Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 1. szám - Gál József: "Szombathely, a mi városunk"
elkerülhetetlenné vált. 1885-ben Szentmárton és Óperint községeket a városhoz csatolták. Északkelet és nyugat szabad területein hatalmas laktanyák épültek. A vasútállomás és a Szent István park között 1897-ben elindult a vidék első villamosa, mely kijelölte a kisváros kelet-nyugat tengelyét. A Perint pataktól a vasúti pályaudvarig laza, egymásra közvetlenül vagy rövid térközökkel felfűződő térláncolat alakult ki. Mivel a két régi téren több funkció már nem volt elhelyezhető, az 1950-ben közigazgatásilag, területileg, lakosságszámban, vonzáskörzetileg kiterebélyesedett Szombathely városmagjából szinte sugár irányban több funkcionális csáppal bővítette központját. Északi irányban új mozi, könyvtár és középiskolák épültek. Ebben az irányban épült fel a Művelődési és Sportház, SZTK, közegészségügyi, járványügyi állomás. Az egykori városszélen lévő 1000 ágyas kórház bekerült a bővületbe. Új mentőállomás, sportpályák, sportcsarnok épültek. Északnyugati irányban a legősibb és a püspöki várhoz legjobban kötődő falusias Karicsa helyén és környékén ifjúsági és diáknegyed alakult ki, középpontjában a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központtal, zöldbe ágyazott kollégiumokkal, középiskolákkal, az egykori Faludi Gimnázium igényes toldalékaival háromszorosára bővült. Mindezt, a központtól távolodva termálfürdő, fedett uszoda, strand, csónakázó tó és egy színes szabadidő táj, múzeumfaluval, kalandvárral és önálló kereskedelmi alközponttal rendelkező lakótelep egészíti ki. Ez a rész is magába olvasztotta az egykori városhatáron túl létesült Haladás sportpályát, edzőpályát és fedett edzőcsarnokot. Legújabb létesítménye ennek a városrésznek a Weöres Sándor Színház. A városközpont déli irányú bővítése kisebb területre terjed ki, de az említetteknél tömörebb és szervesebb kapcsolódású. A városháza visszakerült a polgárság főterére, amely mára séta- és rendezvény térré alakult. A zeneiskola, a Bartók Terem, a Képtár, az Iseum, a karneváli célokat szolgáló egykori ferences kert a vigalom, a művészet és az identitás negyede lett és bekapcsolódott ebbe a város egykori Iskola (ma Zrínyi Ilona) utcája sportpályáival együtt. Fel lehetne erősíteni a Brenner parkot is vigalmi centrummá fejlesztve és panoráma kilátóvá alakítani az ún. új víztorony épületét. Ekkor központi funkcionális karjaival legalább három helyen elérné, illetve átlépné a város nagykörútját a kiteljesedett centrum, amely lényegében napjaink valósága. H.J. Ezek után mondom a szerintem legszebbeket. A legszebbnek a Mindszenty (Templom) teret tartom. Beleszámítom az összes határoló épületet, a szemben lévő oldalt, a Szily-szobor környékét is. A másik a hihetetlenül karakteres, háromszög alakú Éő tér, amelyen a város minden építési periódusa képviselve van kisebb-nagyobb épületekkel. Roppant érdekes, „vegyes fölvágott”, érdekes lenyomata a hirtelen városfejlődésnek. A harmadik a Mártírok tere, még így soha ki nem teljesült voltában is. Az eredetileg elgondolt teret a Savaria Szálló épülete kettévágta. A keleti rész maradék szépsége akkor tárulkozik fel, ha közvetlenül a MÁV igazgatóság épülete elé állunk és onnan járatjuk tekintetünket végig az elénk táruló homlokzatokon. A Batthyány tér is a város szép terei közé tartozik, még ha összességében kevesebb rendező 13
