Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 3-4. szám - Kiss Gábor: A Czuczor-Fogarasi-szótár helye a magyar szótárirodalomban
örökre abbamaradt. A magyar szavak etimológiájának szótárba foglalása a központosított, pártállami időkre esik. Benkő Loránd vezetésével az igen nagy szakértelemmel rendelkező lelkes szerkesztő csapat három nagy kötetben és egy mutató kötettel 1967 és 1976 között jelentette meg a Magyar Nyelv Történeti Etimológiai Szótárát. Aszótár napjainkra teljesen elfogyott, antikváriumokban, ha néha felbukkan, csillagászati árakon adják el. A második világháborút követően a magyar szótárirodalmat világszínvonalon három kiemelkedő egyéniség képviselte: Országú László, O. Nagy Gábor és Kiss Lajos. Országú László kiválóan ismerte az angol nyelvet és az angol szótárirodalmat. Ezért alkotúatta meg több kisebb szótár közrebocsátása után az 1960-as évek elején az angol-magyar és magyar-angol nagyszótárait. Ezek több mint 100 000 címszót tartalmaznak, több mint 1500 oldalon. Országú László szótárai kiindulásul szolgáltak a magyar-német, magyar-francia, magyar-olasz, magyar-orosz szótárak és szótárpárjaik kiadásáúoz. Sajátosan fékezte a magyar szótárirodalom fejlődését, úogy Magyarországon szótárt csak a monopolúelyzetben lévő Akadémiai Kiadó jelentetúetett meg. A piaci viszonyok nem kényszerítették ezt a nagy kiadót arra, úogy az egyszer már elkészített szótárakat folyamatosan korszerűsítse, felújítsa. Ennek negatív úatása ma is érződik még a magyar szótárúasználók szokásaiban. Tévesen úgy gondolják, hogy a nyelv változatlan, és egy szótárt több évtizeden keresztül lehet megbízhatóan használni, új szótárra nincs szükség. Országú László nem csak az angol-magyar nagyszótáraknak volt főszerkesztője, hanem a hétkötetes Magyar Nyelv Értelmező Szótára munkálatait is irányította. Az 1959 és 1962 között megjelent szótár 58 000 címszót tartalmaz. Értelmezi őket, és használatukat a magyar irodalom klasszikusaitól vett példamondatokkal szemlélteti. Sajnálatos módon e magas színvonalú szótár sem mentesülhetett az aktuális politika befolyása alól. Elegendő megnéznünk a „polgár” vagy a „jótékonykodik” szavak értelmezését. E hétkötetes szótárnak 1974-ben megjelent az egykötetes kicsinyített változata is, már példamondatok nélkül: Magyar Értelmező Kéziszótár címmel. Ez 68 000 címszót tartalmaz. A magyar szótárkiadás nehézségeire és sajátos helyzetére mutat rá, hogy 1974-től 2003-ig az Akadémiai Kiadó változatlan formában adta ki. Felújítása 2003-ban fejeződött be Pusztai Ferenc vezetésével. A szóláskutatás, a közmondások különbféle szótárakban való közreadása minden korban hálás és divatos nyelvészeti feladat volt. Azonban a frazeológiának csak kevesen igazi szakértői. Az 1950-es évektől O. Nagy Gábor munkásságával a magyar frazeológiai kutatás felgyorsult. Az elméletileg igen képzett kutató a „Magyar szólások és közmondások szótára” című majdnem 900 oldalas munkájában 1966- ban 18 000 szólást ad közre, és magyarázza őket. Az egyik legnépszerűbb magyar szótár. Az alapfokú oktatástól kezdve az anyanyelvi nevelés egyik széles körben használt könyve. Majdnem minden igényesebb magyar családban megtalálható. Sajnálatos módon O. Nagy Gábor tragikus körülmények között 1974-ben elhunyt. Halálával a magyar frazeológia kutatásokban 30 éves szünet következett be. A TINTA Könyvkiadó 2003-ban két, közel 1000 oldalas szólásszótárt jelentetett meg. Bárdosi Vilmos „Magyar szólástár”-a fogalomkörök szerint is csoportosítja 87
