Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 3-4. szám - Győri-Nagy Sándor: Kultúrjelentések nyelviesülése: a hang és az érzet, a gyök és a képzet
16 munkáji, valamint a" természet országabcliek az állatoké , növényeké, érczeké is, melyeket még ma sem ismérnek mindaz cnberck : de bízvást fültehctjük, bogy az enberi nemzet első szükségét, ’s az érzések alá eső dolgokat kifejező szovak, 's a’ nyelv belső alkatja ha nem egy napon is, de egy enber—egy patriarchs— életkora alatt (ha az Istent nem veszszük is Süszmilchchcl az eredeti nyelv szerzőjének) nagyobb részint kifejlődhetett, és igy egy rendszerhez hívnek, és követközetesnek alkat- hatott. A’ mesterség! "s más említett szovakat már a’ szokás csinálta, és épen azért nagy részint rendszer és- alap nélkül készültek, 's én azokkal (mint gyökérszovak- kal) példákul sehol sem élek, hanem csak az érzések alá eső dolgokat-, és az enberi nemzet első szükségét jelentőkkel. Úgy is a magyar nyelvben az utósó gyökerek többnyire érzések alá cső dolgokat jelentők , a’ mi a’ magyar nyelv nagy eredetiségére mutat. 3) Nem tagadom, hogy a’magyarok mind azoktnl, kikkel öszveköttetésben voltak, sok szókat kőlcsönözé- nck; mert jánbor apáink mindig oly jóizivUk, vagy inkább gyöngék valának, bogy Önjogaikat, gyózettek, vagy győzők, az idegeneknek, sőt még a’ holtaknak is föláldoznák : de azért azon nehány idegen szovak tekintetet is alig érdemiének, a’ magyar nyelven pedig legkisebb változást sem tehettek, mert a’ mely szókat kölcsönöző is idegenektől, a’ maga grammaticájára s/abta (mint más nyelvek is) p.o. szent (sanctus), szentel, szentség, szent- ségtelcn 8tb. 4) Ezen ellenvetést meg is lehet fordítni: hát ha más nyelveknek uietaphysícára alkalmazásából az sülne ki, hogy kivált az anyanyelveknek egymással sok rokonságaik vágynak, hogy sok betűknek többféle nyelvekben ugyan azon jelentései födöztetnek föl, nem mellettem bizónyit- na-e ez? Epen azért vagyon helye és baszna a' rokon nyelvek Öszvcbasonlilúsának, és ezért érdemiének igen sok figyelmet és gondolkodást Révai munkáji ’s minden '»unkák, melyek ezen tárgyban írattak. Sőt tudják nyelv17 tudósaink, hogy már, csak nem aX egész mivolt világ nyelvét próbálgatták rokon nyelvekhöz, kivált kcletiek- höz hasonlítói *). A'hihetőség tehát eddig is mellettem vagyon. Csak az lehetne a' kérdés, melyik nyelvre al • kalmaztatbatóbbak a’ mctaphysica alapjai? és természetesen azt köllene legeredetibb, legelső és legphiloso- phiaibb nyelvnek ismérnünk. Hogy ebben is a’ hihetőség a’ magyarról legtöbb, gyanittatui lógják a’ gondolkodó olvasóval a‘ 6. §ban előadott pontok, és ezön egész mnnka. A’ mely nyelvekben, a' többek közt a’ gyökerek nem egytagú vagy egy mássalhangzója szók, azok tudósainak bátorkodom javasiani, hogy elméjüket hasonló fcjtögetéssel ne fárasztanák **). Ha valaki bizonyosan az első nyelv alkató nem szaporított lényeket szükségen kivül (entia praeter nccessitatem), midőn egyes betűk is igen sok képleteit kifejezheték. 5) Hogy az Isten maga tanította Volna az első en- bcrcket a’ beszédre, jóllehet már mások áliiták, 's ha a’ beszéd csodálatos erejét, szerkezetét, ’s közlő tehetségét fölveszszük, tálán nem egészen képtelenség, én állítani nem akarom; azt azonban merem állítani, hogy az újabb pliiiosophiát jobban tudták, legalább jobban érzették az első enberek mint mi. Az újabb pliilosophia nem új találmány, hanem csak új ’s a’ réginél tisztább, villágosabb rendszere az elme eredeti és örök törvényeinek , és tehetségeinek, fnely törvények és tehetségek az első enbereknél is épen úgy léteztek mint nálunk, azzal *) Über die Verwandtschaft der deutschen und griechischen Sprache, Kanne Leipzig 1803. Rapports entre la langue sanscrite, et la längue russe, Adelung. Továbbá, a’ másik Adelung, Vater, Klaproth stb. munkájik. •*) Primitives vocum radices esse vocabula monosylluba. Nee aliud oiunino ipsi naturae ordini dies posse convenientius. Cum non minus in productione hujns universi orta ex simpli- cibus fuerint coraposita. Et in arithmeticis omnium existit numerorum fons et origo, unitas. Henselius, Neumanno et Locschero aliistjue praeeuntibas (Rdvaj). 2 18 a’ kUlünséggcl, bogy ők azokat jobban érzették mint mi. mert reájok nagyobb szükségük vélt, mert ők magoktól tapasztaltak, ’s gondolkoztak, mi pedik mások által, s mások után tapasztalunk 's gondolkozunk. Hogy pedig a’ magyar nyelv az enberi nemzet első nyelve vélt volna, azt biz én históriai adatokból be nem bizonyíthatom ; de ezön nyelvnek belső szerkezete, mint látni fogjuk, nem mutat másra. mint arra, hogy ennek oly szerzőjének köttetett lenni, a' ki magától tapasztalt’s gondolkozott. 8. §■ Hogy cl ne teveszszük a' rendszert, ’s talán könnyeb. ben megértethessem, szükségesnek gondolám az egész tiszta metaphysicát Krug Vilmos Traugott szerint, mint csak nem közönségesen legrendszeresebbnek ismért elme- tudós szerint, lehető kivonatban előbocsátnom. Bevezetés a’ Metaphysicába. 9. §. A’ Metapbysicának olyan tudománynak kölletik lenni, mely szól az enberi lélek eredeti (ursprünglich) törvényeiről , azon tevékenységre (Thatigkcit) nézve mely ismerésnek mondatik, 's ezért neveztetik isinérettudo- mánynak (gnoseologia) is. Metapbysicának (erzékentúli tudománynak) mondatik, mivel nem csak physikai dologgal (érzéki — vagy tapasztalatival) vagy olyannal foglalatoskodik, mely utólag (a posteriori) adatott ismére- tünkre, hanem transcendentalissal (túlkelővel *) a’ tapasztaláson túl kelővel, vagy azt megelőzővel) is, az az eredetivel vagy olyannal, mely isméretUnkre előleg (a priori) adatott, és ez okból amannak alapúi szolgál. ') lit vi. úttal kérem tisztelt olvasóimat ísméretlenebbnek látszó niűszovaimha meg nemütközniök, alább a’ maga helye'n jobban kifogom fejthetni okaimat. 19 Jegyzetek, 1) A’ többi bölcselködési tudományoktól (elmetudománjoktól) abban különbőz, hogy ez túlkclő ismérettanitmány vagy ismérettan. *) 2) Túlkelősége áll az isin érett ebetségnek eredeti törvényeiben, az az azon törvényekben, melyekhöz eredeti rendeleténél fogva köll magát, az énnek az adatott tárgyak ismerésekor alkalmazni. 3) Azon eredeti törvény nem Cgyébb, mint bizonyos tevékönység módja (Art und Weise); vagy azon eredeti törvény az enberi isméret idomát (forma **) határozza meg. A’ mely idom, mint eredeti, és igy egyetömi (allgemein) és szükséges törvényektől függő, az adatott anyagnak (materia) sokfélesége mellett is, azon egy. 10. §. A' Mctaphysica abban különbőz a' logicától, hogy ez a" puszta gondolkodás törvényeit vizsgálja az ismereti tárgyakra vitel nélkül, amaz pedig a' tárgyak ismerése törvényeit. Innen a’ logica elméletes (theoretisch) idomi philosophiának is neveztethetik, a" metaphysica pedig elméletes tárgyi philosophiának, mert a' metaphysica «*’ tárgyak valóságát (Realität) előre fölteszi, (13 J.) ámbár ó is csak idommal az ismeret.idommal foglalatoskodik (9 §, 3 jVgyaet). 11. A' Metaphysica két módon állíthatja föl túlkelú fogalmait (Begriffe) és alapjait (Grundsätze), melyek teszik az eredeti isméretidomot t. i. vagy ön magokban, vagy rárite/esen (Beziehungsweise.) Az első tekintetben neveztetik tiszta-, az utósóban alkalmazott meta*) Kiváitkópen öszvezavartatik n’ fundamentaíis philosopliiávnl, a’ mely minden philosophiának, es igy a’ logicanak 's me- taphysicánnk is alapja; a’ metaphysica pedig alapja minden ismeret pliilosophia nak. **) Forma, idom, (ded, vagy dedmi); imago, kép; idea, esz kép, vagy eszme, (ászmi), figura, v. schema, alak. 2 * Fogarasi |ános: A magyar nyelv metaphysicéja (1834.) 175
