Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 12. szám - Útkeresés rendszerváltó időkben (Beszélgetés Gyurácz Ferenccel)

Bük monográfiáját a Kosáry Domokos főszerkesztő nevével fémjelzett „Száz magyar falu könyvesháza” című millenniumi sorozatba. Ennek a sorozatnak a vasi köteteit én szerkesztettem. Majd 2003-ban szántam rá magamat, hogy egy kis kötetbe gyűjtsem 1981 és 1999 közt írt kritikáim jelentős részét (Kétszűk évtized), s ezzel mintegy le is zárjam szerény, de határozott irodalomkritikusi munkásságomat.- Miért ment el az Életünktől? 1994 óta a Vasi Szemle főszerkesztője. Milyen új lehetőségeket kínált, kínál ez a folyóirat?- Részben az imént említettek miatt mentem el. Az Esterházyék nemzedéke után következők irodalma még kevésbé kötött le, s nem láttam csoportot, vonulatot, tendenciává összeálló törekvést - legföljebb egy-egy magányos alkotót -, amelyekhez akár kritikusként, akár egy némileg egyébként is súlyát veszítő folyóirat beosztott szerkesztőjeként társulnom érdemes volna. Tudom, hogy mások, számomra rokonszenves elveket valló kritikusok változatlan szorgalommal tették tovább a dolgukat, és az ő szívós munkájuk is benne van abban, hogy ma már mintha lenne kigázolás a „paradigmaváltás” posványából - de az én érdeklődésem foka ehhez a kitartáshoz nem volt elegendő.

Ezért amikor 1994-ben nemcsak az Életünk főszerkesztői posztjára írt ki pályázatot a Vas megyei önkormányzat, hanem az ekkor önálló intézménnyé alakítani kívánt Vasi Szemléivé is, beadtam, és versenytárs nélkül meg is nyertem a pályázatot. Elég jól ismertem már ezt az 1933-ban alapított folyóiratot, mert muzeológus koromban írtam egy életrajzi esszéféleséget (az Életünk be) az egyik legrokonszenvesebb vidéki értelmiségiről, az „ezerszárnyú emberről”, a sokoldalú Pável Ágostonról, aki 1944-ig szerkesztette. O példája a vidékiség miatt nem siránkozó, hanem azt előnyére változtató szellemi embernek. Egyik legfontosabb fegyverténye a Vasi Szemle volt, amelynek általa megfogalmazott és főképpen alkalmazott alapelvei ma is érvényesek: teret adni bármely tudományág (kivált a történeti tudományok) Vas megyével vagy környezetével foglalkozó, tudományos hitelességgel, de elég jól érthető nyelven megfogalmazott értekezéseinek, széles merítésű szemle-rovattal, nem zárkózva el teljesen az esszéisztikus írásoktól sem. Távol áll tőlem, hogy Pávelhez hasonlítsam magam, de mindig igyekeztem túltekinteni a szűkebb szakmá(i)m keretein, s ezért nagy kedvvel fogtam a folyóirat külső-belső megújításához. Úgy érzem, buzgalmam az ezredforduló tájára érett be, akkor volt legérdekesebb a Szemle, előfizetőinek száma is akkor ért a csúcsra.- Mi volt a célja a Magyar Nyugat Könyvkiadó létrehozásával 2004-ben?- Szerettem volna egy olyan regionális könyvkiadót létrehozni, amely társ-intézménye lehet az általam szerkesztett folyóiratnak, de még szabadabb terepet nyújt az elképzeléseim megvalósításához. Minden külső elvárás nélkül azt és úgy jelenteti meg, amit és ahogy én azt szeretném. Ez többnyire sikerül, de hozzá kell tenni, hogy na98