébániatemplomként szolgálta a környező települések lakóit a várban lévő templom helyett. A domonkosok számára épült barokk templom 1930-ban ismét plébániai rangot kapott. Ezt követően toldották meg nyugati irányban, a főhomlokzatát a korábbival azonosan építve meg. A püspöki palota igazi lökést adott Szombathely várossá válásához. 1783-ban He- fele Menyhért tervei szerint egy „kisebb bécsi palota” került a lebontott keleti külső várfal helyére, az egykori Úri (ma Széchenyi) utca tengelyébe. A. Székesegyházat szintén Hefele tervezte. Az 1791-1809 között felépült hatalmas templomban kétszer is elfért a város akkori lakossága. A kiváló építész tanulóéveit a 4
