Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 3-4. szám - Bérczi Szaniszló: Magyar Nyelvkémia
(1981) megkezdett összehasonlító vizsgálatai. A gyökök ősibb szintet képviselnek, a rokonság az eurázsiai ősnyelv kiterjedtségéből következik. Mindez előre vetíti azt, hogy a gyökök szintjén majdan létrejövő nyelvcsaládfa modell egészen más szerkezetű lesz, mint a szavak hierarchiaszintjén megalkotott modell. Nyelvszerkezet szervesen egymásra épülő szintekkel Czuczor Gergely és Fogarasi János óta sokan rámutattak arra, hogy a nyelv valódi szerkezetének a föltárásában a nyelv belső rendszere a meghatározó. A három legutóbbi munka a következő: Czakó Gábor: Beavatás a magyar észjárásba (2008), Molnár Zsolt, Molnárné Czeglédi Cecília: A tiszta magyar nyelv kincseinek megőrzése és tanítása (2009), Czakó Gábor és Juhász Zoltán: Beljebb a magyar észjárásba (2010). De a magyar nyelv belső szerkezetének erős, és rendíthetetlen összhangjára már Bowring (1830) angol kutató is rámutatott, valószínűleg Körösi Csorna Sándorral történt hosszú beszélgetései nyomán (Marácz, 2005). Véleményünk szerint a szerves belső kapcsoltság fölismerése a CzF. leg- távlatosabb érdeme. Ahogyan a szimmetriafogalom is átfogja a részt és az egészt, akár több hierarchiaszinten át, úgy a szerves hierarchia is átfogja a magyar nyelvet, mint egy élő szervezetet. Ahogy a sejtek világában nem is csak látjuk, hanem éljük is ezt a szerves egységet, még több hierarchiaszinten át, az élőlény makroszkopikus szintjétől le egészen a sejtekig. Carl Sagan a Kozmosz sorozat egyik előadásában megkérdezi. „Talán csak nem vagyunk a fák rokonai?” Egyszerű kísérlettel mutatja be ennek igazolását, hogy a sejtek mély belső molekuláris szintjén: igen. Rokonok vagyunk, hiszen egymásba tudjuk építeni a molekulákat, ezért táplálhatjuk a testünket búzakenyérrel, vagy az állatok húsával. A kémia segítsége a magyar nyelvi szerkezet bemutatásában A kémiai építkezésben az anyag alapvető építőelemei az atomok. Az atomok egymáshoz való kapcsolódása molekulákat eredményez, majd folyik az építkezés nagyobb egységek felé. Gyakran kapcsolódnak olyan egységek a molekulákhoz, (ilyenek például a kémiai gyökök), amelyek változatlanul átmehetnek egyik molekuláról a másikra, és amelyek hasonló tulajdonsággal ruházzák föl az így létrejött molekulákat. Például, az OFI gyök lúgos kémhatást okoz a vizes oldatokban. A hasonló egységek hosszabb molekulákká történő összekapcsolódását a polimerkémia kutatja. A polimerizáció során megfigyelhető láncnövekedés is pompás analógiával (metaforával) szolgál a ragozó nyelv szavainak egyre hosszabb változataihoz. Az eddigi néhány alapfogalom párját a „nyelvkémiában” a következőképpen figyelhetjük meg. A nyelvkémiában is fontos szerep jut a legkisebb egységnek. A legkisebb egység a hang. Ha a hangnak van kimutatható „szókezdemény” szerepe a nyelvben, akkor a hang olyan szerepet fog játszani a „nyelvkémiában”, mint a valódi kémiában a kémiai elem. A CzF.-ben, bemutatott magyar nyelvépítkezési rendszerben nem csak formális elemi egységek a hangok, hanem érteményük is van 40
