Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 2-3. szám - Rideg István: Körmendi Lajos legerotikusabb költeménye, a Kettesben (1984)
A 4. rész, a befejezés az extázisbán összekapcsolja a szexet és a halált: a férfiben a szerelmi testi-lelki átadás után „bekövetkezik” a testi-lelki „megsemmisülés” érzete. Amit még az időmértékes ritmus is remekül érzékeltet a lassító spondeuszokkal. u-/uu/u-/ u-/ - u — /u — „Vitéz tusa, tüzek, havak, vígferenckedés, 13 f u u-/ - u u -/u - / uu/u- zuhanás és magos égbe lágy emeledés, 13 f----/ - - / - -/ u-/ uunin csen múltam, nincsen jövöm, jelenem - 12 g u - / — / — / --/ uusötét tenger tükrén táncol tetemem" 11 g Van ilyen, „halálba hanyatló” egyesülésre számos szép példa a világirodalomból is. Az ókortól kezdve - a Bibliától a népköltészetig - gyakori motívum a szerelmi beteljesülésben az önfeladás és a halálban való megsemmisülés képzetének társítása. Az ókori Énekek énekeben (Kr. e. 5. sz.) megtaláljuk ezeket a sorokat: „mert erős a szeretet, mint a / halál, / kemény, mint a sír a buzgó / szerelem”. Ez a motívum járja át a Shakespeare-tragédiát, a Romeo és Júliát (1595) is. József Attila éV/úja (1933) 5. tételének extázisában, fortissimójában is együtt van a születés és a halál misztériuma: „te egyetlen, te lágy / bölcső, erős sír, eleven ágy, / fogadj magadba!...” A székely nép- költészet örök életű remekében, a nemes Gyula Márton és a jobbágyuk szép leánya, Kádár Kata balladájában is (19. sz.-i gyűjtés) a fiatalok „halálosan” szerelmesek egymásba. Hiába vettette Gyulainé Kádár Katát a feneketlen tóba, „hozzája beugrék” Gyula Márton, s úgy találták meg őket „meghalva, ésszeölélközve.” Szerelmükben a halál a beteljesülés. Sőt: ők még a halál utáni átváltozásmotívumban is ragaszkodnak egymáshoz. „Eggyiköt temették ótár eleibe, / Másikot temették ótár háta mögi. // A kettőből kinőtt két kápőlna-virág, / Az ótár tetejin esszekapcsolóttak.” (2.) Az egész 14 soros Körmendi-versen végigfutó páros rímek, amelyek egyébként két illetve három, sőt négy szótagosak, és magánhangzós asszonáncok és tiszta rímek {„Verseghy" - „versei”, „engemet” - „mennyemet”, „partjait" - „sivatagjait”, „ajtaját” - „pitvarát", „váltig - Miatyánkig", „ferenckedés” - „emeledés”), valamint a tiszta asszonánc és magánhangzós asszonánc bravúros kombinációi {„jelenem" - „tetemem"), aztán a fokozásos felsorolások, majd a legutolsó sor alliterációi {„tenger tükrén táncoló tetemem"), sőt az utolsó részbeli hatásos ellentétezés {„zuhanás és magos égbe lágy emeledés”) és a paradoxonszerű tagadás {„nincsen múltam, nincsen jövőm, jelenem"): - mind-mind a boldog, életerős „szex-tett” modelljét hivatottak szolgálni. A férfi és a nő közötti egészséges erotika megvalósítását. Körmendi az érzékiség kifejezésével nem devalvál. Ellenkezőleg: értékeket ad. Körmendi legerotikusabb költeménye egyben a magyar erotikus líra egyik szép, kiemelkedő teljesítménye is. Mára már olyan nagyot fordult tizenöt év alatt a világ, hogy ma, 2009-ben már bármelyik színész el merné mondani. 44
