Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 3-4. szám - Czakó Gábor: Ragozó nyelv-e a magyar, vagy elvonó?
szerszemlélet, szóalkotási és mondatszerkesztési szabadság; továbbá mi az egészből következtetünk a részekre, emlékszünk az eurázsiai ősműveltségre, mindkét agyféltekénket használjuk. 5 A magyar észjárás létét Karácsony Sándor hetven éve kimutatta. Újabban Nicholas Evans ausztrál, és Stephen Levinson holland kutató jutott arra fölismerésre, hogy „a nyelv alakítja agyunkat (...) agyunk is különböző, aszerint, hogy milyen nyelvi környezetben növünk föl. ” NewScientist, 2010. június 1, ismerteti Természet Világa 2010/10. sz. 479. old. 6 Hunfalvy Pál a gyökvizsgálatot erős felindultságában anyanyelvén szódrincselésnek gyalázta. A hazai német nyelvjárási drincs < drincsel, drincsol (szétfarag) a német: drechslern (esztergál) < drehen (forgat) szavakkal áll kapcsolatban. A kifejezés jellemzően világítja meg Hunfalvynak a magyar nyelvhez fűződő érzelmi és értelmi kapcsolatát. 7 A magyar nyelv történeti etimológiai szótára, főszerk.: Benkő Loránd, Akadémiai Kiadó, 1967-76 8 Tótfalusi István, Arcanum DVD Könyvtár VI., 2004 9 A számolást géppel végeztettem, ám mindkét csoportból kihagytam a nyilvánvalóan idegen szavakat. A határesetek okozhatnak némi pontatlanságot, de nem érintik az arányokat. 10 Molnár Zsolt és Molnárné Czeglédi Cecília (2 009): A teremtő magyar nyelv és tanítása - Első rész: A magyar nyelv lényege (Mikes International, 2009. október-december, http://www.federatio.org/ mikes_per.html) MCz. 2009/b 11 Nyirkos: Kivétel nélküli volt-e ősi szavainkon a tővéghangzó? Magyar nyelvjárások, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, XLVII, 111-117, http://mnytud.arts.klte.hu/ mnyj/47/07nyirkos.pdf 12 Cz. G.-Juhász Zoltán: Beljebb a magyar észjárásba, CzSimon könyvek, Bp. 2010 (102. skk. old.) A ^ <x ■ cm ./trv'éö Qa/m Uvta/H \r*£lo CX/í/uck 4 j £' íVuMitu aA. ag ku/iiA-, I Qj'tk t /Ww ouya Jaa/a cvl La L , Ostomy ^ Kresznerics Ferenc szólásgyűjteményéből (XVIII. század vége) 6
