Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 3-4. szám - Bérczi Szaniszló: Magyar Nyelvkémia

dűlve recsegő, a f-t a roppanva elpattanó, a p-1 az odacsapódva puffanó jelenségekhez csoportosítjuk. Ennek a folyamatnak a végiggondolásával az eredmények tapasztalat útján történő fölhalmozódásának, az összehasonlítás utáni fölismerésnek, kiválasztásnak is szemtanúi lehetünk.

Bővítve a kört más jelenségekkel újabb jelenségeket kapcsolunk a megismertekhez. A karmával a fát markoló, karcoló állat hangadásában is előfordul r hang. A görgő kavics, a gördülő dió egy másik irányban kapcsolja az r hangot. A karikába font füzér vagy a kosár is mind őriz valamit a körbefogás, körbevevés, körbe ívelés jelenségéből. Ebben a hangtartományban tehát a kör, kar, kér, valamint a kapcsolódó gór, gur, gir, társult gyökbokorra és hatalmas szóbokor-család közös vonása kezd kibontakozni. A görbülő karom, az ölelő kar görbéje, a házat kerítő kerítés, a karám körfala, és még sok más jelenség képe közös a körrel. Nem csak a hangok segítik a képletek fölismerését, hanem a látható képek is.

Mialatt az r hang fölismerési folyamatába kívántunk beletekinteni, és egy olyan jelenségkörből indultunk el, amelyet ma is ismerünk, hangutánzó szavainkat fölhasználva és a hozzájuk kapcsolódó jelenségek kapcsoltságát fölismerve egyre gazdagabban bontakozott ki előttünk az a világ, amelyben egykori ősünk, a távoli múltban a természet jelenségeivel szembesülve a hangok visszaadására kényszerült. Válogatott előbb a hallott hangok között, azokat fölbontotta gondolatban azáltal, hogy közös hangzókat vélt fölismerni, majd most már ezek szerint a fölismert és a szájával képzett hangképletekkel adta vissza, nevezte meg a jelenségeket. A kapcsoltan előforduló hangjelenségek segítségével azonban újabb fölismerésre nyílt alkalma: Ahogy utánozta is a hangsorokat (reccs, ropp, tör, trap, csörr, hork, hörg, stb.) nemcsak fölismerte a közös részüket (például a hangokat), hanem rangsorolta is őket a hosszúságuk szerint például (ma hangoknak, gyökelemeknek, gyököknek neveznénk ezt a sort). Sőt azt is észrevehette, hogy a rövidebbek több hosszabb képletben előfordulnak. Mintegy elágazásokat vehetett észre a hangoktól a gyökelemekig (/- tői a la, le, li, lo, lu gyökelemekig pl.) vagy a k - r képletben (a kör, kar, kér bokorban lévő) gyökökig.

A hangcsoportok társításának alkalmazása az alakok és színek világában: gon- dolattársítási hálózatok létrejötte

Láthattuk az előző szakasz példáiból, hogy a közös hangokkal a szemléletünkben, agyunkban (társítással) összekapcsolt jelenségek között hálózat jön létre. A hangokon keresztül létrejött gondolati háló (világkép részlet) hasonló lehet ahhoz, amit a formák és a színek hasonlósága kapcsol össze agyunkban. Ha csak ezt a három összekapcsolódást tekintjük, (tehát a hangokkal, a formákkal, a színekkel össze- kapcsolódóakat), máris gazdag jelenségtérkép rajzolódik ki a szemünk előtt.

Az r-hangot tartalmazó jelenségek köre után vizsgáljunk néhány színekkel kapcsolatos jelenséget. A piros az egyik legföltűnőbb szín. Ha elindult a gondolatok ösz- szekapcsolódása a hangjelenségek között, akkor ezt a kapcsolást kifejezni beszédben úgy lehet, ha a színjelenségek hasonlóságát hangalaki kifejezés hasonlóságával teremtjük meg. Ezt a fölfedezést alkalmazták a magyar nyelv ősi fejlesztői. A szí51