Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 3-4. szám - Kiss Gábor: A Czuczor-Fogarasi-szótár helye a magyar szótárirodalomban
A XIX. század második fele máig is kézikönyvként forgatott három kiemelkedő egynyelvű szótárral gazdagította a magyar szótárirodalmat. A magyar nyelv első, tudományos igényű leltározását Czuczor Gergely és Fo- garasi János végezte el hatkötetes, 122 000 címszót tartalmazó értelmező szótárában. O. Nagy Gábor, aki behatóan foglalkozott a szótártipológiával, leszögezi, hogy a szótárak jellemzése, osztályozása csak egy többdimenziós tulajdonságrendszerben valósítható meg. Az ő szempontjai alapján figyelembe véve az alábbi módon határozhatjuk meg a szótár főbb jellemzőit: A Czuczor-Fogarasi-szótdr: 1. magyar, 2. egynyelvű, 3. nagy, 4. értelmező szótár, 5. amely a 19. századi köznyelv, 6. valamint részben a tájnyelv szavait leltározza, 7. a szavak egy részét idegen nyelvű szavakkal hasonlítja, 8. etimológiai magyarázatokkal látja el, 9. ezen túl felsorolja a magar településneveket eredetmagarázatokkal. A jellemzés nem lenne teljes, ha nem tennénk hozzá, hogy a Czuczor-Fogarasi- szótár mind a mai napig a magyar nyelv legnagyobb befejezett szóleltára. A magyar nyelv szavainak történeti szótárát Szarvas Gábor és Simonyi Zsig- mond bocsátotta közre 1890 és 1893 között három kötetben. A szótár sokak számára csalódás volt, dilettantizmussal, pontatlanságokkal vádolták a szerzőpárost. Ballagi Aladár egy vastag könyvet írt a Nyelvtörténeti szótár hibáiról. A szavak történetének vizsgálata és a köznyelv szavainak szinkron értelmezése mellett a nép nyelvének tanulmányozása, vizsgálata is előtérbe került a XIX. század második felében. Az 1830-ban megjelent tájszótár után Szinnyei József vállalkozott a tájszavak újbóli szótározására, és adta közre gyűjtését két kötetben Magyar Tájszótár címmel 1893-ban és 1901-ben. Ezt a szótárt 2002-ben Budapesten reprintben is kiadták, és nagy népszerűségnek örvend. A reprint kiadás azért is volt célszerű, mert a Tudományos Akadémia által 1950-ben elkezdett Új magyar tájszótár kiadása igen vontatottan és lassan haladt, 2010 decemberében jelent meg az ötödik, záró kötet, mintegy ötven évi munkálatot lezárva. Az Erdélyi Szótörténeti Tár a tájszótár és a történeti szótár sajátos, együttes megvalósulása. Már most is a legnagyobb magyar szótár. Kolozsváron kezdte a szerkesztését Szabó T. Attila. Első kötete 1975-ben jelent meg. Napjainkban a „t- va” betűkezdetű szavakat tartalmazó XIII., utolsó kötet hagyta el a nyomdát. A XX. század első felében a magyar szótárirodalom elmaradt a nemzetközi színvonaltól, ami a vesztes I. világháborút követő tragédiának és az igen nehéz gazdasági helyzetnek tulajdonítható. Alig születik a kor nemzetközi tudományos színvonalán álló, nagyobb szótár. Fájdalmas, hogy Gombocz Zoltán és Melich János szakszerű magyar etimológiai szótárának munkálatai igen elhúzódtak, hiszen 1914-től 1944-ig tartottak, és csak füzetekben tudott megjelenni. A 17. füzettel, a „g” betű közepén a munkálat 86
