Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 10. szám - Sajó László: A királdi erdőben (Kollázs Fürjes Péter verseiből)
Évszak nélküli ősz! Pecsétek a síneken, várótermekben, kocsmákban, az utcán, a falon, asztalomon. Üvegeken legyek tenyere. Hideg hernyó a radiátor. Körbejárt, váladék jelzi. Gyulladt villanykörtén bogár-borogatás. ez az ország nem a mi országunk toprongyos hajléktalan halottak testmelegünk a vesztesek izzadt zubbonya halni haltunk születésünk óta leprás tengerpart maradtunk pusztuló csigaváz a fogam ez a hungaro drillálom tillárom eleven pipacsot nyúzni kerül mindig vezér és kancellár biz a buszon bűz volt látod barát én így hülyülök mintha az agytekervényekből préselődne a szar vagonok dörögnek át a hídon no idd sörödet őszi szívemet bár csípje ezüst dér akkor is húsomban halok meg átsüt rajtad a fény meddig bírja a bordád meglehet én már nem vagyok esznek az égi angyalok s ha már a csontomig fogyok az égig elmegyek gyalog Akárha giliszta vonulása élhetsz halálban avarkabátban játszani micimackót bundát nyaljatok megágyaljatok álmában tiszta ösvényt húzzatok fák állnak letolt ruhával csak a szemfenékkék a zümmögizöld a tüdőfehér meg a pusztapiros csak a sohasemfekete.
