Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 2-3. szám - Czakó Gábor: Az ismeretlen eredetű magyarság

Akad köztük három tiszta szabar:

Szabar (Vas m. ma Burgenland Zuberbach) Puszta szn-ből keletkezett magyar névadással. Vö.: Székelyszabar.

Székelyszabar (Baranya m.) 1389: Zabar, vö: Zobor nyugati szláv sz. névből.

Zalaszabar (Zala m.) 1239: Zobor, szintén az előbbi szláv névből eredett.

Szápár (Veszprém m.) 1341: Zapar, az ide valósi grófi család nevében Szapár(y). Kiss Lajos bizonytalan, talán szerb - vö.: Sapari helység a középkori Koszovóban. Csak egyben biztos az akadémikus úr: magyar/szabar nem lehet.

Szaporca (Baranya m. Kémeshez csatolva) 1177/1500: Supurkan, 1251: Zap(er)ca, a Szaporca folyóról vette nevét - 1177/1500: Supincza, Supurcha talán a kikövetkeztetett szláv *Sporica-ra megy vissza 1. még szb.-hv. spör - ’lassú’, ’cickafarkkóró’ és -ica végződés.

Szirák (Nógrád m. 1219/1550 Serrach) Borsodszirák Borsodban és Cirák a régi Sopron megyében, Kiss a szót bulgár ’Szirák’ ’utószülött fiú’ személynévre vezeti visz- sza, de említi forrásként a szb.-hv. szirák szolga’ szót, és a szegény ember’ jelentésű cseh Sirákot. Van tehát elég szirák’ a szláv nyelvekben!

Sobor (Győr-Sopron m.) 1314: Sobur, szláv sz. névből.

Szomor (Komárom m.) 1269: Zumur, talán a szomja szó ’szom’ gyökéből.

Szopor (Kolozs m.) - Alsó- Felső-, és Mezőszopor (Közép-Szolnok m.) 1320: Zupur - a szláv szpor szapora’ szóból jött.

Szováta (Erdély, Maros szék) 1581: Szovátha, a székely Szovát ág nevéből! Tehát egy székely csoportot hívtak szovátnak! Továbbá: Bágyogszovát, Hajdúszovát, Ma- gyarszovát.

Szövérd (Erdély, Maros szék) 1332-7: Suerd. A szabír, szavar népnévre mehet visz- sza, ami a török ’tévelygő’, bolyongó’ szóból ered.

Zabar (Nógrád m.) 1332: Zabary, a Zabor cseh helynévből;

Zábor (Túróc vm.) a szláv Zabór helynévből: ’fenyves mögötti hely’.

Zabarla, 646 m magas hegy a Zempléni hegységben. 1682: Zaballa. A szlovák zabralje - ’kősziklák mögötti hely’ szóból.

Zahar, (Szlovákia, Ung m.) 1431: Zahar, előfordul Záhor alakban is. A szlovák Zahar - Zachariás származéka.

Zavar (Szlovákia, Pozsony m.) 1255: Zovor. Szláv, a cseh Závory t. számú helynévből.

Zobor 589 m magas hegy Szlovákiában, Nyitrától észak-északkeletre. Szláv, óegyházi szí: sbor, gyülekezet, zsinat, zbor, stb. A név elsődlegesen remeték, v. szerzetesek gyülekezőhelyére, konventjére vonatkozhatott, s később tapadhatott a hegyre. Jó a föltételes mód, mert semmi adat nincsen a zoborhegyi remeték konventjeiről. Más magyarázat: a Sbor cseh sz. névből származott. Hogy a Szabar falunevek állítólagos ősével, a Zobor szláv sz. névből eredt volna, itt föl sem merül.

Zobordarázs, a Zoboralján nem a kiterjedt családot alkotó, hangutánzó magyar ’dar’ gyökből és ’darázs’ szóból, hanem a szb.-hv. Dragomirból lett Draz-ból, vagy a cseh Draz-ból.

143