Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 3-4. szám - Oláh Anna: Bolyai János feljegyzései a magyar gyökökről, fogalomalkotási módszere a magyar gyökszavak tükrében
tehát nem hő is, hevítés is a cél, ]mi esetpéldául nyárban merőben minden kemencénél van szóban (ha csak nem oly hideg a hely, hogy nyárban is tűz kell éppen) s télben is a közeltűz főfájást s egyéb alkalmatlanságot okoz, s így a szabad tűz melege nagy része vagy ha- szontalanul, vagy a főző)tűz körüljáró, az egészségre káros befolyással ellobog. Kívánatos és célszerű, hogy a tűz minél szűkebb helyt égésre szoríttassék és úgy éretik cél, ha oly (vastag anyaggal, kőfallal legolcsóbban és könnyebben) móddal vétetik körös-körül, csak az égésre fölül is) szükséges apró szelelőlyukakat hagyva, hogy az soha át ne melegedjék. így meleg kárba nem menyen, nem alkalmatlan, csak ritkán, rövid ideig érezhető, sőt (mint némely sültsütőknél) a körös-körül bévitt meleg is ráhat a főzésre, sülésre, sülendőre. Ezt, úgy látszik, a legcélszerűbben, biztosabban lehet elérni”n Bolyai János kéziratok legfeltűnőbb jellegzetessége a zárójelezés és a számtalan ha- sonértelmű kifejezés felsorolása. Eddig a kutatók többnyire úgy vélték, [jelen tanulmány szerzője is], hogy Bolyai János szakírásaiban valamiféle gyorsírást, rövi- dítési módot, vagy egyéni mű-szótárat használt. Időközben rövid bepillantást nyert a magyar gyökszókutatásba és újraértékelte addigi megállapításait a rövidítésekről. Arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a Bolyaiak véletlenszerűen választották az általuk használt „műszavakat”. Ezek inkább magyar gyökszavak. Véleményünk alátámasztására álljon itt néhány érv. Bolyai János véleménye a magyar gyökszókutatás fontosságáról „... nyelvünk gyökszavait kell kifürkészni: mit, ahhozi józan tapintattal többnyire ugyan nem is bajos elérni, ha szinte van is néha oly származatnak látszó szó is, melynek származását, s tehát értelmét, gyökét elég biztoson ma már nem tudhatni, vagyis melynek gyöke, eredeti, vagy hajdoni értelme homályos, és csak hozzávetőleg kísértődhetik megunnak jelentése kipuhatolása. ”12 Érthető, hogy ő maga igyekezett minél több gyökszót fellelni, és azokat írásaiban értelemszerűen alkalmazni. Amiről tehát eddig azt hittük, hogy rövidítés, arról most talán kiderül, hogy gyök, vagy gyökszó. Mindez még hihetőbbé válik, ha Bolyainak további „gyökszavait''’ is felkutatjuk kézirataiban. Kiss Elemér idézett munkájában külön fejezetet szentel Bolyai János jelrendszerének,13 a Bolyai János által használt műszavaknak és jelöléseknek, mint például: NYI [mennyiség] (ID)(OM) [alak] ÍZ [tag], BECS [érték], TÉRJ [terület].14 Úgy tűnik, hogy ezen műszavak közül jó néhányat gyökszónak tekinthetünk. Az eddig közreadott Bolyai János-kéz- iratok, mint például A TAN rendszerezését bemutató írások, vagy az egyéb közreadott hosszabb terjedelmű Bolyai-iratok bővelkednek ehhez hasonló 3-4 betűs kifejezésben. Néhányat kigyűjtöttünk ezekből: ERŐ(TAN), HÉV, ID(TAN), JÓ(TAN) [erkölcstan, törvények, életmódszabályok], KEM(TAN), MÁGNÁNY [MÁGNESSÉG], MEL(TAN) [mellék, bevezető tan ], MÚL(TAN) [múlttal foglalkozó tudomány], NYI(TAN) [mennyi- ség(tan)], NYÖLV, RA-(TAN) [kombinatorika], SZÁM (TAN), SZÉP(TAN) [esztétika], SZER(TAN) [fizika], TAN [tudomány], LTR(TAN) [geometria, mértan], VIL [világosság, fény], VILLANY [villamosság ] stb. 145
