Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 2-3. szám - Odorics Ferenc: Emlékív: Hajnóczy sámán-költészete
mánikus olvasat vérvalóságról beszél, vérrel írt sorokról szól, s az apokalipszis korát látja megjelenni a Jézus menyasszonyában. A fiú Csillával a Szivárvány moziban ismerkedett meg. „A Szivárvány moziban történt: a kora délutáni előadáson, a »nagyfilm« vetítése alatt a fiú megfogta a mellette ülő nő kezét.”10 A fiú emblematikusan Jézust, Csilla paronomázikusan a csillagokon át a fenti láthatatlan világot, a mozi és a moziban játszott nagyfilm szemantikailag a káprázat földi világát, a Szivárvány pedig ismét emblematikusan a földi és az égi világ közti szövetséget idézi meg. A Jézus menyasszonya felkínálja és megidézi az egykor fennállott szövetséget, melyről Hamvas Béla így ír: „a béke, a szépség és a termékenység ideje, a földön megvalósult tényleges realitás. Amikor a szellemi és isteni erők az emberi sorsba, a közösség életébe, a természetbe és az anyagba szabadon és bőséggel áramlottak, mindazt, ami a földön élt, átvilágították, megszentelték és teljessé tették. A látható világ természetes módon kiegészült a láthatatlannal. Ez tette az életet létté; ez tette egésszé, teljessé, egységgé. Ez az aranykor jellege: a lét.”11 A megidézett aranykori szövetséget a Jézus menyasszonya a vaskor, az apokalipszis, az ítélet alatt állás korába mondja és írja vérrel. Csilla, akinek kezét a kisregény főszereplője a Szivárvány moziban masszírozta hosszan, családi körülményeiről kiderül, hogy „Édesapja három évvel ezelőtt egy körvadászat áldozata lett. A tetemet szokás szerint megnyúzták, kitömték.”12 A kitömés technológiai utasítását hamarosan megtaláljuk a kisregényben, de azt megelőzően értesülünk a 45- ös Colt forgópisztoly előnyeiről, amely elsősorban a tűzgyorsaság növelésében mutatkozik meg, majd azt is megtudjuk, hogy „[a] nyitott ablakon befütyült egy dum-dum golyó, és Csilla nővérének a falra kenődött az agyveleje. (...) Feltakarítottak mindent annak rendje és módja szerint. Aztán a fiú lehajította, ami a nővérből maradt, a sárga keramitkockákkal borított udvarra, hadd legyen egy jó napjuk a macskáknak is.”13 (519.) Ezt követi a borjúvelőből készült velős kosárkák elkészítésének a Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége által javasolt receptje. A kitömés technológiai eljárása a római Il-essel jelölt, az ,Jégy ember preparálása” címet viselő szövegrészben található, amely a kisregény 46 oldalából 7 oldalt vesz igénybe, de ha még hozzávesszük a III-as fejezetet is (címe: Preparátum a lakásban - egész koponyák), akkor azt mondhatjuk, hogy a Jézus menyasszonya - mely már első mondatában emblematikusan, paronomázikusan, szemantikailag stb. megszólítja az aranykori szövetséget - hatodrészben arról szól, hogy a valutáért (értsd külföldieknek) kiadott engedélyek által lehetővé tett vadászatok során lelőtt embertetemeket miként kell preparálni, azaz szabadságuktól végképp megfosztani, s ezt a megfosztást a rabszolgaság és a vélt siker mementójaként a nappaliban kellemesen duruzsoló kandalló mellé állítani. Hajnóczy Péter a Jézus menyasszonyában kíméletlenül és velőt rázóan ítéletet mond. A parancsban írja: „Ki vérrel és mondásokban ír, az nem azt akarja, hogy elolvassák, hanem hogy könyv nélkül betanulják.”14 ítéletet mond és vérrel ír. Nem olvasást akar, hanem tanulást, nem könyvet akar, hanem tudást. Ez a sámán akarása és a sámán hangja. Ne olvassatok, tudjatok! Hajnóczy tud és ítél. Mit helyez ítélet alá? 96
