Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 8. szám - Árpás Károly: Új útra lépve

Kotorászott a zsebében. Kivette a pipáját, de dohányt nem talált. Visszarakta, tovább kutakodott. Lelt egy szivart. Megnyalta, hogy jobban szeleljen, majd gyufát vett elő, s rágyújtott. Mélyet szívott, majd ismét az utcát nézte.

Mennyi emberrel találkoztam életemben. Otthon, a kocsmában éppen úgy sokan fordultak meg, mint a Mauks-házban. Mennyi történet - mind lejegyzésre vár. Bagolyka és köre azt mondta, hogy leszek akkora író, mint Móric bácsi.

A szivar parázsos vége kiesett a töredezett szárból, hullócsillagként az utca kövezetére. A férfi mellényzsebéből elővette penicilusát, megfaragta a szivar végét, újra megnyalta az oldalát, majd a gyufásdobozért kutakodott. A doboz meglett, de gyufa már nem volt benne. A nézelődő szájába vette a maradék szivart, legalább szopogatva érezze a dohányízt.

Mariska. Milyen szép és okos! Vágjunk bele?! Igaz, már nem fiatal, de én sem vagyok mai gyerek. Csak túl gazdag. Bár az nem baj. Lehet, hogy Andor bátyám szívelne, de a toliforgatásban nem lát fantáziát. Vőjelöltjeit próbára teszi az üzletben. Mint a mesebeli király. De én nem akarok vállalkozó lenni. Ahogy az uralkodót eltartják az alattvalói, ugyanúgy eltarthatnának az olvasóim. Ám Mariska mellett lehetne-e írni?

Ellépett az ablaktól. A szobában az ágy lábánál állt egy asztal, leült a székre, és tovább töprengett a sötétben.

Ismerjük-e magunkat, magyarok? Lehet, hogy azért szeretjük a szakállt, hogy beretválkozáskor se kelljen tükörbe nézni? Megtörtént a váltás, a korrumpálódott Deák-párt megbukott - igaz, sok tagja belépett a Szabadelvűbe. Az öreg meghalt hetvenhatban, a választási sikert már nem érte meg. Mekkora többség! Azonban a sok tolvaj gazember még mindig szabadon cselekedhet. Lopósoké lenne a világ? Milyen nagy tere lenne itt egy újságírónak! De csak Budapesten. Szeged túlságosan kicsi ehhez.

Kellene ebbe a piszkos világba valami tisztaság! Az erkölcs fénye megmutatná az emberséget. Diogénész lámpása. A vidék, a falu, a tanya - itt még nem szennyezett semmit a civilizáció. A kedves Rússzó! Milyen nagy igazság a kultúra és a civilizáció szembeállítása. Mert igaz, hogy a civilizáció elkoptatta az emberséget. Tanulhatnánk a kultúra értékeit őrző rusztikus világból. De városlakó voltál te is, Zsan-Zsak.

Töltött az asztalon álló kancsóból, nagyot ivott a vízből.

Nem jó ez a Tisza-víz. Túl meleg nekem. És zamata sincs. A palócországi bármelyik ásott kút vize jobb ennél! És a források! A forrásokhoz kell visszamenni. Azonban igaza van, Mariskának: mindenki számára iható legyen.

Fölállt, meggyújtotta a petróleumlámpát, megvizsgálta a tollhegyet, ellenőrizte a tintát a tartójában, és maga elé vett egy kutyanyelvet.

63