Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 3-4. szám - Győri-Nagy Sándor: Kultúrjelentések nyelviesülése: a hang és az érzet, a gyök és a képzet

12

A felelet az elsőre alább fog lenni.

A’ másodikra. Van-e olyan nyelv a’ magyaron kívül, nem tudom, llogy a’ próbát mindenek előli a’ magyar nyelven tehetjük meg, erre látszanak ntasitni a magyar nyelvnek más nyelvek fölötti sok elsőségei.

C. §•

A’ magyar nyelvnek elsőségei más nyelvek fölött:

1., Több mint fél ezer egy tagú, s egy mássalhangzója szokásban levő gyökérszovai, 's a' mit jól megköti jegyezni physicai jclentcsück.

2., Minden tulajdon eredeti szovainak, az ulósó «•gyszótagú v. egy mássalliangzójú , szokásban lévő gyökérszóig felbon tzol tat hatása.

3-, Nyelvtanitmányának nagy rendszeressége, úgy hogy a' kivételek alig érdemlenek említést.

4., A’ névszovaknak cgy névragaszlásrit (declina- tiu) vitethetése.

5., Több igeragasztásai (conjugatio), de nem az utótagok (terminatiok) szerint, (mint are ere, ere, ire a' latinban), melyek csak a’ nyelv phUosophiátlaiiságál mutatják, hanem a’ jelentések szerint (subjecliv, ob- jectiv stb. 04. §.)

6., Harminc/, igeformái a’ legfinomabb különbüztelés- scl, és niég is oly egyszerűen, hogy egykét szó magyarázattal akármely idegen könnyen öszve rakhatja. (100. §.)

7., A’jelen, múlt, jövő idők képző betújinek minden módokon, minden formákon és minden igerugasz- tásokon állandóul megmaradása.

erst kék áld e$ő dolgokat jelentenek. Merl .V mesterség! .szerek, 's a' természet-nrszngabeli nevezetek lassankint és szokás által készültek és készülnek ma is. Nagyot \ étene, ha valaki ezön utóbbiakban rendszerességet, és philoso- jiliiát keresne. De ama' két rendbeli szovakon és a' nyelv modositáson v. nyelv belső alkatján, a' nyelv grammal icá- ján , melynek mindjárt n' nyelv kezdetében létre köllelcU jönni. méltán megtehetjük a' próbát.

13

8„ A' jövő időnek ismét új igeragasztása, a' szerint t. i. a’ milyen viszonyban áll a’ szófűzésben a’ többi időkkel.

0., A‘ törsöknév - vagy törzsökigénck semmi végbetűk- vágy szótagokhoz nem köttetett természete (ellenkezőleg mint a- diákban p. o. domin-us, vagy a- görögben tíxt-u riO-tyu') a' honnan a‘ magyarban sem éjtögetés(dcclinatio), sem hajtogatás (conjugatio)luiajdon- képen nincsen, hanem csak ragasztás, mivel a’ magyar tör- /.8ökök igen kevés vagy semmi változást nem szenvednek, hanem csak új szólagok (ragasztékok, ragok) járulnak hozzájuk.

10, Számtalan (Krcszncrics szótára után másfél száznál több) ragasztékok, de mindenütt egyszerűség, rend és törvény-ide nem számlálván a’ grammatical ragasztók okát.

11., A’ magyar nyelv sem több hangzókat cgjmás melleit és után, sem több mássalhangzókat nem túr, 's ezért több hangzók közé mássalhangzót, több mássalhangzók közé hangzót vészén.

12., Az indulatok kifejtését, és szertelen különfé- Icségét, "s a' beszédbeli muzsikát elósegéló oly csodálatos szóhelyhetéssel bir, hogy ezen német mondatot: F.r hat nicht die mindeste Achtung gegen seine Aeltern, melyet a’ németben négyszer lehet kűlünféleképen változtatni, a' magyarban két ezcrszernél többször változ- »atá a‘ IMitzárion negyedik kötete.

13-, A’ magyar nyelvtudósoknak csak nem egyező véleménye szerint hat száz esztendőktől t. i. a’ legelső nyelv-emléktől óla alig változott valamit; az én magyarázatom (3. §.) szerint pedig majd semmit.

14., Szólásmódheli különbözése figyelmet sem érdemel, úgy hogy akármely tájról 's akármely dfaleciusú magjáról: legkisebb fönakadás nélkül (egyes szavakat kivevőn , de a’ mi a' dologra nem tartozik) tökéletesen értik egymást; épen úgy nincs a' tudományos vagy tudatlan either nyelv éhen is (hanemha ideáikban) majd semmi kfilönség

14

lő. Természeti hang után készült szóval (hang-utánzó szovai, vagy hang-sznvai, voces ónomat opoeticae), mint dörög, dördül, zörög, zúg, bugyog,bugygyan , cseng, bong, dong, pattan, csattan, csöppen stb. több százakra mennek.

16. A’ szóképzés különösen, a’ magyar nyelvben oly termékeny, hogy a’ ki egyszerű és igen rendszeres grammatikáját érti, íia sok szovakat nem tud is, egyetlen ige—, kivált átható igetörzsökből több száz szovakat könnyű szerrel készíthet. (100 §. Jegyzet.)

Ezek és több jelességei a’ magyar nyelvnek méltán érdemelhették, hogy az eddigi nem csak magyar, hanem minden nyclvfejtögetók alapjaitól eltávozzam, és olyan elvekről gondolkozzam, melyek az enberi elmében gyökereznek, és melyeknek a’ nyelv első alkotójának (nem alkatójinak, mert sokaság nyelvet nem csinál hanem ront *) elméjében szűkségképen és ellentálIhatlanűl meg köllett fordulni.

7. 5Azonban mondhatná valaki: 1) az enbernek , és így hihetőleg a’ nyelvnek is előállásaiul fogva, mennyi változásokon mehetett, és ment is keresztül valamely nyelv! és igy ha kezdetben azon követelőleg eredeti törvények után készült is valamely nyelv, később úgy elváltozhatott 's a’ nyelvek története szerint tettleg (de facto) is úgy el változott, hogy azt eredeti elemeire viszsza vinni lehetetlen. De továbbá 2) mennyi fölfedezések, mii*

•) Azon szók, melyek legtöbbször forognak a’ nép szájában, p. o. névmások, különösen személyes névmások, létel-ige (verbum substantivum), jó, szép sok stb. mellékszóknak hasonlításai, ’s több effélék majd minden nyelvben rendhagyók. De lehetlen is sokaságnak, felteszem sok ezer enbereknek, rendszeres nyelvet alkotni. Több nyelvekből egyet öszve- zavnrni — igen. De lesz is abban három négy, ’atöbbdecli- nntió, és conjugatió, és árt indus, és Isten tudja hány ezer kivételek, és kivételeknek kivételei. A’ legeredetibb nyelvek csak patriarchal is életben születhettek.

vészeli találmányok, mesterségek történtek és történnek, ’a a’ természet országából mennyi új lények ismértettek és ismértetnek naponkint az enberi nem előállásaiul óta! úgy látszik tehát, hogy a" nyelv, lassanként, tapogatódzás. ésutánozás által állott elő, selólegi törvényekre vinni lehetlen.’8 a’mi különösen a’magyar nyelvet illeti, 3) mennyi idegen nyelvekkel kevertetetta'magyar nyelv öszve! keleten laktában a’ sémi nyelvekkel, s mióta állandóul itt nyugoton ütötte föl sátorát sok nyugoti, 's kiváltképen a' szomszéd nyelvekkel rokonuk együvé, és igy eredetiségét nyomozni, vagy azt az elme eredeti törvényeire alkalmazni több mint merész gondolat, 's ábrándozással határos. 4) Hát ha mások is alkalmaznák nyelvüket a’ metaphysicára, 's azokban a' betűk épen ellenkező jelen- tésück v óinának mint a’ magyarban; nem azt mutatná-e, hogy a' nyelv 's különösen a’ magyar nyelv származása nem a’ metaphysicán alapúi. — Végtére 5) ha a' magy ar nyelv az elme eredeti törvényeire annyira alkalmaztatható , mint áilittatik ; úgy azt köll föl venni, hogy vagy az Isten maga tanította vólna az első tapasztalatlan enbereket a’ beszédre, még pedig a’ magyar beszédre, vagy az újabb csak félszázados philosophia, az első enber fejében úgy létezett vólna mint a’ Kánt-, vagyKrugéban ; mind a’ két esetben pedig a’ magyar nyelv az enberi nemzet első nyelve vólt vólna. L'gyde ezeket nem csak be nem bizonyíthatni, hanem gondolni is képtelenség.

Mind ezekre következőleg felelek:

1) A’ magyar nyelv hatszáz esztendők óta. mint ftilebb látók, majd semmit sem változott. Valamely nyelvben változhatnak egyes szók, de a’ nyelv belső szerkezete nem könynyen változik. 'S ezen okbul méltán kérdésbe lehet hozni, ha az olasz nyelv egészen a' rómaiból származott-e, vagy csak szókat kölcsönözött attól!

2) A’ mesterségek, mivészetek, találmányok stb. nevezetei igen is a1 későbbi 's részint a‘ mai kornak i*

Fogarasi lános: A magyar nyelv metaphysicája (1834.)

174