Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 3-4. szám - Németh Renáta: A gyök fogalma a romantikus nyelvelméletben

Berzsenyi NyÚSz.] nyú.; ~osság [1807. Márt.] nyú. Mr [XIX. sz. m. f.] kétségtelenül a német vor átvétele, bár e szó a német­ben sem ilyen, sem más jel.-ben, mint fii. nem fordul elő (EtSz.). fordjít [XV. sz. e. f. BéesiK. NySz., RMNy. 144], Mrd|ul [XV. sz. e. f. JókK. NySz.] fgr. er. tőből, vő. voty. pórjai- ’forog’, md. puvrja- ’fordít’, to­vábbá vog. pogher- ’gurul'. Vő. még forog, forr, továbbá fergeteg, fSrtelem, fertő, fetreng, ferde, fürge (EtSz.; Nyr. 66 : 47). Szár m.: ~ulat [XV. sz. e. f. BéesiK. RMNy. 137]; ~ulatos [1845. NyÚSz.] nyú.; ~uló [1638. OklSz.] ; ~ít (egy nyelvből a másikra) [XVI. sz. e. f. NySz.]. Összet.: térül-~ul [XVI. sz. m. f. NySz.]. forgács [szn. 1336. Nyr. 44 : 252, kn. XV. sz. m. f. SermDom.] a farag ige származéka (EtSz.). Szár m.: ~ol [1803. NyÚSz.]; ~olódik [1835. NyÚSz.] nyú.; ~os [1605. MNy. 3 : 464]. Összet.: ~fánk [1808. Sí. 503]. forint [szn. összet. 1489. OklSz., kn. XVI. sz. e. NySz., de 1. forintos] közvetlen er. vitatott : 1. ol. fiorino, hangtörténeti nehézségek ; 2. a k.- latin florenus, florimis vagy ennek többsz.-a floreni, florini (EtSz.). Szárm.: ~os [szn. 1403. OklSz., mn. 1412. EtSz., fn. 1838. Tzs.]. form|a [XVI. sz. e. f. NySz.] a latin­ból : forma ’alak; szépség’ (EtSz.). Szár m.: ~ai [XIX. sz., de formaiság XVII. sz. v. NySz.]; ~ál [XVI. sz. m. f. NySz.]; ~álódlk [XVII. sz. m. f. NySz.] ~án [XVI. sz. m. f. NySz.] ; ~ás [XVII. sz. e. f. NySz.] ; ~aság [1861. EtSz.] nyú.;~átlan [XVI'. sz. m. f. NySz.]; ~átlanság [1693. Nyr. 43:427]. összet.: ~aruha [1792. NyÚSz.] nyú.; egy~ [XVIII. sz. e., de egyformán XVI. sz. m. f. NySz.]; Jó~án [1808. Sí.]. forlog [szn. szárm. 1377. OklSz., egyébként XV. sz. e. SchlSzj.] fgr. er. tőből, éppúgy, mint fordít, fordul, vő. voty. pórjai- ’forog’, md. puvrja- ’fordít’ és vog. pogher- ’gurul’. Vő. még fordít és forr, továbbá fer­geteg, törtetem, fertő, fetreng, ferde 84 és fürge (EtSz.; Nyr. 66 : 47). Szárm.: ~galom [1835. NyÚSz.] nyú.; •—gal- mag [1902. NyÚSz.] nyú.; —gandó [XVI. sz. e. f. NySz.]; ~gás [XVI. sz. e. f. NySz.] ; ~gat [XV. sz. m. f. MünchK. BMNy. 137]; ~gatás [XVI. sz. e., 1510. kör. MNy. 6 : 180, 1521. MNy. 8 : 227] ; ~gatható [XVI. sz. m. f. NySz.] ; ~gatmány [1840. NyÚSz.] nyú.; ~gattyú [? 1700. kör. NySz., 1801. NyÚSz.] ; ~gatag [XIV. sz. v. BesztSzj.] ; ~ó 'ahol a szántók megfordulnak’ [1513. MNy. 10 : 183], ’tollbokréta’ [1554. NySz.] a tollak fémhüvelybe voltak illesztve, s ez valóban forgott egy csukló vagy ten­gely körül (MNy. 6 : 305), ’örvény' [1557. NySz.] , ’csípőcsont [1807. Márt.]; ~golódik [1792. SzD.]. Ö s z- s z e t.: ~ószél [XV. sz. e. SchlSzj.]; napra~gd [1843. Szóhalmaz] ; ireg-~ og [1792. StD.] ; sürög-~og (XVIII. sz. e. NySz.]. forr [XV. sz. m. f. SermDom., de 1. forrás] vitatott er.: 1. fgr. er., vö. vog. purkh- ’ua.’, f. porise- ’bugyog, bugyborékol’, megfelelőik z., voty., md., észt; e tő feltehetőleg hangutánzó er.; 2. a forog, fordít, fordul ige for- alapszavával azonos; a jel. változást a forrásban lévő víz nyüzsögve kerin- gő-forgó buborékai magyarázzák. A 2. valószínűbbnek látszik (EtSz.). Szár m.: ~al [XVI. sz. e. f. NySz.] ; ~alatlan [XX. sz.] ; ~áz [XVI. sz. m. f. SzikszF.] ; ~ázat [1831. MNy. 15 : 147]; ~ó [? hn. 1271. EtSz., mn. XV. sz. e. f. BéesiK. RMNy. 137]; ~óság [XVI. sz. e. f. NySz.]; ~óz [1800. Márt.]; ~ong [1834. NyÚSz.] nyú.; 1. még forrad, forraszt, forradalom, forrás. forTa|d [XVI. sz. e. f. NySz.], for- ra|szt [XVI. sz. e. f. NySz.] a forr ige származékai (EtSz.). Szárm.: ~dás [XVI. sz. e. f. RMNy. 202] ; ~dásos [1807. Márt.]; ~sztás [1544. OklSz.]. forradalom [1815. Kazinczy MNy. 9 : 450] nyú. képzés a forr igéből (EtSz.). Szárm.: ~már [1854. NyÚSz.] nyú.; ~masít [XX. sz.] ; ~mi [1861. NyÚSz.] nyú. forrás [1113. OklSz.] a forr ige származéka ; jel.-fejlődés : ’forrongás, Bérezi Géza: Magyar szófejtő szótér (1941.) 64

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom